Irodalmi Szemle, 1962
1962/4 - FIGYELŐ - Turczel Lajos: Egy merész költői indulás mérlege
az említett „helyi“ problémák, rendezetlen dolgok megoldása éppen a provincializmus legártalmasabb válfajának az elmulasztását jelentette.) Cselényi világba tárulkozása számára az előző költői csoport tagjai teremtették meg a lehetőséget. Ők hárították el nagy próbálkozásokra készülődő ifjú társuk útjából a legnagyobb követ, a legsúlyosabb akadályt. Erre az akadályra Cselényinek már nem kellett erejét pazarolnia. Teljes energiáját a világ birtokba vételére, illetve e birtokbavétel módjainak a kikísérletezésére fordíthatta. Az ifjú költő mohó formakeresésére, az itthoni tradíciótól való heves elfordulására — a világba tárulkozás elementáris vágyán kívül — több más tényező is hatott. Elsősorban az a természetes törekvés, amely minden költőt hevít: újat újformán mondani! Cselényiben ezt a közösnek tekinthető vonást nagyfokú öntudatosság erősíti. Költői kibontakozására jelentős befolyást gyakorolt a modernista áramlatoknak az utóbbi években tapasztalható újraéledése, ezen belül főképpen Juhász Fe- rencéknek, majd a „Tűztánc“ ifjú lírikusainak „formabontása“, „formaújítása“. A Keselylábú csikókorom-ból persze megállapíthatjuk azt is, hogy Cselényi nemcsak Juhász Ferencet és az ifjú „modernistákat" ismeri, hanem Walt-Witmant, a modern francia költőket, a Nyugat lírikusait, az eredeti modernista irányzatokat, Kassák Lajost és másokat is. Dús képanyagában olykor-olykor felbukkannak beható költészet-ismeretének, széles olvasottságának hatás-nyomai. Lássunk ezekből néhány példát! „Testvérem, füvek, virágok, madarak, illatok, zöldlevelű csicsókabokrok, hűs május esti csillagok“ ( = a Nap-énekből idézett Walt- Witman-i perszonalizmus) — „Piros labdaszívem dobálom az égre ..„ölelnek olajos tekercsei sorsomnak“, „a világ szaggatott habarcsain új világ épülő himnuszát zengetik a húrjain“ ( = a költői aktivizmusra jellemző képek) — „amit még iskolában tanultunk szép kisasszony csípőin elmerengve, szívéről álmodozva“, „asszonyt ölelni lázasan s élvezni, hogy mily láza van“ ( = Kosztolányira emlékeztető sorok, játékosságok) stb. Most nézzük meg közelebbről Cselényi formakeresésének újítástörekvéseinek alapvető vonásait: A legjellemzőbb vonás a nagyfokú képtelítettség, képtobzódás, a merész s szokatlan képzettársítás. Cselényi képei a szürrealistáktól elsajátított gondolatritmusos asszociációk formájában zsúfoltan, egymásra torlódva öm- lenek, hullámzanak. Az áradó képek, szerteágazó képbokrok kényszerítik a költőt a szokatlanul hosszú verssorok (14-esek, 16-osok, 17-esek, 19-esek, 24-esek és 28-asok) alkalmazására. Ezek a hosszú verssorok a legtöbbször nem tekinthetők önálló ritmus-egységeknek, hanem a Cselényi költészetében ugyancsak nagy változatossággal használt rövidebb sorok célszerű megduplázásainak, mechanikus össze- tevéseinek. A képek szabad asszociációkba való halmozása általában nagy nyelvi- és gondolatgazdagságot eredményez, fölszakítja a nyelv zsilipjeit és sisteregve önti, árasztja a kifejezések, meghatározások, körülírások tarka párhuzamait. Ez a nyelvi és gondolati dússág a Cselényi versek nagy értéke, de sokszor értelmi és hangulati buktatója is. A képzsúfoltság, a képzettársítási merészség sokhelyütt az érthetőség rovására megy vagy pedig modorosságot, erőltetettséget, verbalizmust eredményez. Lássunk néhány példát az érthetetlenné vált vagy modorossá, erőltetetté torzult képekből! „... felülsz a kert alatt sárguló őszi tökre, s onnan vizelsz az égre.. * „búsfülü nagyságos ifjúságom .. (Legenda az ifjúság vizéről) „sárgapittykés mellem fölött selyem ing van" (Virágének) „pertuba vagyok a tűzzel.. * „hogyha én, hogyha most el nem jutok innen, megtörik egy édes álom a kilincsen, megtörik egy fényes csillag az ajtókilincsen.“ (Virág Anna) „Ki érti meg a tört rezet az anyókák fején?“ (Históriás ének) „Ezen az édes hazai földön de rég is jártam: J kreta-koromban." (Földem) A képzsúfoltság, képtorlódás sokszor a ritmust s a költői nyelvet megrontja és a verset darabossá, prózaivá teszi. A hosszú sorú versekben — s köztük sajnos a nagy kompozíciókban is — gyakran hiányát érezzük annak a lebegő-ringó ritmus-oldottságnak és nyelvi könnyedségnek, amelyet a Vándordal-ban, a Mindennapi zsoltár-ban, a Földem-ben és a szabadversekben élvezhetünk. A fiatal Cselényi költészetének legimponá- lóbb vállalkozásai, útra indító kötetének legfigyelemreméltóbb darabjai: a mai ember életérzését kifejezni akaró nagy vers-kompozíciók (Nap-ének, Legenda az ifjúság vizéről, Kárhozott nemzedék, Énekek éneke), és a szerelmi témákat feldolgozó terjedelmes líraiepikai költemények (Virág Anna, Csallóköz virága). Ezek a nagy kompozíciók tág lehetőséget nyújtanak kifejezés-kereső szenvedélye és képtelítettsége kiélésére, újító törekvései demonstrálására és elfogadtatására. 443
