Irodalmi Szemle, 1962
1962/4 - Ctibor Štítnický: Fábry Zoltán 65 éves
Micsoda elképzelés! Ha élne Ady Endre vagy József Attila, ott ülne most az ő asztalánál, s ha élne Thomas Mann, Július Fučík és Peter Jilemnický ott adnának találkozót egymásnak az ő stószi házában, mely egy messzehordó ágyúkkal felszerelt erődöt juttat eszembe; ágyúi a fasizmus utolsó fészkeit vették célba. A német kérdésre specializált 7000 kötetes könyvtárában barrikádozta el magát s aggódva vizsgálja az Európa egén gyülekező felhőket. Félti Európát a teutonok rabló szándékaitól, akik nem tanultak semmit baljós, barbár történelmükből. Figyelmeztet, kiáltoz, riadót ver y— egyetlen gondolat megszállottjaként — bizalmatlanul és megvesztegethetetlenül; engesztelhetetlen ellensége mindannak, ami természetellenes, torz és embertelen a német népben és kultúrájában. Katonaként élte át az első világháború nagy tapasztalatait. Azóta küzd az igazságtalan háborúk és a vérontás ellen, a népek elnyomatása és az ember kizsákmányolása ellen. Azóta zeng minden sorából a vox humana — az emberi hang. A fasizmus hatalomra jutásának idején szenvedélyes antifasiszta harcossá lett és nem szalasztott el egyetlen alkalmat se, hogy hitvallást tegyen a sajtóban, saját könyveiben, vagy nyilvános beszédeiben. Bratislavától Szalvusáig járja az országot, agitál, szónokol támad, egyre figyelmezteti Csehszlovákia magyar dolgozóit és értelmiségét a fasiszta veszedelemre. Sajtó alá rendezi könyvét, de a könyv már nem jelenik meg. Szerzője az ilavai internálótáborban szenved, Fábry Zoltán 65 éves 337
