Irodalmi Szemle, 1961
1961/1 - HÍD - Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért
Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért Az Üt keletkezése és helye a csehszlovákiai magyar sajtóban Az 1929-es évvel jelentős változás kezdődik a csehszlovákiai munkásmozgalomban: Csehszlovákia Kommunista Pártja V. kongresszusán ekkor váltották le az opportunizmusra hajló központi vezetőséget, Klement Gottwalddal az élen új bolsevik szellemű vezetőgárda vette át a párt irányítását. Az új irányvonal a párt megszilárdulását, tekintélyének fokozott növekedését eredményezte, s ez a párt nemzetiségi és kulturális politikájában is éreztette hatását. A CSKP-nak kezdettől fogva volt egy magyar nyelvű állandó lapja: a Munkás. 1929-ben kísérlet történt egy kulturális jellegű ifjúsági lap kiadására is, mely Ifjú Előre címen Sefránek Gyula szerkesztésében jelent meg Pozsonyban, de anyagi nehézségek miatt a negyedik számot sem érte meg. 1931-ben a párt új lap, ún. kultúrpolitikai folyóirat kiadását határozta el. Az Üt szerkesztésével a pozsonyi titkárság a csehszlovákiai kulturális élet legtekintélyesebb baloldali esztétikusát, kritikusát és publicistáját, Fábry Zoltánt bízta meg. A folyóirat a fokozódó osztályharc jegyében indult: a világ- gazdasági válság ekkor már Csehszlovákiát Í5 elérte, pedig a cseh burzsoázia újságjai még az év elején is gazdasági fejlődésről, stabilizációról költöttek híreket. A folyóiratot a zavartalanabb megjelenés érdekében hivatalosan nem tüntették fel a párt lapjának, de célkitűzése teljesen egyértelmű volt. A gazdasági válság kiélezte a kapitalizmus ellentmondásait: fokozódott a nyomor, az elkeseredés: a munkásság és a szegény parasztság Csehszlovákiában egyre élesebben fordult szembe a burzsoáziával. A szocializmus felé tájékozódó politikai mozgalom előretörése megfigyelhető az értelmiség soraiban is. Az itteni magyar értelmiségi ifjúság számos tagja lázas érdeklődéssel fordult a társadalmi kérdések felé. A munkásokon kívül nem utolsó sorban hozzájuk, a szociális problémák iránt fogékony ingadozókhoz és a forradalmi gondollcozású értelmiségi dolgozókhoz szólt Az Űt. A lap az osztályharc éleződését hirdette, s ezt a rövidesen bekövetkező események teljes mértékben igazolták is: már a 4. számban, melynek jó részét a cenzúra fehér foltjai borítják, hírt ad Az Üt a szlovákiai magyar földmunkások emlékezetes véres tragédiájáról, a kosúti csendőrtűzről. Jóllehet a lap kulturpolitikai havi folyóiratként indult, helyet kaptak benne az aktuális napi politikai kérdések is, sőt fontosságuk, mozgosító szerepük miatt általában ezek kerültek előtérbe, kiszorítva a kevésbé aktuális problémákat. Ennek ellenére a folyóirat a csehszlovákiai magyar szocialista irodalom első nagyjelentőségű legális fóruma lett, s erős hatással volt a progresszív gondolkozású értelmiség radikálizálódására; s határainkon túl: Magyarországon, a Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában is voltak olvasói és munkatársai. Az Üt anyagának vizsgálata számos tapasztalattal szolgál az egyetemes irodalom számára is: a két világháború között csupán Csehszlovákiában élt polgári demokratikus társadalmi rendszerben jelentős magyar kisebbség, s a kisebbségi magyar szocialista irodalom itt egy legális kommunista párt hatása alatt fejlődött ki. A csehszlovákiai magyar irodalom a magyarországinál haladóbb szellemű volt s a csehszlovákiai magyar értelmiség jelentős része már ekkor leszámolt a polgárok demokrácia iránt táplált illúziókkal. Az Üt 1931-től kezdve közel hat évig küzdött a renkívüli anyagi és politikai nehézségekkel: a párt első állandó napilapjának, a népfrontot hirdető Magyar Napnak megszületése után szűnt meg 1936-ban. Megjelenése azonban sohasem volt zavartalan: a cenzúra fehér foltjai árnyékolják be szinte minden számát, kobzás után néha újra kellett nyomni a lapot. Proletár olvasói gyakran nem tudták kifizetni az előfizetési díjakat, azért többször késett vagy egyáltalán nem jelent meg. A tervezett évi 10-12 szám helyett 1931-ben tíz, 1932-ben kilenc (három összevont), 1933-ban hat, 1934-ben tíz, 1935-ben öt, 1936-ban két szám látott napvilágot. A cenzúrán és az anyagi nehézségeken kívül szerkesztési ás kiadói nehézségek is akadályozták a folyóirat zavartalan megjelenését. Aid Csanda Sándor:
