Irodalmi Szemle, 1960
1960/4 - FIGYELŐ - Tóth Tibor: Böngésző
volt, s hatása a szlovák irodalomra is kétségtelen. Általában a kölcsönös kapcsolatok, egymásra hatások vizsgálatának területén irodalomtörténészeinknek még sok a tennivalójuk!) A felvilágosodás, a klasszicizmus és a romantizmus korát a realizmus első jelentkezéséig (1780—1875) Milan Pišút dolgozta fel, a realizmus korszakát (1918-ig) Pavol Petruš, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásától a Szlovák Nemzeti Felkelésig terjedő időszakot Ján Gregorec és a legújabb fejlődési szakaszt (1958-ig) Pavol Števček. Mint Ivan Kusý előszavában megállapítja, az első kísérlet ez a szlovák irodalom marxista értékelésére, s ha bizonyos tekintetben el is marad Vlček irodalomtörténetétől, igazságával föltétlenül túltesz rajta. A kiadvány anyagának gazdagságával, áttekinthetőségével és hozzáférhetőségével fontos és hasznos kézikönyv mindazok számára, akik a szlovák irodalom iránt érdeklődnek. * * * Ezekben a napokban kaptuk kézhez a csehszlovákiai könyvkiadók 1961. évi kiadói terveit. A nagyformátumú, vastag füzet tengernyi könyveimet tartalmaz, s úgy hiszem, értelmetlen volna statisztikával, számok és címek halmazával untatni itt az olvasót. Mégis hadd említsem meg, hogy a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó terveiben kereken harminc magyar könyveimet találunk (a Magyarországról közös kiadásban behozott könyveken kívül), s a'többi szlovákiai kiadó is tervbe vette magyar könyvek kiadását. A cseh és szlovák nyelvű kiadványok között egyetlen egy csehszlovákiai magyar szerző könyve szerepel: a Szlovákiai írószövetség kiadója jelenteti meg Egri Viktor válogatott színműveit. Ugyanitt Kostra, Mo- jík, Kupec és Reisel új verseskötete, Bednár, Mináč, Krno, Figuli új regénye is nyomtatott betűt lát. Érdeklődésre tarthat igényt két elméleti munka: Juraj Špitzer könyve a szocialista realizmusról és B. Truh- láré A szocialista irodalom kezdeteiről Szlovákiában. A Szlovákiai Politikai Kiadó monográfiát jelentet meg Steiner Gáborról szlovák és magyar nyelven. Kiadásra kerül a CSKP története is magyarul. Az Akadémiai Kiadónál jelenik meg Szlovákia történetének első kötete (1918-ig), továbbá két érdekes történettudományi mű: Daniel Rapant munkája az 1848—49-es szlovák felkelésről és P. Ratkoš tanulmánya az 1525—26-os közép-szlovákiai bányászfelkelésről. A magyar irodalom több művét is kézhez kapják olvasóink szlovák, illetve cseh fordításban. Csehül adják ki Tóth Árpád és Áprily Lajos válogatott verseit, Mikszáth Kálmántól a Két választást Magyarországon és a Két koldusdiákot, Móricz Zsigmond Rózsa Sándorát, Kosztolányi Pacsirtáját, Ter- sánszky Kakukk Marciját* Szabó Magda „Mondják meg Zsófikának" és „Freskó“, valamint Mesterházi Lajos „Pár lépés a határ“ című könyvét. Szlovák fordításban jelenik meg Móricz Zsigmond Hét krajcárja, Illés Bélától az Ég a Tisza és az Anekdoták könyve, valamint Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című regénye. Amint látjuk, a jövő év is újabb lépést jelent előre azon az úton, amelyen együtt haladunk egymás még jobb megismerése felé. * * * Könyvkiadásunkban fontos szerepet töltenek be az ún. közös kiadások, vagyis olyan könyvek, amelyeket a Szlovákiai Szép- irodalmi Könyvkiadó a magyarországi kiadó- vállalatokkal együtt ad ki. Közülük a magyarra fordított cseh és szlovák irodalmi alkotások rendszerint nálunk, egyéb művek a Magyar Népköztársaságban jelennek meg a partner számára. Ügy hiszem, mindnyájan tapasztaltuk, milyen fontos szerepet tölt be ez a kölcsönös együttműködés, amely értékes, fontos művekkel gyarapítja hazai magyar könyvpiacunkat, és megismerteti a magyarországi közönséget a csehszlovákiai irodalom legjobb alkotásaival. Amikor most mégis rámutatok egy-két könyvre, amelyeket nézetem szerint közös kiadásban kellett volna behoznunk, csak azért teszem, hogy könyvkiadónkat a kölcsönös együttműködés további elmélyítésére hívjam fel. Nemrég került a kezembe Herluf Bidstrup karikatúráinak gyűjteménye, kiadta a Képzőművészeti Alap kiadóvállalata Budapesten 1960-ban. Sajnos, a könyvből hiányzik a jólismert szöveg: „Készült a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kölcsönös könyvkiadási egyezményének keretében ...“ Bidstrup könyve magyar könyvpiacunkon raritásnak számít, pedig harcos, szocialista művészete megérdemelné, hogy megismertessük közönségünkkel. A szovjet irodalom kiadásában is sajnálattal tapasztalhatjuk, hogy nem egy jelentős mű nem kerül közös kiadásban könyvesboltjainkba. Kuznyecov „A legenda folytatása“ című regényére, Jurij Nagibin „Fény az ablakban“ című kötetére és másokra gondolunk. A hiba talán a magyarországi partnerekben is van, akik nem tájékoztatják kiadónkat kellő időben a készülő könyvekről. Ügy hisz- szük, ezen segíteni lehet és kell is. Illés Béla anekdotáinak könyve a közös könyvkiadás keretében jutott el hozzánk. Mondjuk meg mindjárt bevezetőben: ha nem így lett volna, megbocsáthatatlan hibát követtünk volna el. Az Anekdoták könyve nekünk is sokat mond — talán éppen nekünk mondja a legtöbbet. Anekdo- tázó önéletrajznak mondja utószavában Király István. Az is. De ennek az életnek, Illés
