Irodalmi Szemle, 1961

1961/3 - HÍD - Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért

Mint fent említettük, Az Üt elsősorban elméleti cikkeivel és kritikáival harcolt a csehszlovákiai szocialista magyar irodalom megteremtéséért. A szerkesztők állást foglaltak a polgári és reakciós jellegű kulturális szervezetekkel és intézményekkel kapcsolatban is. Az Üt megjelenése idején alakult meg a csehszlovákiai magyar szellemi élet egyik sokat vitatott intézménye: a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság. Az intézetet Masaryk köztársasági elnök hozta létre egymillió koronás alapítványával, s ezért általában Masaryk-akadémiának nevezték. Egy ilyen társulat létesítésére az elnök először a sarlósoknak tett ígéretet nála tett látogatásuk alkalmával. A Sarló 1930-ban memorandumban nyújtotta át Masaryknak az intézet tervezetét,102 s meg akarta szerezni a vezető szerepet, de az elnök a következő évben megalakuló Társaságot nem rájuk, hanem kormányhű állami alkalmazottakra és szociáldemokratákra bízta. A Sarló a Masaryk-akadémiát felállítása után élesen bírálta: kritikájukat Jócsik Lajos Akik egy millióért államhű kisebbséget szállítanak című cikkében103 és ugyanennek a számnak a vezércikkében tették közzé. „Itt is megroppant most valami. Egy millió koronából megalakult Pozsonyban több miniszter jelenléte, fényes külsőségek között, a Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társulat, mint mondták, a csehszlovákiai magyar nép haladása, jobb jövője, kultúrája érdekében. S az alakulás után sült csak ki, hogy a pompás társulatnak semminemű tudományos programja nincs. Politikamentes tudományt hirdettek s a valóságban tudománymentes politikát csináltak, kapitalista kormánypolitikát. Lélekfogás volt ez, a csehszlovák demokrácia mézes madzagja a kizsákmányolt magyar kisebbség számára. A magyarok iskoláitól elvont tízmilliók után most a magyar tömegek öntudatraébredése idején, íme, egy millióval akarják kiszúrni a magyar nemzeti kisebbség szemét. Az az értelmiség, mely évek óta harcol kenyérért, szociális tömegkultúráért, kisebbségi magyar jogaiért, kétszeresen hoppon maradt. Nem kellett a tudományuk s nem kaptak munkát, kenyeret. A pozsonyi egyetem jogi fakultásának egyik termében feleletképpen gyűlést tartott a magyar diákság és itt megszületett a magyar diákok tiltakozó egységfrontja. Munkáért, kenyérért, tudományért! S ennek az egységfrontnak ugyanúgy a zűrzavarban biztos irányt látó és vállaló osztályharcos intellektuellek adtak programot, mint ahogyan a nyomor táborában egymás mellé verődött különböző vallású, nemzetiségű és pártállású munkások, kisgazdák, kisiparosok és hivatalnokok egységfrontjának gerince a kommunista párt.“104 A Masaryk-akadémiát Az Ütban mindig erős

102. CsML. 47. A memorandumot közli A Nap is 1930. X. 15. 3-4. p.

103. I. m. Az Üt. 1931. 10. sz. 14.

104. Az Üt. 1931. 10. sz. 2. A vezércikk nincs aláírva, de valószínűleg Balogh Edgár fogalmazta.

kritikával emlegetik: a fent idézetthez hasonló bírálatot olvashatunk az intézményről Fábry Zoltánnak és Forbáth Imrének közösen írt Nem a millióról van szó című cikkében.105

Az Üttal együtt indult Csehszlovákiában egy különös magyar irodalmi folyóirat: az Üj Munka, melynek már vezércikke, „Morituri te salutant“, elárulja, hogy létrehozói nem sok reményt fűztek az új kísérlethez, Fábry már lapja útravalójában ellenfélként emlegeti az Üj Munkát, majd részletes, szigorú kritikát ír róla a 3. számban: „Új Munka“, új veszély címen.“ Ez a lap veszett fejszének a nyele. Dokumentuma a polgári kultúra haldoklásának, melyet már csak intellektuellek köldöknézése, gépfegyverek, kultúrreakciók és pápai bullák injekcióznak életre.

A halál: imponáló, de a haldoklás: dekadencia. Ez a lap, mely teljes őszinteséggel a haldoklók lapjának nevezi magát (morituri te salutant) programjával, meztelen, hullafoltokat mutogató őszinteségével imponáló lett volna. Egyetlen egy kiáltás, egyetlen egy önmutogatás, mely után csak elnémulás jöhet. De mert a lezáró, a dokumentáló és leleplező öngyilkos gesztus helyett így, ilyen lehetetlenül akar tovább élni, ez a haldoklás: a dekadencia perverzitása.“

Az Üj Munka ügye öt éven keresztül vajúdott: az első előfizetési felhívást Szvatkó Pál még 1927-ben bocsátotta ki. A sarlósok kezdetben támogatták az Üj Munka mozgalmát; Masaryknak küldött memorandumukban is azt írják, hogy az alakítandó társulat tudományos kérdéseit a Sarlóra, a művészeti részt pedig az Üj Munka társaságára bízza.107 Az Üj Munka progresszív, de harmadikutas jellegű kulturális kísérlet volt, s főszerkesztője sokat fáradozott azon, hogy Fábryt is megnyerje a.lap céljainak. „Az Üj Munka nem áll kapcsolatban a PMH-val, vagy a Szentiványi Kúriával. Ez utóbbinak én voltam egyik legnagyobb ellenzője, amit Győry Dezső megmondhat. Az Üj Munka anyagi bázisa független a politikától. Pusztán magánszemélyek mecénás szervezete adja össze havonként a szükséges összeget. A lap iránya progresszív lesz... A fentiek igazolására, hogy kit akarunk az első számban szerepeltetni: Forbáth, Fábry, Szilágyi, Páll, Sándor Imre, Vozári, Győry, Szalatnai, Komlós, Zsolt Béla, Illyés Gyula... A későbbi számok ugyanilyenek maradnak és bevonjuk a legprogresszívabb embereket, Földest, Bartát. Mindenki azt írja a lapnak, amit akar és ami a meggyőződése. Irodalmi felfogásban a legszélsőbb radikalizmus is megnyilvánulhat és példának felhozom, hogy az a cikk, ami a közelmúltban jelent meg a Korunkban a magyar irodalom csődjéről, nyugodtan lejöhetett volna az Üj Munkában is... Nagyon fontos, hogy a progresszív írók azonnal az első számban

105. I. m. Az Üt. 1931. 1. sz. 13.

106. Fábry i. m. Az Üt 1931. 3. sz. 2-4.

107. CsML 43. A Nap. 1930. okt. 15. 4. p.