Irodalmi Szemle, 1960
1960/3 - FIGYELŐ - Fábry Zoltán: Peter Karvaš Éjféli misé-je
napi macskajaj; és ennek szájbűze, szóhazugsága; kiköphetetlen, kidolgozhatatlan és így — letagadhatatlan. És végül itt van az alkalmazkodás, a megalkuvó aljasság, a nyárspolgári gyávaság és tényleges ellenpontja: Gyurkó, a partizán, aki halálos sebbel bukik a család álszent, hazug karácsonyi légkörébe. Meztelenítőn, riasztón és bénítón. A család vinnyog, szűköl, sír, jajgat, latolgat és káromkodik: mi lesz ebből? Gyurkó betoppanása egyik pillanatról a másikra halálos katasztrófába sodorta a családot és az összekaparított vagyont. Már nem a legkisebb fiú és testvér megmentése a fontos, de a rejtegetés várható családi következményei: aki partizánt bujtat, az a halál fia. De csak Gyurkó lesz a halál fia: áldozat. Akarva, akaratlanul maga a család árulja el: citerázó gyávasága és anyja meggondolatlan tette, aki gyóntatójához szalad segítségért, tanácsért. Nincs mentség! A német tiszt a szemükbe vághatja: ők a bűnösök, ők, a család és a pap, akik szinte feléje kergették, eléje terelték a vadat, Gyurkót, a partizánt. Brecker mást nem tehetett: a golyó itt csak a kikerülhetetlen fizikai pontot jelentette. Gyurkó a család fekete báránya. Az éjféli mise pásztor-bárány-jelképére gondolva, a profán analógia szinte magától adódik. A bárány szimbólumnak különben sem volt keletje a fasizmusban. Alfred Rosenberg, a nácizmus pápája, határozottan követeli, „hogy hagyjunk fel már végre a mártírfa, a kereszt mítoszával és a bárány-szimbólum meséjével". A béke karácsonyi jelképének farkas-táborban nincs helye. Aki pedig nem farkas, az jól teszi, hogy együtt üvölt a farkasokkal. Mint a Kubiš-család. Jézus, a világ bűneit hordozó békebárány, a keresztre került. Jézust egyházfejedelmek és főpapok, farizeus írástudók és Barabást üvöltő nyárspolgárok terelték Pilátus elé, aki kénytelen volt őt kereszthalálra ítélni. De utána ő volt az egyetlen, aki kezet mosott, aki kezet moshatott. Karvaš drámájában sincs másképp: az egyház és a farizeus család együttesen terelték a fekete bárányt Brecker revolvere elé. Brecker hadnagy, ha vérben is, de kezét moshatta, de a katolikus Kubiš család tagjai — a felebaráti szeretet, az emberiség és a béke elkötelezettje — még azt sem tehetik. Nincs bűntudatuk: farizeiz- musuk burkában, álarcban megközelíthetetle- nek. Ez az erejük, természetük: kétlakiság, felemásság. Összeférhetetlenségre nincs érzékük. És ez a vesztük: megváltozhatatla- nok, megválthatatlanok. Gyurkó, a partizán e vastagbőrűségen át nem érhet el hozzájuk. Idegen, más. Gyurkó a család fekete báránya, de ez a bárányáldozat itt nem hozhat megváltást, és nem adhat felmentvényt. De adhat igazolást, alibit. Palo, a sógor, azonnal kapcsol: a Kubiš család sorsa miatt nem kell aggódni: két- lakiságukat, felemásságukat most más viszonylatban fogják kamatoztatni. Marián, a gárdista tettei színhelyéről eltűnik és felbukkan majd ismeretlenül másutt. Ezt a vándortaktikát mindnyájan megéltük. Marián gárdista volt, de van egy halott partizán öccse, igazoltsága és minden megy tovább. Az arizátorok správcákká vedlettek, és nem is lett volna baj, ha közbe nem jön ama gottwaldi jégtörő február ... A Kubiš-családnak nincs, nem lehet bűntudata. Ez a bűntudat nélküli steril osztály, ez a kispolgári réteg igazolásul hol egy más osztály vagy világnézet áldozatait emeli maga elé, hol bűnbakokat konstruál. Akiknek nincs bűntudata, az idegen bűnbakokkal reagálja le bűneit. E sorokat szlovákiai magyar író írja. Csak ő tudja és így csak ő mondhatná: négy évig mit jelentett ez a figyelemtérelés, ez a bűnbakká-erőszakolt- ság az itteni magyarság életében... Ahol nincs bűntudat, ott nincs felmentvény. A Kubiš-család pedig mindenképpen biztosítékot kíván és mindenáron felmentvényt akar. A dráma rádió-változata a végmondatban ettől az erkölcsi felmentvénytől üti el őket. Önmagukat elítélni képtelenek, de mentséget kunyerálni azt tudnak: hadarva és egymást túlbeszélőn, igazolást kérve, hitet könyörögve, bizonyistenezve, alattomosan és szenteskedve zúdulnak szavaik Katkára, Gyurkó életbenmaradt felére, társára, szerelmére. De itt, ennél a Kafkánál, aki mindent látott, és így mindent tud, ez nem hat, nem hathat. Hiába könyörögnek, hiába bizonykodnak, hiába vinnyognak és szűkölnek: nincs többé hitelük, nincs felmentvényük. Morálisan elítéltettek. Bűn bűntudat híján nem nyerhet nem kaphat feloldozást. IV. A békebáránytól - Würzburgon és Kölnön át — az atomfarkasig A katolicizmus és a fasizmus áldatlan viszonyából — ellentétben a németországi katolikusok antihitlerizmusával — ez, ennyi született: a Kubiš-család. A klerikalizmus révén bűntudatlanított polgárság legsajátosabb produktumát a bűntudatlan család jelképezte. Az Éjféli mise itt leleplezőn visszaütött. A Quisling-katolicizmusnak csak az a megalkuvó, harácsoló farizeizmusa lehetett az adekvát eredménye.
