Irodalmi Szemle, 1961

1961/1 - Szocialista élet, kulturáltabb élet

évek tapasztalatai szerint gazdaságosnak mutatkoznak, ha a barnaszénlelőhelyek közvetlen közelében nagyméretű hőerőmű­veket építünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a szén költséges szálítása helyett villanyáramot juttassunk a köztársaság minden részébe. A nemzetgazdaság előbb jelsorolt négy ágának fejlesztése közvetlen hatással van az építőipar és a megzőgazdaság fej­lesztésére is. Építőiparunk forradalma­sítására van szükség. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben az építés elemeit, de a lakásegységek egyes helyiségeit is nagyüzemi úton, sorozatgyártással kell előállítanunk. Az építőiparban felhasznál­ható műanyagok lehetővé tennék az ed­digi épület konstrukciók jelentős teher­mentesítését, pótolnák a hagyományos építőanyagokat s ezzel együtt kiküszöböl­nék az építő munka kisipari formáit is. Ha a harmadik ötéves terv nem is valósítja meg teljes mértékben az építészet forra­dalmi ált alakítását, kell, hogy előkészítse azt, mert csak ily módon oldhatjuk meg köztársaságunkban 1970-ig a lakáskérdést. Nagy feladatok előtt áll mezőgazdasá­gunk is. Az elmúlt tiszenöt esztendő alatt a mezőgazdaság csak kullogott a gyors iramban fejlődő ipar mögött. Míg az ipar termelése — a háború előtti termeléshez viszonyítva — négyszeresére nőtt, addig a mezőgazdaság csak az 1936-os év terme­lésének színvonalán mozog. Ettől elte­kintve a másfél évtized alatt a mezőgaz- ság két nagy eredményt könyvelhet el — az egyik: a munka termelékenysége kétszeresére nőtt, a háború előtti termék- mennyiséget ugyanis ma feleannyi mező- gazdasági dolgozó termeli ki — a másik: mezőgazdaságunkat a nagyüzemi szocia­lista termelési forma reprezentálja. A harmadik ötéves terv irányelvei a mezőgazdasági termelés 25—30 százalékos emelkedését írja elő. Ez megköveteli az állattenyésztés, valamint a növénytermesz­tés komplex gépesítésének a befejezését. Ahhoz, hogy a termelékenység e nagyará­nyú növekedése megvalósuljon, a mező- gazdaságnak sokoldalú segítségre van szük­sége, főképpen az ipar, a mezőgazdasági szakiskolák és az irányító szervek részéről. Az elmondottakból látható, hogy a lakos­ság életszínvonalának emelkedése a felso­rolt termelési ágak további fejlődésétől függ. A harmadik ötéves terv folyamán az életszínvonal emelkedése kétirányú lesz: megnyilvánul egyrészt a reálbérek növeke­désében, másrészt a szociális juttatások, a gyermekekről váló gondoskodás, a mű­velődési lehetőségek és az egészségügyi hálózat kiterjesztésében. A társadalmi termelőmunka növekedése feltételezi az emberek műveltségének, kul­turáltságának a terebélyesedését is. Társa­dalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában két történelmi jelentőségű feladatot valósítunk meg: megteremtjük a fejlett szocialista társadalom anyagi-technikai bázisát és egyben új, szocialista embert nevelünk. Ez a kettős feladat egy és ugyanazon forra­dalmi folyamat szerves része. Az emberi társadalom eddigi fejlődése azt bizonyítja, hogy a kultúrát nem lehet elválasztani az ember politikai és egyéb gazdasági tevékenységétől. Nem beszélhe­tünk a kultúra autonóm, független fejlő­dési folyamatáról. A kultúrát nemcsak egy szűk értelmiségi réteg hozza létre, ennél­fogva a kultúra fogalmát nem szűkíthetjük le csupán a szellemi kultúra területére. A kultúra fogalmi körébe kell sorolnunk mindazt, amit az emberi munka a történelem folyamán létrehozott. Egy emberi közösség kultúráltságát sohasem a létrehozott szel­lemi értékek mennyisége jelzi, hanem az, hogy a kultúra gazdagságát milyen mér­tékben sajátította el az egyes ember, illetve mily mértékben járult hozzá annak kiala­kításához. A harmadik ötéves terv a kul­turális forradalom befejező szakaszát is jelenti. Következésképpen hangsúlyoznunk kell egy gondolatot: a kuturális forradalom fogalmát nem szűkíthetjük le csak a szel­lemi kultúra körére. Mert hisz e folyamat magában foglalja, áthatja az élet minden területét: az emberek egymásközti viszo­nyát, a lakótelepek, a lakás, a munkahely kult úr ált s ág át, megkívánja az egyén sok­oldalú művelődését. A társadalom kultúr ált ságát az egyes ember kultúráltsága jelzi. Ebből a tényből adódik az elkövetkező évek kulturális po­litikai és pedagógiai feladata: sokoldalúan műveltté, képzetté kell tennünk a szocia­lista embert. Ki kell egészítenünk, illetve teljessé kell tennünk világképét. Meg kell találnunk számára a természettudományok, a technika, a sport és a társadalmi tudo­mányok szükséges tudásanyagának az ará­nyát. A harmadik ötéves terv korparancsként állítja elénk a feladatot: a műveltséget, a tudást tegyük a kommunista erkölcs alap- feltételévé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom