Irodalmi Szemle, 1960
1960/1 - Hajdú András: Hol vagy Imi?
Testén forróság lüktetett végig. Gondolatok nélkül meredt a mérnök hátára, a kockás kabát hosszanfutó varrására. Megérkezett a nevelő. A mérnök visszafordult az ablaktól. — Tegnap tízkor itthagytam a töltőtollamat az asztalon és most nincs sehol. A nevelő száraz hangon felelt: ' — Itt évek óta még soha nem veszett el semmi. A mérnök gúnyos mosollyal pillantott Imire. — Akkor hova lett? Elszállt magától? Mit gondol? Kérem, én azt a tollat az anyámtól kaptam emlékbe... Nem az értéke miatt, de emlék ... És most nincs. Mondja, kérem, mit tegyek? — Te vitted el? — kérdezte Imitől a nevelő. ' A mérnök bosszúsan nevetett. — Csak nem bolond, hogy bevallja ... Legyintett és sapkáját leemelte a fogasról. Az ajtóból még visszaszólt: — Kerítsék elő azt a töltőtollat. Mégis csak furcsa, hogy az irodában nincs biztonságban az ember holmija. Becsapta az ajtót. ■ Imi a kezét tördelte. — Igazán nem loptam el... Igazán ... A nevelő papirost tett az asztalra. — Mikor születtél? A fiú megszeppent. — Ezerkilencszáznegyvenkettő ... Nem mondta tovább. Megragadta az íróasztal szélét. Vakmerőség csillogott a szemében. — Elhiszi, hogy én loptam el? A nevelő arcán fintor rándult. — Majd megtárgyaljuk... A többiek előtt... Imi barna arcára pír ömlött. Ajka megrándult. Szemébe könny tódult. Kezével még jobban megszorította az asztal szélét. Ropogtak a csontok. Megrándult a válla. Kifutott a szobából. ■ A tanuló teremben zúgva morajlott a fiúk jókedve. Amikor belépett a nevelő, egyszeriben elhallgattak. Imi dacos tekintettel nézett társaira a nevelő háta mögül. Néhány kíváncsiskodó lábujjhegyre ágaskodott, úgy lesett feléje. A fiúk zörögve igazgatták a székeket. Leültek. Csend suhant végig a termen. A nevelő megindult a dobogó felé. Imi utána. Lassan lépegetett. Nem nézett se jobbra, se balra. Amikor megállt a dobogón, hátratette kezét és közömbös tekintettel nézett a fiúk feje felett a terem sarkába. — Elvtársak — kezdte a nevelő —, a mi tanulóotthonunkban még soha sem történt lopás. Tegnap azonban a mérnök elvtárs töltőtollát valaki elvitte az asztalról. A szolgálatosak Virág Imre és Bános Mihály voltak. Most a közösség előtt... Bános Miska felugrott székéről. — A mérnök elvtárs azt mondta, hogy délelőtt tűnt el a toll. Mindenki