Irodalmi Szemle, 1962

1962/2 - Marton József: Születésnap 1947-ben

Marton József 1947 születésnap ben Imre megnyomta a fehér ajtófélfán szerényen feketéllő gombot. A csengő felvakkantott, mint a kuvasz, amikor a juhászt riasztja. Az előszoba vastag szőnyege, akár a hangfogó, elnyelte a közelgő lépések zaját, mégis hallani vélte, hogy valaki az ajtó felé siet. — Ö, maga az? — A fekete asszony hangjában csalódás reszketett! Imre zavartan botlott be az előszobába. A háziasszony pillanatok alatt vissza­zökkent vendégfogadó szerepébe, arcára semmitmondó mosoly költözött. — Ne haragudjék, azt gondoltam, Ervin érkezett meg. Olyankor szokott ilyen alázatosan csöngetni, ha otthon felejtette kulcsait. Persze a bélyegbörzétől egyetlen vasárnap sem tud idejében elszakadni. Még ma sem... Az ebédlőben Imre betoppanása elvágta a tereferélés hajszálvékony fonalát. — Mira, a húgom — mutatott be a háziasszony Imrének egy sudár termetű, kacér mosolyú fiatalasszonyt. — Kürti házitanítója, akiről már többször be­széltem neked. — Mégpedig csupa jót — tette hozzá a búzamezők szőkeségére emlékeztető Mira és bódító mosolyt röpített a fiú felé. — Ha nem haragszik meg, lenne egy kérésem magához. Szeretném, ha a mi Pöityinkkel is foglalkozna. Ügy-e elvál­lalja? Nem mondhatnám, nem rakoncátlan gyerek, de a leckecsinálások az idegeimre mennek ... — Nagyon szívesen. — Kedves magától. Az anyagiakban bizonyára megegyezünk. Nem vagyok kicsinyes. Mira a hódítók fölényével vette tudomásul Imre beleegyezését. — Jaj, milyen szórakozott vagyok. Maga a férjemet sem ismeri. Az alacsony söröshordóra emlékeztető férfi zsírpárnás ujjai egy pillanatra Imre kezéhez értek. Valamit mormogott is az orra alatt, valószínűleg a nevét, de ebből bizony egy kukkot sem értett. Katónak, a háziasszony hervadt arcú unokanővérének, aki eddig lomhán egy karosszék öblében bújt meg, Imre a felületes ismeretség szenvtelenségével csókolt kezet. — Tessék, étvágygerjesztő, ebéd előtt jól esik — kínálta Mira a sokszögű apró pohárban szikrázó italt. — Mindenesetre vigyázzon, a férjem keveréke. És amit a patikusok összekotyvasztanak, arról sosem lehessen tudni, méreg -e vagy szerelmi bájital. Mirának sikerült zavarba hoznia Imrét. Hamarjában nem tudott dönteni, inni illik-e előbb vagy válaszolni. Ebben a pillanatban nyílt az ajtó, s így kikecmergett kínos helyzetéből. A figyelem egycsapásra a házigazdára terelődött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom