Irodalmi Szemle, 1961
1961/1 - HÍD - A magyar történeti bibliográfia IV. nemzetiségi kötetének megjelenése
A Sarló eddig vázolt története természetesen csak felszínes képet nyújt a mozgalom fejlődéséről: nem foglalkozhatunk részletesebben a sarlósok ideológiai vitáival, sem publicisztikájukkal, mely összegyűjtve vaskos köteteket tenne ki. A kosúti események után megfigyelhető a sarlósok első nagyobb arányú politikai polarizációja: a félénkebbek és kevésbé öntudatosak nem követték a vezetőket a marxiz- mus-leninizmus útján, hanem a Sarlótól elválva igyekeztek biztosítani polgári exisztenciá- jukat vagy a kisebbségi magyar burzsoá pártokhoz csatlakoztak. (Folytatása a következő számban jelenik meg.) A Magyar Történeti Bibliográfia IV. nemzetiségi kötetének megjelenése A Magyar Történeti Bibliográfia Kemény G. Gábor és Katus László szerkesztésében készült IV. kötetének megjelenése a múlt év végén kiemelkedő értékkel gazdagította a magyar történetírást. Ezzel a művel történetírásunk újabb területen pótolta azt a mulasztást, amelyet polgári történészeink követtek el. A bibliográfiai gyűjtőmunka ugyanis mindvégig mostohagyareke volt az elmúlt idők tudományának. A Magyar Történeti Bibliográfia IV. és az 1961-ben megjelenő V. kötete a magyarországi nemzetiségek 1825—1867 évek közti történetének bibliográfiáját adja. A szerkesztők nem csupán a nemzetiségtörténet és a nemzetiségi kérdés irodalmának közlését tűzték ki célul, hanem a nemzetiségi problémát dialektikus módszerrel beleágyazták a történettudomány egészébe s e területet nem úgy vizsgálták, mint a magyar történelem önálló részproblémáját. A nemzetiségek történetét szoros kapcsolatba hozták a rokon problémák egész körével például az irodalommal, joggal, iskolával, vallással stb., de kiindulásképpen elsősorban mindig az illető nemzetiség gazdasági és társadalmi helyzetével. A történelmi materializmus elvének érvényesítése, valamint a dialektikus módszer említett alkalmazása következtében ez a bibliográfia szocialista történet- tudományunk egyik legsikeresebb alkotása lett. A nemzetiségi kérdés marxista felfogásának következménye a mű egyik legnagyobb értéke: az adatok gazdasága. Szinte ember- feletti munka áll a kb. 30 000 címszó össze-, gyűjtése mögött. Hogy milyen aprólékos, idegölő fáradságot jelent a bibliográfiai adatok gyűjtése — sokszor egészen eldugott külföldi újságok hasábjairól is — csak az tudja elképzelni, aki már maga is dolgozott valamelyest ilyen területen. Az adatgyűjtők majdnem egy évtizedes küzdelmének eredményeképpen született meg ez a monumentális bibliográfia. Lehetséges és természetes is, hogy e műből kimaradt számtalan nemzetiségi kérdéssel foglalkozó cím, egyről azonban meg vagyunk győződve, hogy a lényeges irodalmat, amely egy-egy problémakör feldolgozásához alapvetően szükséges, maradék nélkül felöleli ez a bibliográfia, amelynek ebben rejlik egyik legnagyobb értéke. A készen kapott forrásmunkák révén ugyanis egyrészt a történészek munkája csökken, s a felszabaduló erőt és időt máshol használhatjuk fel, másrészt meggyorsul a kutatás üteme is. A bibliográfus munkájának azonban az adatgyűjtés csakis egyik oldala. A másik legalább ilyen fontos tevékenysége az összegyűjtött anyag ügyes rendezése. Mit sem ér, ha mégoly értékes adatokat is tartalmaz, az a bibliográfia, amelyben a kutató nem tud eligazodni, a fáktól nem látja az erdőt — mint mondani szokás. A címszavak óriási mennyiségének áttekinthető elrendezése óriási feladatot rótt a szerkesztőkre. E munkát dicséretes eredménynyel végezték el. A rendszerezés sikerét nagyban előmozdította az az ügyes megoldás, hogy bevezetésképpen a több vagy az összes nemzetiségre vonatkozó műveket egy általános részben gyűjtötték össze, úgyhogy az egyes nemzetiségek külön — bibliográfiáját nem terheli ez az adathalmaz. Az általános rész után következő Délszláv (szerb, horvát, szlovén) és Szlovákok című fejezeteket a következő tagolással teszik áttekinthetővé: speciális általános rész gazdaság, társadalom, politika, jog, oktatás- és iskola, kultúra, vallás. Az így keletkező kisebb egységeken belül már egyszerű az eligazodás, amelyet megkönnyít még a tökéletesen megszerkesztett névmutató és a magyarul, valamint a világnyelveken közölt tartalomjegyzék is. Füves Ödön:
