Irodalmi Szemle, 1963
1963/3 - Vítězslav Nezval: Manon Lescaut (dráma részlet)
Vítézslav Nezval, közismert cseh költő legjelentősebb színpadi müve az Abbé Prevost regénye nyomán írt Manón Lescaut. A német megszállás idején a cseh nyelv szépségét volt hivatva dicsérni és bizonyítani. Nezvalnak a szavak varázslójának, a rím akrobatájának ez a kísérlete is fényesen sikerült, s ma már a Manón Lescaut a cseh színpadi kultúra klasszikus kincsévé vált. Monoszlóy M. Dezső fordításában közlünk részletet a darab első • képéből. A komáromi Magyar Területi Színház egyébként évadnyitó darabjául tűzte ki Nezval: Manón Lescaut - jának bemutatását. Vítézslav Nezval JUaíi&n Jlt&eaut Első kép Amiensi útszéli fogadó. Balra a francia kávéházak szokott ponyvatetője, alatta két három kerek asztal. A ponyvatető felett két- szárnyú zsalugáteres ajtó, amely a balkonra .■nyílik. Ha ez az ajtó kitárul, az egyik hotelElső jelenet Des Grieux, Tiberge, néhány diák, fogadós, postakocsira váró utasok. — Ahogy a függöny felmegy, még látszik az utasokkal távozó postakocsi. A diákok, Des Grieux és Tiberge a fogadó teraszán köralakú asztal körül ülnek. A kocsmáros bort hoz és távozik. A diákok töltenek. Összebújó csoportjuktól csak Des Grieux és Tiberge ülnek kissé elhúzódva. A többi diákkal ellentétben nekik nincs útipoggyászuk. Az első diák megcsendíti poharát, a figyelem rá összpontosul. Feláll, látszik, hogy pohárköszöntőt készül mondani. ELSŐ DIÄK: Mielőtt hangos halihóval víg bandánk Amiensből útra kel, kenegessük a torkunk borral, és ne törődjünk ma semmivel. Van aki iszik, s van ki rendel. A bornemisszákban béka nő! (Tiberge-hez) Szenteskedő, ki inni restell. (Rosszalóan csóválja a fejét) Ö Tibergünk, ó Des Grieux! MÁSODIK DIÄK: Poklot locsolunk dáridóval, nőcik nem hálhatnak szenttel! 3EISŐ DIÄK: Tiberge az Űrt szolgálja szóval. (túlhajtott szánalommal) Nem lesz családja tíz gyerekkel. HARMADIK DIÁK: Utódokat majd ő keresztel! DIÁKOK: Ki jól él, víg és ez a fő! ELSŐ DIÁK: Pajtás, te inkább fiút nemzel! DIÁKOK (rosszalóan ): Ö Tibergünk, ó Des Grieux! szoba szöglete, ágyrészlet, tükör, tapétás fal látható. Jobbra postakocsi-állomás, ahová kocsik érkeznek. A postakocsi állomást kerítés választja el a színpad előterétől, így az érkező és távozó kocsiknak csak a tetejét s csupán a lovak fejét látni. A fogadó udvarán hordók és italreklámok. ELSŐ DIÁK (De Grieux -hoz): Ha szüzet csábítasz mézes szóval, MÁSODIK DIÁK: Ha krinolínok örvénye elnyei, ELSŐ DIÁK: Rebegheted az imádkozókkal Uram a bűnömért ne vess el! A szentség szembe áll a tettel! DIÁKOK: Jámborságra még van idő! TIBERGE: A bűn mindig ily érvvel nyelvel. DIÁKOK: Ő Tibergünk, ó Des Grieux! TIBERGE: Mit nyertek ennyi léha tervvel!? DIÁKOK (kihörpintik poharaikat): Viszontlátásra! TIBERGE (melankolikusan): Nem!... Adieu... ELSŐ DIÁK (fenékig kiissza poharát) Üdv a mámornak, mely telve kedvvel! (Mivel időközben a postakocsi, a diákok diákok felkapkodják poggyászaikat és bú- csúzkodva ölelgetik Tiberge-t és Des Grieux-t.) DIÁKOK (lelkesen): Ö Tibergünk, ó Des Grieux! (A diákok a postakocsihoz szaladnak. Tiberge és Des Grieux kikíséri őket. A diákok felülnek, a postakocsi lassan elindul.) TIBERGE (őszintén): Mit nyertek ennyi léha tervvel! DIÁKOK (a postakocsiból): Viszontlátásra! TIBERGE: Nem!... Adieu... ELSŐ DIÁK (spiccesen): Üdv a mámornak, mely telve kedvvel! DIÁKOK (az eltűnő postakocsiból): 0 Tibergünk, ó Des Grieux!
