Irodalmi Szemle, 1961

1961/3 - HÍD - Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért

egyöntetű: többségük József Attilához hasonlóan bírálta őket; magatartásukat szektánsnak s egyes írásaikat giccseseknek nevezték.119 A moszkvai magyar emigráns írók művei közül először Hidas Antaltól Megmozdul a föld120 című drámarészletet, Lengyel Józseftől pedig a Visegrádi utcát121 közli Az Üt. Később Balázs Béla is ír a lapba a Szovjetunióról.122 Vele jó kapcsolatai voltak Az Üt szerkesztőinek: Balász többször is járt Szlovákiában előadásokat tartani s 1932-ben egy kis könyvét is megjelentette a Sarló, Intellektüel aggályoskodások, Balogh Edgár előszavával. Előzőleg a berlini emigrációból főként a munkás-színjátszással foglalkozó tanulmányokat küldött a lapnak.123

A szovjet írók közül legtöbbet Maxim Gorkij műveiből közöl a folyóirat. Már az első számában közli Az Üt Gorkijnak „A humanistákhoz" című felhívását, majd pedig egy tanulmányát a kolhozokról: 12.833.000 kisbirtok a közös gazdálkodásban.124 Gorkijról Az Anya című regényének részlete előtt tanulmány is jelent meg a lapban: A proletariátus írója.125 Közli Az Üt Gladkov regényének,126 az Üj földnek egy részletét, Grinko: Megújhodnak a nemzetek a Szovjetunióban című127 tanulmányát. Katájev: Bugyonnij őrzi a hadtestét című elbeszélését, Július Fučíknak és Egon Ervin kischnek több szovjet riportját129 s számos tanulmányt és népszerűsítő cikket a Szovjetunióról. Solohov: Üj barázdát szánt az eke című regényének részletét.130

Rendszeresen foglalkozott Az Üt Horthyék Magyarországának bírálatával; a szocialista szellemű folyóiratok közül a Száz százalékkal és a Társadalmi Szemlével állt összeköttetésben. Az Üt megindulásakor Fábry eljuttatta körkérdéseit egyes magyarországi írókhoz is. A körlevélre Illyés Gyula is válaszolt, kifejtve akkori jellegzetesen etikai álláspontját. „Tisztelt elvtársam, megkaptam sorait, örömmel vettem a hírt, hogy lapot indít. Kérem, küldje el, amint megjelenik s hasonlóképpen a további számokat is. — Szívesen lépnék magam is munkatársai sorába, de ahogy az ön iro119. A szerkesztők sarlós csoportja Fábrynak írt levelében (1932. II. 19.) éles kritikát mond Balogh János és Gergely Sándor írásaival kapcsolatban a moszkvai emigrációról. CsML 90.

120. Hidas Antal i. m. Az Út. 1932. 4. sz. 13.

121. Lengyel i. m. Az Üt. 1932. 7. 12 — 13.

122. Balázs Béla: A_ nemzetiségi művészet problémája a Szovjetunióvan. Az Üt. 1934. 1. sz. 12 — 13. Mi magunk mondjuk és írjuk. Az Üt 1934. 9. 6. sz. _

123. Balázs Béla: Munkásszínház. Az Üt. 1931. 2. sz. 13—>15. Részletesen foglalkozik Az Üt Balázs Bélának az intelligencia válsága címen tervezett, de betiltott szlovákiai előadókőrútjával is. 1931. 3. sz. 1 — 2.

124. Gorkij., i. m: Az Üt. 1931. 5. sz. 13.

125. I. m. Az Üt. 1932. 9—10. sz. 17. Gorkijnak az amszterdami békekongresszusra írt, de az író odautazásának megakadályozása miatt el nem mondott beszédét

1932. 8. sz. 3 — 4. p. közli a lap.

126. Glakov i. m. Az Üt. 1932. 2. sz. 12-13.

127. I. m. Az Üt. 1932. 9-10. sz. 10-11.

128. I. m. Az Üt. 1935. 5. sz. 2.

129. Július Fučík: A sztálingrádi traktor története. Az Üt. 1932. 9 — 10. sz. 8 — 9. E. E. Kisch: A selyemfront asszonya. Az Út. 1932. 5 — 6. sz. 21.

130. Solohov i. m. Az Üt. 1934. 9. sz. 4 — 6.

dalmi álláspontját ismerni vélem, s ahogy a „baloldali“ kritika engem ma beállít, egyelőre nincs ott keresni valóm... A mai irodalmi életben, az utódállamokéban épp úgy, mint az anyaországéban értékes tehetségek mellett a legnagyobb fokú sötétséget, műve- letlenséget, jobb- és baloldali kapaszdiságot, irigységet látok, rosszakaratot, hamis jelszavak és kontárok diadalát. Szomorú ez, s ezt egy politikai fordulat sem változtathatja meg gyorsan. Ha lehet összefogásról, orientációról szó, ez ellen kell összefogni...“

Azért idéztünk részletesebben Illyés leveléből, hogy bemutassuk az író szemléletének harmadikutas utópisztikus jellegét: nem a szocialista irodalomért folyó harcot tartja elsődlegesnek, hanem egy erkölcsi problémát, a hibák elleni általános összefogás illúzióját. Később az Üt részleteket közölt Illyésnek Oroszország című könyvéből, s a műről Fábry kritikát is írt: Magyar író SSSR-ben címen.131 Főként azt kifogásolja, hogy a könyv túlságosan tárgyilagos, hiányzik belőle a határozott szocialista állásfoglalás; ez azonban Fábry szerint is elsősorban a „pesti adottsággal“ magyarázható, melyben „a könyvmáglya szelleme él és kísért“.

Marxista szemléletű választ ad Fábry kérdésére a nemzeti érzésről, a célról és az ideáról, a szépirodalom feladatáról és a szovjet irodalomról Gergely Sándor, aki levelében értékeli is Az Üt első számának írásait, s azt kéri, hogy az ő cikkét a lapban Kőrakó Mihály aláírással szignálják.133 Amint Gergely leveleiből kitűnik, politikai Beszámolókat küldött Az Ütnak a magyarországi helyzetről, de a szerkesztőség nem a tőle említett álnevet használta, ezért még nem tudtuk megállapítani, mely írások szerzőségét kell neki tulajdonítanunk.134

Egy ideig buzgó munkatársa volt Az Ütnak Gereblyés László. Góbé László név alatt Az Ütban megjelent Munkát és Kenyeret című versét135 szavalta Háber Zoltán lévai munkáskórusa. Orondi András álnévvel pedig ugyanebben a számban a spanyolországi politikai helyzetet ismerteti: A spanyol fattyú.136 Ugyancsak Orondi András aláírással ír később tanulmányt három rokonságban álló, de különböző úton járó magyar politikusról: A három Károlyi.137 Később Gereblyés Mérgezett nyilak címen ír a lapnak a pesti Nyíl-regényekről.138 Egyik Fábrynak írt leveléből azt is megtudjuk, hogy illegálisan terjesztette is Az Utat.139

131. Illyés Gyula levele Fábryhoz. Bp. 1931. IV. 11. CsMl. 29.

132. Fábry i. m. Az Üt. 1935. 1-2 sz. 13-14.

133. CsML. 12

134. Lehetséges, hogy Gergely Sándornak kell tulajdonítanunk pl. a Bodor Sándor és Kass István álnéven írt cikkeket.

135. I. m. Az Út. 1931. 3. st. 8-9.

136. I. m. Az Űt. 1931. 3. sz. 10.

137. I. m. Az Üt. 1931. 8-9. sz. 2.

138. I. m. Az Üt. 1934. 2. sz. 10-11.

139. Gereblyés Lászlónak Fábryhoz írt leveléből: ,,Az Üt harmadik számából mindössze 2 példányt kaptam. P. is. Ezeket ő el is helyezte. De több fogyna, ha nagyon sok nem is.“ Bp. 1931. június 16. CsML. 25.