Irodalmi Szemle, 1961
1961/2 - HÍD - Csanda Sándor: Az Út küzdelme a csehszlovákiai szocialista magyar irodalomért
Az jÚt küzdelme a csehszlovákiai 'szocialista magyar irodalomért híd A sarlósok közül legtöbbet tett Az Űtért a Sarló vezetője, Balogh Edgár: 1931 végétől mintegy két éven keresztül a szerkesztői munkát elsősorban ő irányította. Rajta kívül a mintegy száz szimpatizánst és egy tucatnyi vezetőséget számláló Sarlóból, főként Ferencz László, Jócsik Lajos, Peéry Rezső, Terebessy János, Dobossy László, Porzsolt László, Balázs András, Horváth Ferenc dolgozott Az Ütnak. Terebessy és Porzsolt később elszakadt a párttól, Jócsik, Peéry és mások a köztársasági aktivistákhoz közeledtek, Brogyányi Kálmán és Duka Zólyomi Norbert pedig már előbb a kisebbségi magyar nacionalisták felé fordult. Bizonyos időszakban részt vett a szerkesztésben a Sarlóval szimpatizálók közül Száraz József ifjúmunkás, Lőrincz Gyula festő és Szőke Lőrinc, aki Balogh Edgárral és Ferencz Lászlóval együtt következetesen kitartott a kommunista eszmék mellett. Az Útban a sarlósok elhajlásait marxista szempontból bírálták és ezzel megkönnyítették nekik, hogy tévedéseiket felismerjék s a mozgalmat helyesen értékeljék. Először Mós János ( ?Terebessy) ír Az Ütban a Sarlóról Diákok útja34 címen: a munkásmozgalomhoz való csatlakozást sürgeti. A Sarló 1931 szeptemberében megtartott országos kongresszusáról a 8—9. számban Balogh Edgár számol be Kibontakozik a sarlósok mozgalma címen. Ennek a kettős számnak jelentős részét már a sarlósok írják: Balogh Edgár ugyanitt „Harcos proletár kultúra felé“ címen is ír egy tanulmányt (legnagyobb részét a cenzúra törölte), Peéry Rezső a Sarló fényképkiállításáról számol be, Porzsolt László pedig Petőfi eltávolított pozsonyi szobrának megkoszorúzásáról ír. A következő számban még nagyobb arányban szerepelnek a sarlósok, s itt találjuk az első kísérletet is a mozgalom történetének a párt szempontjából való értékelésére: Both Aladárnak a Sarló kongresszusához35 c. cikkében. Roth Imre a Sarló fejlődésében három 34. Az Üt. 1931. 2. sz. 16. 35. Bot Aladár (Roth Imre): A Sarló kongresszusához. Az Üt. 1931. 10. sz. 13. 36. A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig. Pozsony 1932. Első kiadását elkobozták a rr*-*-i=v a oenzú-a fehér foltjaival jelent meg. Az elkobzott első kiadás egy részét a sarlósok titokban szecnoidták; a továbbiakban mi is ebből idézünk. korszakot különböztet meg: 1. liberális időszak, melyben a Sarló szakított a nagymagyar sovinizmussal, 2. a nép közé menés, 3. a szocializmus felé tájékozódás. A Sarló kongresz- szusának anyaga később könyvalakban is megjelent:36 ez adott alkalmat arra, hogy a párt egyes funkcionáriusai a sarlósok elhajlásait Az Ütban bírálják, s Csehszlovákia Kommunista Pártja pozsonyi kerülete állást foglaljon a Sarlóval kapcsolatban. Az Ütban a Sarló-vita középpontjában az ún. keleteurópai konföderáció kérdése állott. A sarlósoknak a nemzetiségi kérdésben javasolt programja a következő volt: harc a sértetlen és szabad keleteurópai nemzetek szocialista konföderációjáért. A Sarló vezetői azt állították, hogy ezzel tovább fejlesztik a kommunista pártnak a nemzetiségi kérdésben hangoztatott elméletét: a nemzetek önrendelkezési jogának elvét. Ezt a nézetüket a két fronton folytatott harccal okolták meg: „Tiltakozunk a cseh tőkésosztály imperializmusa ellen! Nem akarunk örökké meggyalázott kisebbség lenni! De nem ülünk fel a magyar uralkodó osztályok restaurációs törekvéseinek sem! Vissza akarunk kerülni az anyatesthez, de nem akarunk elszakadni a cseh, német, szlovák és ukrán dolgozó testvérektől! Szocialista társadalmi rendért küzdünk, mert csak a szocializmus tudja megteremteni a sértetlen és önálló keleteurópai nemzetek konföderációját!37 Ezzel az elmélettel a párt részéről az Ütban először Roth Imre, majd Goldhammer (Kassai) Géza szállt szembe. Mindketten helyesen fejtették ki, hogy Kelet-Európa és Nyugat-Európa antagonisztikus szembeállítása ellenkezik a marxizmussal, s azt is, hogy előre nem lehet meghatározni, mely országokban és hogyan fogják megvalósítani a szocialista önrendelkezés jogát. A kérdést részletesen és alaposan elemezte Kassai Géza a párt cseh nyelvű elméleti lapjában, a Komunistická revue-ben is.38 A sarlósok Az Ütban és az erdélyi Korunkban 37. A Sarló jegyében. 177. 38. Goldhammer (Kassai) Géza: A sarlósok és a nemzetiségi kérdés. Az Üt. 1932. 8. sz. 10 — 11. Komunistická revue. 1932. 7 — 8. sz. Csanda Sándor:
