Irodalmi Szemle, 1961
1961/2 - FIGYELŐ - Bartha Tibor: Csanda Sándor: A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar-szlovák kapcsolatai
máit tükrözi. Népmesei motívum a kronológiai bizonytalanság is. Csak a világosan és egyértelműen megrajzolt társadalmi képből hámozható ki a történet időpontja. Az elbeszélés mese-jellegét igazolja a képzelet merész csa- pongása, az előadás üde naivsága, a hasonlatokban, metaforákban gazdag, népies zamatú nyelvezete is. Az írónő tehetségét bizonyítja, hogy a mese csábító atmoszférájában nem szakadt el teljesen a valóságtól. Képzelt világát a valóság elemeiből építette fel, a valóságos élet problémáival telítette meg. A történet legfőbb mozgató ereje, a kapitalista világ hétfejű sárkánya: a pénz. Péter szavai reális társadalomkritikát rejtenek: „Szorgalmasan dolgoztam és sok pénzt reméltem. Csakhogy ekkor olyasmi történt, amire nem számítottam. Váratlanul alábbhagyott a fakereslet, a kivitelünk megszűnt. A nagy cégek egymás után mentek csődbe. Az erdők nagy részében elhallgatott a fejszecsattogás. A favágók, a szállítók és a fűrésztelepek munkásai kereset nélkül maradtak. A hegyek közé betört a nyomorúság és az emberek kénytelenek voltak külföldre menni munka után... A munkaidőt megrövidítették, a keresetet csökkentették, sőt megkezdték a munkások elbocsátását is.“ Az elbeszélés minden sorából sugárzik a haza, a szülőföld végtelen szeretete, szavaival szinte simogatja a jólismert szlovák tájakat. A nép bensőséges ismeretével a közösségi érzés, a jobb jövőbe vetett hit, a sokat szenvedett szlovák nép legtitkosabb vágyainak megszólaltatójává válik. Péter szavaival a nép óhaját fejezi ki: „És elérkezik a békesség s a tökéletes boldogság ideje. Nemsokára kicsírázik a turcseki földekbe vetett magból. Felcseperedik a búzával, amely a hosszú táblákon hullámzik majd a szélben. Kipattan a gyümölcsfák leveleiben és virágaiban, amelyekkel teli a kert. Felfakad bennünk is és úgy áraszt el minket, mint a megáradt folyó vize... Az emberek boldogságnak szokták nevezni, de mi, Magdalénám, mi életnek fogjuk hívni.“ Minden realitása mellett is vannak hibái a műnek. A negatívumok javarészt az írónő a meseszerű ábrázolási mód iránti hajlamából adódnak. Ezt bizonyítja a bonyodalom néha a primitivizmusig menő egyszerűsége, a jellemek lélektanilag meg nem okolt cselekedetei, tetteik irídító rugóinak misztikus homálya stb. Jellemábrázolása túlságosan egyoldalú, szinte eposzi jellemeket alkot, akik csekély ingadozástól eltekintve nem változnak. Magdaléna alakját a szlovák irodalom egy'k legjobban megrajzolt alakjának tartják. Véleményünk szerint ebben van némi túlzás, mert bár nagyon bájosnak és tiszta szívűnek ismertük még, túlságos passzivitással viseltetik az eseményekkel szemben, ami a történet idejében sem lehetett tipikus. Mindent egybevetve kellemes és tanulságos olvasmány kerül a magyar olvasóközönség kezébe. A könyv külső formája a kiadók ízlését dicséri. A fordítás (Szabó László munkája) néhány egyenetlenséget és önkényességet leszámítva kitűnően sikerült. Az írónő korai alkotói korszakára jellemző ún. lírizált próza magyar nyelvre való átültetése minden üde- ségével, népies zamatéval csaknem maradéktalan. Csanda Sándor: A törökellenes és a kuruc harcok költészetének magyar-szlovák kapcsolatai (Akadémia Kiadó, Budapest, 1961) . Az 1945-ös felszabadulás után rohamos fejlődésnek indult a kapcsolat-történeti kutatás. Ez az aránylag fiatal tudományág új felfedezéseivel szinte napról-napra örvendetes meglepetéseket nyújt az irodalmat kedvelők legszélesebb tömegeinek. A magyar-csehszlovák kapcsolat-történet-kutatási munkát számos kiváló magyar, cseh és szlovák tudós, illetve irodalmár végzi. A magyar-csehszlovák kapcsolatokat kutató tudósok és irodalmárok közül most ismét Csanda Sándor jelentette meg lelkes kutatómunkájának egy részét A törökellenes és a kuruc harcok költészetének magyarszlovák kapcsolatai címen, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete gondozásában. (A szerző 1959-ben adta ki a Magyarszlovák kulturális kapcsolatok című antológiaszerű munkáját.) Csanda művének nagyobb részét kandidátusi disszertációja alkotja, amit a Szlovák Tudományos Akadémia Minősítő Bizottsága egyhangúan elfogadott. A lelkes anyaggyűjtési munkáról és az anyag tárgyilagos feldolgozásáról tanúskodó mű főképp három témakörrel foglalkozik: a Rákóczi- felkelés szlovák-magyar kapcsolataival, Matu- nák Mihály kuruc dalhamisítványaival és a Szilágyi és Hagymási című széphistória magyar és szlovák változataival. Csanda Sándor már hét éve foglalkozik a csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok történetével. Eddigi kutatásai leginkább a XVI— XVIII. századi kapcsolatokra terjedtek ki, de újabban a közelmúltban kialakult kapcsolatok felkutatásával és feldolgozásával is foglalkozik. A szerző művét elsősorban a tárgyilagosság jellemzi. Az egyes társadalmi jelenségeket, Bartha Tibor
