Irodalmi Szemle, 1962

1962/5 - FIGYELŐ - Egri Viktor: A világirodalom remekei

majd New Yorkban képzőművészeti iskolába jár; tanulőéveit Amerikának az első világháborúba való belépése szakítja meg. Önkéntes közkatonaként szolgál, 1918 elején mindkét fivére hősi halált hal. Knight már ekkor rádöbbent a háború esztelenségére, és két évtized múltán a hitleri Wehrmacht barbár támadásai csak növelték ellenszenvét mindennel szemben, ami a dolgozó ember szabadságát megtépázza, durva kézzel életébe belegázol. Mint sok írótársát, őt is a háború avatja toll- forgatóvá, amerikai lapok kötelékében dolgozik, majd egy kis farmon letelepedve regényeket kezd írni, ám az a farmerséggel összekötött írói élet nem elégíti ki, s ugyanúgy kielégítetlenül hagyja hollywoodi szerződése egy filmgyárral. 1938-ban elhagyja Kaliforniát és újra farmon él Pennsylvániában, itt veti papírra Lessie hazatér című magyarul is megjelent pompás kutyaregényét. Elvonultságának az új háború vet véget, visszamegy hazájába és itt írja meg élete főművét, a Légy hű magadhoz című regényremekét.

Háborús tapasztalatai hamar felismertették vele, hogy a hitleri fasizmus uralomra jutásában és a második világháború kitörésében súlyos bűnöket követett el az angol uralkodó társadalom. A regény leplezetlenül utal ezekre a mulasztásokra és bűnökre, és Knight érdeme annál nagyobb, hogy vádbeszédét szinte riporteri gyorsasággal közvetlenül az események idején, a háború alatt vetette papírra, és ez a gyorsaság nem ejtett csorbát sem a mondanivalója hitelén, sem művészi értékein. Hozzá kell tennünk: írói magatartásán mindvégig érezzük, hogy ítéletét a dolgozó ember nézőszögéből, a munkásosztály harcos tagjaként mondja el, mélyen átérezve a nemzetéért való felelősségét.

Amikor Clive, a regény főhőse elhatározza, hogy szabadsága leteltével nem megy vissza ezredéhez, egyszerűen azért, mert nem akar többé a tőkések Angliájáért harcolni, nyilvánvaló előttünk, hogy nem gyávaság, a háborútól való félelem készteti erre a lépésre, hanem legbensőbb meggyőződése.

— Mi az a ti Angliátokban, amiért nekünk harcolnunk kellene? — teszi fel a kérdést szerelmesének. — Miért őrizzük azokat a rózsákat, amelyeket nekünk megszagolnunk sem volt szabad soha? Miért legyünk őrzői annak a lakomának, amelynek hulladéka sem juthatott nekünk? Anglia derék népe! Ő, Anglia derék, bátor és türelmes népe! Én valami sokkal jobbat kívánok neked. Nem hogy mindig csak azt mutasd a világnak, hogy milyen türelmesen tudsz nyomorogni békeidőben, és milyen zokszó nélkül tudsz meghalni a háborúban. Én valami sokkal, sokkal jobbat kívánok!

A lánynak is vannak érvei és ezek nem is gyöngék, hiszen a fenyegetett angol földről, a tájról, az angol kultúráról beszél oly szenvedéllyel, költői hévvel, hogy izgalommal tölt el a párbeszéd forrősága és gondolati szépsége. Am Clive hajthatatlan marad; szabadsága lejár, a két szerelmes búcsút vesz egymástól, ám a háború viharában még egyszer egymáshoz sodródnak: Clive reménytelen csavargás után azon a ponton van, hogy visszamenjen ezredéhez, s ekkor Londonban egy repülőtámadás alkalmával megsebesül, így kerül Prudence orvos-édesapjának kórházába. A híres sebész megállapítja, hogy agy- daganatja van, a műtétet azonban hiába hajtja végre, a legény menthetetlenül elpusztul. Szerelmesét a halál nem töri össze, a méhé- ben hordja Clive gyermekét és ö tudja, hogy a születendő gyermeknek már nem lesz olyan sorsa, mint apjának volt, hogy már egy jobb Angliában fog élni.

így végződik a regény, de befejeződik szerzője élete is: Knight megérte a nagy történelmi fordulatot, a Sztálingrádnál aratott győzelmet, amely eldöntötte a világháborút, jobbra fordította Anglia sorsát is, de kevéssel utána Franciaországban, katonai szolgálati útján, lezuhant repülőgépével.

Aki a könyvet' elolvassa, és ismeri Knight más munkáit is, igazat ad írója ama kijelentésének, hogy minden, amit valaha is tett és írt, csupán előkészület volt ehhez a könyvhöz. Nem kétséges, hogy a Légy hű magadhoz eszmei, érzelmi és szemléleti tekintetben a legjobb regények közé sorolható, amelyet a Nyugat irodalma a háború idején alkotott.

E3

Merőben más környezetbe, egy anatóliai görög faluba vezeti az olvasót Nikosz Ka- zantzakisz Akinek meg kell halnia című regénye. Lykovrissziban — ez a Szmirna közelében fekvő falu neve — összegyűlnek az elöljárók, hogy kijelöljék a következő év hús- vétjára tervezett passiójáték szereplőit. Nagy gondban vannak, Júdás és Magdolna alakítóit megtalálták, de ki legyen az, akire rábízhatják Krisztus szerepét?

Nagy vita után GrigorisZ atya, a pópa, Ma- noüoszt, a falu földesurának szelíd szavú, jámbor juhászát ajánlja. Szerinte testileg is megfelel a szerepnek: a szeme kék, a bajusz- kája meg aranysárga, mint a méz: így szokták Jézust is ábrázolni. Ráadásul Manoliosz tud írni és olvasni, egy ideig kolostorban élt és nagyon vallásos. Minden vasárnap lejön a hegyekből, hogy misét hallgasson, hangoztatja a pópa. Eddig még nem talált benne semmi bűnt, ha áldozás előtt meggyónt.

Az első fejezetek elolvasása után az olvasónak könnyen támadhat olyan gondolata, hogy afféle jóra vezérlő kalauzt, hitbuzgalmi regényt kapott a kezébe, amely rendkívül magas színvonalon idealista nézeteket kíván plántálni gondolatvilágába. Csakhamar kiviláglik azonban, hogy egészen másról van szó: a vallásos hangulatú történetnek idealista elemei törvényszerűen szükségesek, szervesen a jellemek és a környezet rajzához tartoznak, máskülönben Kazantzakisz nagyonis mai, haladó szellemű gondolatokat fejez ki a történet cselekvő és szenvedő személyeinek egyik részével.

554