Irodalmi Szemle, 1961
1961/2 - HÍD - Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért
helyett a 3-ikat hozva ki a legnagyobb világ- politikai történések kényes idején — meglehetősen kontemplatív, általában munkástörténelmi áttekintést ad (lásd: Februártól—Októberig, Steiner Gábor cikke), de nem eléggé a mába, cselekvésekbe, tennivalókba szóló. Viszont minden poklon keresztül (s a kicsinyes emberekkel való küzködés pokol) ragaszkodom ahhoz, hogy Az Üt tanítson, a dolgokat kifejtse, s ne üsse a nagydobot, amivel tudvalevőleg nem lehet verebet fogni.“52 Balogh foglalkozott a lapban történelmi kérdésekkel is: A pozsonyi véres szerda53 címen ismertette az 1919-es pozsonyi forradalmi eseményeket, A magyar proletariátus történeti dokumentumai címen megindította Az Ütban a forradalmi harcosok visszaemlékezéseinek közlését, szovjet történészek nyomán hosszú folytatásokban ismertette az 1917-es oroszországi forradalom történetét: Februártól Októberig címmel.54 Ezen kívül szocialista szempontú értékelést tartalmazó bevezetőket írt egyes cikkek, főként a szlovákiai magyar munkás — parasztírók írásai elé. Közben fordította és összeállította Az Üt kiskönyvtárának néhány kiadványát: Hja Erenburg: Polgárháború Ausztriában, Barna könyv (a Dimitrov-perről), a Rákosi-per. 1934 nyarán írta meg Balogh A harcban nincs megállás!55 című tanulmányát, melyben a Sarló, bukásának tanulságait elemzi. Akik tudják, mennyire szívéhez nőtt Baloghnak a kisebbségi magyar forradalmi értelmiségnek ez a mozgalma, azok megértik, hogy ezt a cikket, mellyel a Sarlót eltemette, szinte önvérével írta: „Amikor a munkásság színe elé idézem az alig pár éve még annyi proletárreménnyel és népbizalommal, övezett Sarlót, teszem ezt azért, mert részese voltam e gárda minden javának és bajának. Ügy látom, hogy itt az ideje, hogy leszámoljunk valamivel, ami a múlté és a tanulságok pályáján életbe szabadítsuk az új lehetőségeket“. Azóta már sokan és sokféleképpen értékelték a Sarlót,58 de hitelesség és őszinteség dolgában még senki sem múlta felül Balogh Edgár vallomását. Röviden összefoglalva a következőkben látja a Sarló érdemeit és hibáit. A Sarló lényege egy elnyomott nemzetiség forradalmi nemzeti harca volt, mely eljutott a korszerű következetességig, a kommunizmusig. A Sarló múltjának forradalmi hagyománya, hogy megszabadult a magyar polgárság szűklátókörű nacionalizmusától, szembefordult a csehszlovák burzsoáziát támogató szolgalelkű aktivizmus- sal, a burzsoázia szolgálatába szegődött szo52. CsML. 98. 53. Az Üt. 1933. 1. sz. 10-12. 54. Az Ot. 1932. 9-10. sz. 6-7. folyt. 1932. 11-12. sz. 8-9. 1933. 1. sz. 14-15, 1933, 2. sz. 10-11. 1933. 3. sz. 11-12. 1933. 4. sz. 10. 55. Az Út. 1934. 8. sz. 5-6. 56. A Sarló ultrabalodali bírálatát tartalmazza Kovács Károly (Fedor János) könyve: Megtévesztők és megtévesztettek. Prešov. 1955. Értékeli, de nacionalista szempontból kritizálja is a Sarlót Kovács Endre Két háború közt (Turul. Bp. 1944) című és a második világháború ciáldemokratizmussal. Hibáit Balogh főként abban látja, hogy a Sarló nem vált tömeg- mozgalommá, hanem kis csoporttá, sőt klikké szűkült, csak szimpatizáns kapcsolata volt a kommunista párttal, bomlasztó hatással voltak a mozgalomra egyes trockista és polgári aktivista személyek. Helyesen állapítja meg Balogh, hogy a Sarló bukásával jelentős veszteség éri a haladó szellemű magyar művelődést Csehszlovákiában: „A Sarló erkölcsi fölénye és népszerűsödése ellen a burzsoázia különböző csoportjai is kultúrával, szociális jelszavakkal, haladó perspektívákkal voltak kénytelenek védekezni. A Sarló halálával csökkent ez a kényszer, s a burzsoázia hovatovább bevonja tetszetős kultúrfegyvereit, hogy elő- merészkedhessék a közönséges ámítás, a kul- túrálatlanság, babona, giccs és nyers tömeg- vakítás szívesebben forgatott fegyevereivel. A Sarló bomlásával nemcsak a magyar baloldal nemzeti programja rokkant meg Szlovensz- kón, hanem leállnak a különböző burzsoá- érdekel'tségek különleges szlovenszkói magyar kultúrtervei is, hogy helyet adjanak az ember - eszmélkedés fasiszta elnyomásának s az újabb imperialista előkészületek drilljének. A polgári ellenzéki pártok teljes kultúrpasszivitása, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesületek alacsony önképzőköri színvonala, a Magyar írás tisztán szórakoztatóvá és fasisztává válása, a „modern“ katolicizmus fokozatos visszahullása a régi Mária-kongregációk és rózsafűzéregyle- tek színvonalára a cserkészet falujáró programjának teljes likvidálása jellemzi ezt a fegyvercserét. A másik oldalon a Masaryk- akadémia teljes átjátszása A Reggel megbukott ágenseinek és házibarátainak kezére s a dille- tantizmus immár arcátlan tobzódása ugyanez a tünet. Egyedül az aktivista Magyar Üjság kultúrliberalizmusa és szellemtörténeti rangja tartja meg magát a szentiváni Kúria hagyományaként, de éppen itt megy végbe az a folyamat, melyben a szétszéledt Sarló-gárda nem egy volt tagja mázolja szét a proletárfront karakán marxizmusát laza burzsoá demokrata szemfényvesztéssé és öncsalássá, szélnek bocsátva ezzel a Sarló eredeti nemzeti harcának átütő forradalmi erejét.“57 Ma, több mint huszonöt év távlatából néhány kérdésben pontosabban és világosabban meg lehet fogalmazni a Sarló lényegét, mint Baloghnak Az Ütban közzétett, érzelmi motívumoktól még nem mentes tanulmányában. Bizonyos lemondó belenyugvást látunk abban, hogy Balogh elfogadja egyes funkcionáriusoknak a Sarlóval szemben gyakran hangoztatott véleidején megjelent több könyvében. Jócsik Lajos Miért bomlott fel a Sarló? címen 1957-ben a Magyar Üisáabaw cikksorozatot indított, melyben Csehszlovákia Kommunista Pártja funkcionáriusait is vádolja: szerinte beolvasztották a Sarlót a Pártba. Vele szemben Ferenc László védte a pártot és a Sarló forradalmi hagyományait a Magyar Napban. A pozsonyi trockista csoportot szervező volt sarlósokról körlevelet adott ki Horthyék belügyminisztériuma. PIL. A XXIII. 2/222/1936/10. 57. Balogh Edgár: A harcban nincs megállás. A Üt. 8. sz. 5-6.
