Irodalmi Szemle, 1960

1960/1 - HÍD - Botka Ferenc: Cseh proletárköltők fordításai a Kassai Munkás 1921— 1924-es évfolyamaiban

tőség, mely széles világirodalmi perspektívára törekedett a helyes és teljes összkép kedvéért szívesen publikálta a cseh irodalom háladó képviselőit is.

Ez általában így igaz, de a cseh proletárköltők és írók esetében a Munkás gyakori publikációinak mélyebb, s úgy véljük, aktuális politikai gyökerei is vannak.

Tekintsük röviden végig az 1920 — 21-es évek csehszlovákiai munkásmozgalom eseményeit. 1920 tavaszán a szlovákiai és kárpátaljai munkásképviselők a kassai pártkongresszuson csatlakoztak a III. Internacionáléhoz, 1920 őszén létrejön a csehszlovák szociáldemokrata párt balszárnya, majd megindul a cseh, a szlovák és magyar proletariátus közös harca az önálló kommunista pártért. A nemzetiségi, s így a magyar munkások többsége támogatja ezt a küzdelmet, amely rohamos gyorsasággal kifejleszti a köztársaság területén lakó népek közt a proletár internacionalizmus, az egymásrautaltság érzését és szükségességének világos tudatát.1

E megszületőben levő közös munkásösszefogás tényét kiválóan szemlélteti Šmeral elvtárs első kassai beszéde az 1921-es kerületi pártkonferencián:

„Mi cseh kommunisták, kötelezzük magunkat, hogy a magyarajkú lakosság nemzeti jogainak is őrzői leszünk. Tudjuk, hogy ha mi teljes mértékben teljesítjük ezt a kötelességünket, csak akkor lesznek képesek a magyar elvtársak arra, hogy harcoljanak saját burzsoáziájuk nacionalista demagógiája és a sovinizmusa ellen. Csak ha állandóan meghitt viszonyt teremtünk a magyar és cseh proletariátus között, ha tettekkel és nemcsak szóval teremtjük meg ezt, csak aljkor akadályozzuk meg, hogy a jelenlegi időszak ne végződjék ismét mindenkinek mindenki ellen folyó, nemzeti háborújával, a kapitalista államok határaiért folyó világháborúval, hanem a III. Internacionálé szellemében, nemzetközi szocialista világforradalommal.2

Ügy véljük, hogy a munkás-politikának ez az internacionalista perspektívája és a cseh-magyar proletariátus összefogásának ez a konkrét történelmi szükségszerűsége adja meg azt az ideológiai alapot, amelyen a cseh és magyar közeledés megindult és kibontakozott. — Fenti körülmények egyúttal a közeledés tartalmi tényezőit is meghatározták. A Kassai Munkás 1921 —1924-es évfolyamai a leghaladóbb történelmi törekvésekhez kapcsolódva a leghaladóbb: a baloldali és a kommunista cseh költők és írók műveit szólaltatták meg hasábjaikon.

Tudomásunk szerint a cseh és magyar irodalmi kapcsolatok történetében ez az első alkalom, amikor a közeledés propagálói marxista alapon s a munkásmozgalom keretein belül indították el úttörő munkájukat. Kísérleteik és eredményeik a két nép őszinte egymásratalálásának első csíráit képezik, amelyek nemcsak általában érdemlik meg a figyelmünket, hanem mert több tekintetben még ma is sok újjal és értékkel egészítik ki a cseh irodalomról alkotott ismereteinket,

Az első hírnökök (Kyncl, Boleš, Horák)

A cseh proletár költészet első magyar hírnökei a már elfelejtett „névtelen“-, egyszerű munkásköltők versei voltak az újság 1921-es évfolyamában.

Közülük legelsőnek Rudolf Kyncl: Vörös zászló c. költeménye látott napvilágot:

1 Gondolatmenetünkben felhasználtuk Dr. Csanda Sándor: Magyar írók Csehszlovákiában c. jegyzetét. Szlovák Pedagógiai Kiadóvállalat. Bratislava, 1653. 2 — 7. 1.

2 Ld. Kassai Munkás. 1921. 133. sz.