Irodalmi Szemle, 1962

1962/5 - FIGYELŐ - Egri Viktor: A világirodalom remekei

majd New Yorkban képzőművészeti iskolába jár; tanulőéveit Amerikának az első világ­háborúba való belépése szakítja meg. Önkéntes közkatonaként szolgál, 1918 elején mindkét fivére hősi halált hal. Knight már ekkor rá­döbbent a háború esztelenségére, és két évti­zed múltán a hitleri Wehrmacht barbár táma­dásai csak növelték ellenszenvét mindennel szemben, ami a dolgozó ember szabadságát megtépázza, durva kézzel életébe belegázol. Mint sok írótársát, őt is a háború avatja toll- forgatóvá, amerikai lapok kötelékében dol­gozik, majd egy kis farmon letelepedve re­gényeket kezd írni, ám az a farmerséggel összekötött írói élet nem elégíti ki, s ugyan­úgy kielégítetlenül hagyja hollywoodi szerző­dése egy filmgyárral. 1938-ban elhagyja Kali­forniát és újra farmon él Pennsylvániában, itt veti papírra Lessie hazatér című magyarul is megjelent pompás kutyaregényét. Elvonult­ságának az új háború vet véget, visszamegy hazájába és itt írja meg élete főművét, a Légy hű magadhoz című regényremekét. Háborús tapasztalatai hamar felismertették vele, hogy a hitleri fasizmus uralomra jutásá­ban és a második világháború kitörésében súlyos bűnöket követett el az angol uralkodó társadalom. A regény leplezetlenül utal ezek­re a mulasztásokra és bűnökre, és Knight érdeme annál nagyobb, hogy vádbeszédét szin­te riporteri gyorsasággal közvetlenül az ese­mények idején, a háború alatt vetette papír­ra, és ez a gyorsaság nem ejtett csorbát sem a mondanivalója hitelén, sem művészi érté­kein. Hozzá kell tennünk: írói magatartásán mindvégig érezzük, hogy ítéletét a dolgozó ember nézőszögéből, a munkásosztály harcos tagjaként mondja el, mélyen átérezve a nemzetéért való felelősségét. Amikor Clive, a regény főhőse elhatározza, hogy szabadsága leteltével nem megy vissza ezredéhez, egyszerűen azért, mert nem akar többé a tőkések Angliájáért harcolni, nyilván­való előttünk, hogy nem gyávaság, a háború­tól való félelem készteti erre a lépésre, ha­nem legbensőbb meggyőződése. — Mi az a ti Angliátokban, amiért nekünk harcolnunk kellene? — teszi fel a kérdést szerelmesének. — Miért őrizzük azokat a rózsákat, amelyeket nekünk megszagolnunk sem volt szabad soha? Miért legyünk őrzői annak a lakomának, amelynek hulladéka sem juthatott nekünk? Anglia derék népe! Ő, Anglia derék, bátor és türelmes népe! Én valami sokkal jobbat kívánok neked. Nem hogy mindig csak azt mutasd a világnak, hogy mi­lyen türelmesen tudsz nyomorogni békeidő­ben, és milyen zokszó nélkül tudsz meghalni a háborúban. Én valami sokkal, sokkal jobbat kívánok! A lánynak is vannak érvei és ezek nem is gyöngék, hiszen a fenyegetett angol föld­ről, a tájról, az angol kultúráról beszél oly szenvedéllyel, költői hévvel, hogy izgalommal tölt el a párbeszéd forrősága és gondolati szépsége. Am Clive hajthatatlan marad; sza­badsága lejár, a két szerelmes búcsút vesz egymástól, ám a háború viharában még egy­szer egymáshoz sodródnak: Clive reménytelen csavargás után azon a ponton van, hogy visszamenjen ezredéhez, s ekkor Londonban egy repülőtámadás alkalmával megsebesül, így kerül Prudence orvos-édesapjának kór­házába. A híres sebész megállapítja, hogy agy- daganatja van, a műtétet azonban hiába hajt­ja végre, a legény menthetetlenül elpusztul. Szerelmesét a halál nem töri össze, a méhé- ben hordja Clive gyermekét és ö tudja, hogy a születendő gyermeknek már nem lesz olyan sorsa, mint apjának volt, hogy már egy jobb Angliában fog élni. így végződik a regény, de befejeződik szerzője élete is: Knight megérte a nagy tör­ténelmi fordulatot, a Sztálingrádnál aratott győzelmet, amely eldöntötte a világháborút, jobbra fordította Anglia sorsát is, de kevés­sel utána Franciaországban, katonai szolgálati útján, lezuhant repülőgépével. Aki a könyvet' elolvassa, és ismeri Knight más munkáit is, igazat ad írója ama kijelenté­sének, hogy minden, amit valaha is tett és írt, csupán előkészület volt ehhez a könyvhöz. Nem kétséges, hogy a Légy hű magadhoz eszmei, érzelmi és szemléleti tekintetben a legjobb regények közé sorolható, amelyet a Nyugat irodalma a háború idején alkotott. E3 Merőben más környezetbe, egy anatóliai görög faluba vezeti az olvasót Nikosz Ka- zantzakisz Akinek meg kell halnia című re­génye. Lykovrissziban — ez a Szmirna köze­lében fekvő falu neve — összegyűlnek az elöljárók, hogy kijelöljék a következő év hús- vétjára tervezett passiójáték szereplőit. Nagy gondban vannak, Júdás és Magdolna alakítóit megtalálták, de ki legyen az, akire rábízhat­ják Krisztus szerepét? Nagy vita után GrigorisZ atya, a pópa, Ma- noüoszt, a falu földesurának szelíd szavú, jámbor juhászát ajánlja. Szerinte testileg is megfelel a szerepnek: a szeme kék, a bajusz- kája meg aranysárga, mint a méz: így szok­ták Jézust is ábrázolni. Ráadásul Manoliosz tud írni és olvasni, egy ideig kolostorban élt és nagyon vallásos. Minden vasárnap lejön a hegyekből, hogy misét hallgasson, hangoz­tatja a pópa. Eddig még nem talált benne semmi bűnt, ha áldozás előtt meggyónt. Az első fejezetek elolvasása után az olvasó­nak könnyen támadhat olyan gondolata, hogy afféle jóra vezérlő kalauzt, hitbuzgalmi re­gényt kapott a kezébe, amely rendkívül magas színvonalon idealista nézeteket kíván plántál­ni gondolatvilágába. Csakhamar kiviláglik azon­ban, hogy egészen másról van szó: a vallásos hangulatú történetnek idealista elemei tör­vényszerűen szükségesek, szervesen a jellemek és a környezet rajzához tartoznak, máskülön­ben Kazantzakisz nagyonis mai, haladó szellemű gondolatokat fejez ki a történet cselekvő és szenvedő személyeinek egyik részével. 554

Next

/
Oldalképek
Tartalom