Irodalmi Szemle, 1961
1961/3 - HÍD - Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért
híd Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért A somorjai hadifogolytábor nyomorát: az éhség és a járvány pusztító hatását ábrázolja, némely részletében naturalista élességgel. Az Aratás, amely biztosítja77 a téli kenyeret és A vecsei győztes kenyér78 című riportjaiban Dömötör a csallóközi mezőgazdasági munkások küzdelmeiről nyújt hiteles beszámolót. Annak a valóságirodalomnak, melynek programját Az Ütban úgy fogalmazták meg, hogy a munkásokat lehetőleg egy öntudatos munkás élettapasztalatainak elmondásával döbbentsék saját sorsukra, Dömötör Teréz volna a legtehetségesebb képviselője. Morvay Gyula Az Üt sarlós szerkesztői közé számított: a munkáskórusok számára költeményeket és Örtényi álnév alatt falusi beszámolókat írt a folyóiratba. Tardoskeddi származású vidéki tanító volt: a szocialista életszemlélet felé fejlődő „népi“ írónak számított. írásait a Sarló pozsonyi kongresszusán Sellyeiével úgy méltatták, mint „a foradalomig feszült parasztvalóság felmutatását, a csehszlovákiai magyar dokumentumirodalom ígéretes kezdetét“. Ebben az időben írta első szocialista regény- kísérletét: Emberek a majorban,79 mely Ilku Pál Lendület című ifjúsági regényével közös kötetben jelent meg. Expresszionista szabadverseinek dübörgő, néha kissé modorosán pa- tetikus sorait gyakran szavalták a szlovákiai magyar ifjúmunkások mozgó- és szavalókóru- sai.80 Morvay oroszul is tudott és Pozsonyban előadásokat szokott tartani szovjet kulturális kérdésekről, ezért a nacionalista magyar reakció őt szovjet kémkedéssel is gyanúsította.81 Sellyei (Miskovics) József vágsellyei parasztírótól több karcolatot közölt Az Üt. Sellyei és Morvay képviselték a csehszlovákiai magyar irodalomban a paraszti radikalizmust, szocializmus felé tájékozódó „népi“ irodalmat. 78. Dömötör Teréz i. m. Az Üt. 1935. 1 — 2. sz. 5 — 7. 79. Morvay Gyula: Emberek a majorban. Pozsony 1936. Az író ma Nagykanizsán él. 80. Balogh Edgár írja egyik szerkesztőségi levelében Fábrynak: „Tegnap este a 14-éves évforduló ünnepén — a Vörös Barátság szavalókórusa és Balázs szavalatai (új Morvay-versek) megmozgatták a munkástömegeket. Az est gerince volt: mert valóságot dobott elő a mi életünkből.“ (Pozsony, 1931. nov.) CsML. 87. Amint már egy részletes tanulmányunkban kimutattuk,81 Sellýeinek csupán sžinpátizáns kapcsolata volt a kommunista párttal, hivatalosan a köztársasági agrárpárt, a kormánypárt tagja volt. A sarlósok igyekeztek őt megnyerni a szocializmus eszméjének, s tisztelték benne a szegényparasztot, írásaiban pedig a falu el- esettségének s küzdelmes életének ábrázolását. Morvayval összehasonlítva Sellyei mondanivalója életszerűbb, eredetibb, de műveltsége s különösen stílusa nem éri el tanítói barátjáénak színvonalát. Az Üt már az első számában közöl egy rövid antiklerikális karcolatot Sellyéitől: a Babonát,82 melyből kitűnik, hogy elvi felfogása az egyházzal szemben nem különbözött a következetes marxistákétól. Ez azért is figyelemreméltó, mert az író vallásos katolikus családból származott. Később, a Vissza az árvalányhaj- hoz83 című írása előtt Balogd Edgár őt is fényképpel és bevezető értékeléssel mutatja be az olvasónak. A tömör kis bevezetés rendkívül találó módon jellemzi Sellyeit: „Egyszerűen gondolkozik és mindig a dolgok velejére talál. De mindig csak udvarának kerítése, holdacs- káinak kimért határai közül szól keserűen, ká- romkodóan és gúnyolódva. Kívülről tehetetlenül nézi és szólja meg a romlást. S ez az, amit kivetünk rajta: nyomott kisparaszt — valóságából nem tud proletárharcossá, a mi harcunk szövetséges részesévé válni.“ A Vissza az árva- lányhajhoz megmutatja Sellyei irodalmi tevékenységének hibáit is: utópisztikus értekezés, hetyke, modoros stílusban. Morvaynak és Sely- lyeinek Az Üttal való kapcsolatában a szlovákiai magyar haladó „népi“ írónak a kommunista párt iránti viszonya tükröződik. A csehszlovákiai magyar írók szocialista jellegű írásainak közlésén kívül Az Üt igyekezett elősegíteni a munkásírók és levelezők tévé81. Jelentések Morvay Gyula kommunista és kémgyanús tevékenységéről. CsML. 138. Morvay nyilvántartásáról (K. jelzéssel) az Államrendészeti zsebkönyvben. PIL. A XXII/ 22. 12/1931/2. 81a. Csanda Sándor: Sellyei József. Bevezető tanulmány az írónak Nádas házak című kötete előtt. Bratislava 1957. 82. Sellyei i. m. Az Üt. 1931. 83. Sellyei i. m. Az Üt. 1933. 2. sz. 7. Csanda Sándor:
