Irodalmi Szemle, 1962

1962/4 - FIGYELŐ - Turczel Lajos: Egy merész költői indulás mérlege

az említett „helyi“ problémák, rendezetlen dolgok megoldása éppen a provincializmus legártalmasabb válfajának az elmulasztását jelentette.) Cselényi világba tárulkozása számára az előző költői csoport tagjai teremtették meg a lehetőséget. Ők hárították el nagy próbál­kozásokra készülődő ifjú társuk útjából a leg­nagyobb követ, a legsúlyosabb akadályt. Erre az akadályra Cselényinek már nem kellett erejét pazarolnia. Teljes energiáját a világ birtokba vételére, illetve e birtokbavétel mód­jainak a kikísérletezésére fordíthatta. Az ifjú költő mohó formakeresésére, az itt­honi tradíciótól való heves elfordulására — a világba tárulkozás elementáris vágyán kívül — több más tényező is hatott. Elsősorban az a természetes törekvés, amely minden köl­tőt hevít: újat újformán mondani! Cselényiben ezt a közösnek tekinthető vonást nagyfokú öntudatosság erősíti. Költői kibontakozására jelentős befolyást gyakorolt a modernista áramlatoknak az utóbbi években tapasztalható újraéledése, ezen belül főképpen Juhász Fe- rencéknek, majd a „Tűztánc“ ifjú lírikusainak „formabontása“, „formaújítása“. A Keselylábú csikókorom-ból persze meg­állapíthatjuk azt is, hogy Cselényi nemcsak Juhász Ferencet és az ifjú „modernistákat" ismeri, hanem Walt-Witmant, a modern fran­cia költőket, a Nyugat lírikusait, az eredeti modernista irányzatokat, Kassák Lajost és másokat is. Dús képanyagában olykor-olykor felbukkannak beható költészet-ismeretének, széles olvasottságának hatás-nyomai. Lássunk ezekből néhány példát! „Testvérem, füvek, virágok, madarak, illa­tok, zöldlevelű csicsókabokrok, hűs május esti csillagok“ ( = a Nap-énekből idézett Walt- Witman-i perszonalizmus) — „Piros labda­szívem dobálom az égre ..„ölelnek olajos tekercsei sorsomnak“, „a világ szaggatott habarcsain új világ épülő himnuszát zengetik a húrjain“ ( = a költői aktivizmusra jellemző képek) — „amit még iskolában tanultunk szép kisasszony csípőin elmerengve, szívéről álmo­dozva“, „asszonyt ölelni lázasan s élvezni, hogy mily láza van“ ( = Kosztolányira emlékeztető sorok, játékosságok) stb. Most nézzük meg közelebbről Cselényi for­makeresésének újítástörekvéseinek alapvető vonásait: A legjellemzőbb vonás a nagyfokú képtelí­tettség, képtobzódás, a merész s szokatlan képzettársítás. Cselényi képei a szürrealisták­tól elsajátított gondolatritmusos asszociációk formájában zsúfoltan, egymásra torlódva öm- lenek, hullámzanak. Az áradó képek, szerte­ágazó képbokrok kényszerítik a költőt a szo­katlanul hosszú verssorok (14-esek, 16-osok, 17-esek, 19-esek, 24-esek és 28-asok) alkal­mazására. Ezek a hosszú verssorok a legtöbb­ször nem tekinthetők önálló ritmus-egységek­nek, hanem a Cselényi költészetében ugyancsak nagy változatossággal használt rövidebb sorok célszerű megduplázásainak, mechanikus össze- tevéseinek. A képek szabad asszociációkba való halmo­zása általában nagy nyelvi- és gondolatgaz­dagságot eredményez, fölszakítja a nyelv zsilipjeit és sisteregve önti, árasztja a kifeje­zések, meghatározások, körülírások tarka pár­huzamait. Ez a nyelvi és gondolati dússág a Cselényi versek nagy értéke, de sokszor értelmi és hangulati buktatója is. A képzsú­foltság, a képzettársítási merészség sokhelyütt az érthetőség rovására megy vagy pedig mo­dorosságot, erőltetettséget, verbalizmust ered­ményez. Lássunk néhány példát az érthetetlenné vált vagy modorossá, erőltetetté torzult képek­ből! „... felülsz a kert alatt sárguló őszi tökre, s onnan vizelsz az égre.. * „búsfülü nagyságos ifjúságom .. (Legenda az ifjúság vizéről) „sárgapittykés mellem fölött selyem ing van" (Virágének) „pertuba vagyok a tűzzel.. * „hogyha én, hogyha most el nem jutok innen, megtörik egy édes álom a kilincsen, megtörik egy fényes csillag az ajtókilincsen.“ (Virág Anna) „Ki érti meg a tört rezet az anyókák fején?“ (Históriás ének) „Ezen az édes hazai földön de rég is jártam: J kreta-koromban." (Földem) A képzsúfoltság, képtorlódás sokszor a rit­must s a költői nyelvet megrontja és a verset darabossá, prózaivá teszi. A hosszú sorú ver­sekben — s köztük sajnos a nagy kompozí­ciókban is — gyakran hiányát érezzük annak a lebegő-ringó ritmus-oldottságnak és nyelvi könnyedségnek, amelyet a Vándordal-ban, a Mindennapi zsoltár-ban, a Földem-ben és a szabadversekben élvezhetünk. A fiatal Cselényi költészetének legimponá- lóbb vállalkozásai, útra indító kötetének legfigyelemreméltóbb darabjai: a mai ember életérzését kifejezni akaró nagy vers-kompozí­ciók (Nap-ének, Legenda az ifjúság vizéről, Kárhozott nemzedék, Énekek éneke), és a sze­relmi témákat feldolgozó terjedelmes lírai­epikai költemények (Virág Anna, Csallóköz virága). Ezek a nagy kompozíciók tág lehető­séget nyújtanak kifejezés-kereső szenvedélye és képtelítettsége kiélésére, újító törekvései demonstrálására és elfogadtatására. 443

Next

/
Oldalképek
Tartalom