Irodalmi Szemle, 1960
1960/3 - HÍD - Sas Andor: Széchenyi két levele
gának írok inned — még mindig forog bennem, tegyem-e vagy nem. (Kiemelés tőlünk. S. A.) Két nappal később, 1830. augusztus 24-én Széchenyi csakugyan levelet írt a nádornak,4 amely Széchenyi leveleinek Majláth Béla áltat kiadott gyűjteményében az első kötetben olvasható. Ebben azt írta, hogy a konstantinápolyi osztrák követtől tudta meg az Akadémia felállításának jóváhagyását az uralkodó által. Szóbahozta azt is, hogy az az összeg, amelyet ő 1825-ben Pozsonyban az Alsó Táblán mondott beszédében az alapításra felajánlott, birtokainak nem egyévi, hanem három esztendei netto jövedelme. Ezért személyesen óhajt résztvennj az első megszervezés munkálataiban, s ara kéri a nádort, rendelje el, hogy a megszervezéssel várjanak addig, amíg hazaér. Magát a főherceg-nádor legalázatosabb és legkisebb szolgájának nevezi, de ettől a befejezéstől eltekintve is milyen különbség van a túlzottan udvarias levél és a Döbrentei előtt írásban kifejezett fenyegetőzés között! Visszatérve a Döbrenteihez intézett bujuk- derei levélre, érdekes benne az a megjegyzés, hogy neki nem tetszik az Akadémia elnevezés, s nem kívánja, hogy az elterjedjen. Hívják az intézetet Tudós Társaságnak — indítványozza. Ez így is történt. Döbrentei a Nemzeti Kaszinónak és a Lovar- egyletnek jegyzője, illetve titkára volt s e két intézményről is szó van a bujukderei levélben. Széchenyi kifogásolja, hogy Károlyi György fukarsága miatt rossz papírra nyomtatva adták ki a kaszinó tagjainak névsorát. Széchenyi Döbrentei útján,üdvözletét küldte Tessedik Ferenc kamarai titkárnak, aki Franciaországba utazott, s vállalta, hogy Párizsból egy nagyhírű francia nyomdai és könyvkiadó cégtől (Didót) kliséket hoz. Döbrentei figyelmébe ajánlja Széchenyi a lóversenyekről kiadott 1830-as évkönyv tökéletes megjelentetését, nehogy sokan azt higy- jék, hogy a Tudós Társaság megszületésével „kisded tárgyaink dugába dőlnek“ vagyis a kevésbé jelentős kezdeményezésekkel már nem törődnek. „Azt pedig ne engedjük. Plántáink- nak egyike se hervadjon és azért, mert az ifjú cser is zöldellni kezd — ne hagyjuk, hogy a mogyoró, a rozmarín eltiprassék." A lóversenyek dolgaival való foglalkozást Széchenyi le akarja venni Döbrentei vállairől s hozzáteszi, azért készül erre, hogy Döbrentei „nemesebb foglalatosságnak“ szentelhesse magát. Mire gondolhatott itt Széchenyi ? Bizonyára arra, ami az ő támogatásával valósult meg. Ti. Döbrentei nemcsak a filozófiai osztály első tagja lett, hanem bekerült a Tudós Társaság titkári állásába, noha erre az alkalmazásra őt sem írói, sem tudományos teljesítmények nem tették hivatottá. A 71 éves Kazinczy Ferencnek irodalmi érdemei révén és nehéz anyagi körülményeire való tekintettel igényei lehettek volna a titkárságra, azonban a törtető Döbrenteinek sikerült félreszorítani a jakobinus múlttal terhelt széphalmi mestert. Mivel Döbrentei a titoknoki állásnak nem szerzett tekintélyt, végül elszánta magát állami alkalmazásba való visszavonulásra. 1835-ben Toldy Ferenc került a helyére, aki robusztus munkaerejével és céltudatos tudományos tevékenységével díszt kölcsönzött a titkári széknek. 1830-ban Széchenyi István munkaösztönére és munkakészségére jellemző a bujukderei levélnek következő passzusa: „A jövő télen egyet s mást tán csak megint sajtó alá bocsátunk. Nekem annyi ó és új materiálém van, hogy egy könyvtárnak elegendő substrá- tum. Fejem mindig tiszta és így nyavalygó, amilyen vagyok, sok időm van gondolkodni, összehasonlítani, feljegyezni.“ Széchenyi egészségi állapota Bujukderében annyira javult, hogy 1830. szeptember 14-én elindulhatott a Balkánon keresztül hazafelé. Ezúttal nem vízen, hanem lovon tette meg az utat, s naponként tíz órát is nyeregben töltött. 1830. október 5-én elérte Zimonyt, ahol tíznapos vesztegzár következett, innen az elébe küldött kocsin négy nap alatt Pestre jutott. Pesten elszomorította a halálos betegen fekvő Kisfaludy Károly állapota, mert lapindítási tervei voltak vele. Október 23-án már Pozsonyban van, ahol az alakuló félben levő Tudományos Akadémia igazgatótanácsa látott munkához. ® ® ® Pozsonyban még számos ház áll, amelynek falai között Széchenyi megfordult, s így azok néma, de hiteles kortás-tanúi az ő itteni tevékenységének, itt töltött napjainak. Innen küldték Széchenyi minden útjáról, minden baráti és társasági kapcsolatáról jelentéseiket a re- formkorbelí országgyűlések idején Bécsnek leküldött közismert konfidensei: Ferstl Lipót báró és Wirkner Lajos. Széchenyit sokféle kötelék fűzte a nemesi országgyűlések városához.5 Tagja volt a főrendi táblának születési jogon. 1825-ben kapott először, mint grófi család nagykorú tagja országgyűlési meghívót. Az országgyűlés 1825 és 1847 között hat ízben ült össze, s a reformkorban Pozsonyban
