Irodalmi Szemle, 1962

1962/1 - L. Annyinszkij: Gondolatok az ifjú nemzedékről

Az űrhajósok nemzedéke Az emberi személyiség kiteljesedése a kommunizmus egyik nagy célja. Az ember képességeinek teljes kibonta­koztatása? Igen! Ami e kibontakoztatás színvonalát és az alapvető lehetőségek sokaságát illeti, a mai fiatalok a Szovjet­unióban olyan helyzetben vannak, amilyen­ről apjuk, aki tanulni kényszerült s amel­lett dolgozni, nem is álmodott, és nagy­apjuk sem, aki csak dolgozott, anélkül, hogy tanulhatott volna, végtére a Nyugat fejlett kapitalista országaiban élő kortár­saiknak sem volt sejtelmük ilyesmiről. A Szovjetunióban a fiatal nemzedék művelt­ségének színvonala általában rendkívül magas. íme, három bizonyság! Ralf MacGill: „A Szovjetunióban rendkívüli figyelmet szentelnek az ifjúság képességeinek és a fiatal tehetségek fejlődésének. Ez a tény a Szovjetunió igazi titkos fegyvere ...“ Összehasonlítva ezt a helyzetet az USA- ban kialakult helyzettel, ahol az állam közömbösen veszi az ifjúság potenciális lehetőségeit, éles ellentétet tapasztalunk. German Tyitov, a szovjet űrhajós a leg­markánsabb példája annak, hogy a szovjet nevelési rendszer mint fedezi fel a fiatal tehetségeket, s ugyanakkor biztosítja ké­pességeik teljes kibontakozását. A délszi­bériai kis faluban, ahol German Tyitov született, fölfigyeltek a matematikához és egyéb tudományokhoz való vonzódására. Azt tanácsolták neki, tanuljon asztronauti­kát ... Amerika már az elmúlt években elvesztette a German Tyitovok ezreit, és még mindmáig sem gondoskodott arról, hogy a középiskolákban tanuló fiatalok ezreinek képességei és tehetsége nemzeti aktívává váljék. Charles Snow: „A Szovjetunióban sokkal több gyer­mek tanul, mint nálunk (Angliában — L. A.). Sokkal alaposabb tudást is szereznek, mint nálunk (az az állítás, hogy a Szovjet­unióban az iskola csak szűk körre specia­lizált szakembereket qevel, a Nyugat os­toba kitalálása) ... A Szovjetuniónak ma sokkal több technikai szakkádere van, mint a többi országnak együttvéve. Az elméleti tudományok terén valamivel több szak­embere van, mint az USA-nak, fizikusa és matematikusa pedig sokkal több.“ John Bernal: „A mi tudományos évszázadunkban vajon versenyezhet -e Anglia a Szovjetunióval, ahol minden gyermek tizenhétéves korig iskolába jár? Országunkban a fiataloknak nem egész két százaléka nyer magasabb technikai és tudományos képzettséget (ti­zennyolc-húszéves korban), a Szovjetunió­ban pedig tíz százaléka a fiataloknak, s ez ötször több, mint nálunk.“ Végezetül pedig néhány adatot idézek a Komszomolszkaja Pravdából, melyek 1961 nyarán láttak napvilágot a „Mit gon­dol saját nemzedékéről“ c. ankét adatainak feldolgozása után. Összesen 17 446 fiú és leány válaszolt a körkérdésekre. Ebből 5518 volt a munkás- ifjak és lányok válasza, 3621-nek volt középiskolai végzettsége. A 601 kolhoztag közül 272-nek van iskolai végzettsége, 3186 hivatalnok közül pedig 2283-nak, 1256 középiskolás válaszolt és 1786 főiskolás. A lap igen jelentős következtetésre jutott: „A mai nemzedék a legműveltebb, amilyen csak valaha is élt Oroszországban." Jurij Gagarin, akit az a tisztesség ért, hogy a Föld első űrhajósa lett, nemcsak azért figyelemreméltó személyiség, mert hőstette mögött száz és száz ember mun­kája rejtőzik, akik a „Vosztok I.“-et meg­építették, és ezernyi ember erőfeszítése, akik lehetővé tették e hőstett véghezvite­lét. Jurij Gagarin alakja a legnagyobb mér­tékben tipikus jellemzője a háború után felnövekedett nemzedéknek. Gagarin az első osztályban ezt hallotta: Fasiszták Vjazma alatt. A hétéves terv első évében lépett be a pártba. A kolhoztag fia, a Putyilov-üzem lakatosának unokája, a koz­mikus térbe emelkedik. A háromszáz kilo­méteres magasságban nagyon is tudatá­ban van annak, hogy kolhozparaszt fia. „A teljesen tiszta égbolt olyan volt, akár a felszántott föld, telistele csillagvetéssel.“ — Ezt írja később az űrutazásról szóló könyvében. Igen. A kolhozparaszt fia, a munkás unokája szállt fel az űrbe! De fel volt szerelve a korszerű tudomány és ma­gas kultúra teljes fegyverzetével. Ne feled­kezzünk meg arról, hogy szükség esetén ő maga irányította volna az űrhajót. Egy fél év múlva German Tyitov, a falusi tanító fia ezt meg is cselekedte. Az első űr­hajósok alakja szinte szimbolizálja ifjúsá­gunkat, nemcsak azzal, hogy a népből jöttek, elsősorban azzal, hogy az emberi kultúra csúcsaira értek — a szó legtágabb értelmében. Gagarin nemhiába fejezte be

Next

/
Oldalképek
Tartalom