Irodalmi Szemle, 1961
1961/6 - FIGYELŐ - Käfer István: Egy modern történeti regény
jelenítése adja. Bármennyire bekapcsolódunk a XVI. század világába, Zoppino, Axetino, Ti- ziano, Perina, Palma és a többiek „társasjátékába“, egy pillanatra sem tűnik el a regény Srója, aki megjelenik Aretino leveleiben, Zoppino kalandjaiban, a könyv minden sorában, gondolatában. Ezért olyan emberi, közeli és érthető a regény: emberi az író maga is, és az olvasóhoz való viszonya nem a formát A Szlovákiai írók Szövetsége magyar szekciójának hírei Október 16-án a magyar szekció vezetősége és az Irodalmi Szemle szerkesztősége olvasókonferenciát tartott Bratislavában, a Csema- dok Központi Bizottságának tanácstermében. Dr. Turczel Lajos vitaindítójában röviden vázolta az Irodalmi Szemle küldetését és feladatait. Többek között a következőket mondotta: „A mi irodalmunk nemzetiségi irodalom, és mint ilyen több forrásból szívja a létezéséhez és fejlődéséhez szükséges életerőt. A legfontosabb éltető forrás irodalmunk számára a hazai társadalmi valóság. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei által épített szocializmus a mi nemzetiségi irodalmunknak is legfőbb tematikai és ideológiai bázisát alkotja. Az Irodalmi Szemlének egyik legfontosabb feladata tehát az, hogy irodalmunk érdeklődését, a teljes hazai valóságra irányítsa. Ez egyrészt nevelő, irodalompolitikai és politikai formában megnyilvánuló feladat, másrészt céltudatosan irányított anyaggazdálkodás. Másszóval kifejezve ez annyit jelent, hogy az Irodalmi Szemlének, mint irodalmunk fő kristályosító eszközének nemcsak közvetlen politikai és irodalompolitikai anyagában, hanem tartalmi, szépirodalmi részében is tükröznie kell a hazai társadalmi valóságot: népeink közös építőmunkáját, barátságát, a csehszlovák szocialista hazafiságban és a proletárinternacionalizmusban való összeforrottságát. E feladat keretébe tartozik hazánk többi nemzeti és nemzetiségi irodalma, elsősorban a cseh és szlovák irodalom fejlődésének folyamatos bemutatása is. Ez magától értetődő dolog, egyrészt azért mert, mint láttuk: irodalmunknak ezekkel az irodalmakkal közös tematikai és ideológiai bázisa van, másrészt azért, mert a közös építőmunkának az irodalom terén is meg kell nyilvánulnia. Ennek a rész-feladatnak a teljesítésben egyébként mi általában jól állunk. A Szépirodalmi könyvkiadó magyar szerkesztőségének jóvoltából a nagyarányú fordítás révén a magyar dolgozók a cseh és szlovák irodalom eddigi és mostani fejlődéséről állandó és részletes képet kapnak.“ kereső művész eredetieskedni akaró hatásvadász szándéka, hanem az egész mű alapja. Nem szándékunk a friss élmény hatása alatt túlértékelni Erdődy regényét, azt azonban nem hallgathatjuk el, hogy a modern magyar történelmi regény és általában a széppróza nagy nyereménye ez a könyv, amely közös kiadásként bizonyára a csehszlovákiai magyaroknak is kedvelt olvasmánya lesz. Ezen a feladatkörön belül Dr. Turczel Lajos fontosnak tartja a csehszlovákiai magyar irodalom haladó hagyományának feltárását és marxista értékelését. A további feladatkör pedig: a helyes világirodalmi orientáció hatékony biztosítása — s ezen belül nálunk különös hangsúly esik az élő magyar irodalomra, illetve az ezt elsősorban reprezentáló mai magyarországi irodalomra, mert a magyarországi szocialista irodalommal a mi irodalmunkat a közös nyelv és irodalmi hagyományok erős szálai kötik össze, s a többi nemzetiségi magyar irodalommal együtt az egyetemes magyar irodalom szerves részét képezi. Az Irodalmi Szemle gyakorlati célját ezekben jelölte meg: szervezni, irányítani és példát mutatni, reprezentálni... A felszólalók többnyire a lap koncepcióját méltatták, mely lényegében a fentebb vázolt elvi és gyakorlati megoldásokra épül, és a lap rovat-beosztásában jut kifejezésre. A lap terjesztésének szempontjából több követelményt támasztottak a szerkesztőséggel szemben. November 18-án Komáromban a tlzenkétéves iskolában ugyancsak olvasókonferencia zajlott le. A hozzászólók többek között az ifjúsági irodalom részarányának növelését követelték az Irodalmi Szemle szerkesztőségétől és .több világirodaimat kértek. A magyar szekció a téli időszakban régebben és újonnan megjelent könyvek megvitatását tűzte programjára. Ennek keretében november 8-án sor került Szabó Béla: Az élet peremén című művének megvitatására. A müvet előadóként dr. Turczel Lajos méltatta. Egri Viktor: Szívet cserélni nehéz című regényének megvitatására november 15-én került sor. A vitaindító előadást Dobos László az Irodalmi Szemle főszerkesztője tartotta meg. November 22-én a magyar szekció Gyurcsó István: Termő időben című verseskötetének vitáját rendezte meg, a vitaindító előadást Mács József tartotta.
