Irodalmi Szemle, 1960
1960/1 - HÍD - Botka Ferenc: Cseh proletárköltők fordításai a Kassai Munkás 1921— 1924-es évfolyamaiban
jelentve, hogy minden puska a tűzbe került, s a tankokat és ágyúkat harangokká öntötték, hogy velük hirdessék a szabadságot. És kívánom, hogy üdvözletem már holnap olvassátok.“ A lágyan hullámzó verssorok lassú áramlása formailag is kifejezésre juttatja Suk lírai egyéniségét, amely ugyan nem jut el az útmutatásig és prófétizmusig, de egész lényén elömlik a világ fölé emelkedő, minden szegényt és elesettet magához ölelő pacifisztikus emberszeretete. Nem óhajtunk immár számtalanadikszor rámutatni, hogy ez önmagában még nem elég, s hogy e „líraiság“ bizonyos fokon túl osak korlátot jelent, — de úgy véljük, hogy az 1920-as években még ez a magatartás is igen pozitív és előremutató szerepet játszhatott a jövő kibontakozását keresők költői táborában. Annál sajnálatosabbnak tartjuk azonban, hogy a cseh proletárirodalom legjelentősebb képviselőjének, Stanislav Kôstka Neumannak, akinek költészete már teljesértékűen fejezte ki a társadalmi fejlődés objektív tendenciáit, csupán egy kisebb jelentőségű és művészi színvonalban is eléggé közepes alkotása jutott el a Munkás hasábjaira. A Vöröscsatárok dalában,23 amelyet indulónak írt az FDTJ (Munkás Testedző Egyesület) ifjúsága számára, határozott, kemény hangokon csendül fel az elvont pacifizmus helyett a jövő boldogságát kemény küzdelemben kivívó, harcos proletárhumanizmus : „Agyunkban elszántság lobog, szívünk a vörös virágot most az új szeretet dalol ott, hol megdől a rossz világ most. Vagyunk aratás, új kalász, ki a munkával oltárt állít, s dac, min megtör az árulás. Most, most, most!" A cél és az út világos. Az érzés és a gondolat is egy irányba: előre parancsol, s az induló pattogó ütemzése a kedvet is megteremti ehhez a meneteléshez. — Kár, hogy mint a legtöbb indulóban, ebben a költeményben is csak a felszínt, a jelenségek harsány deklarációját kapjuk s így nem ad (nem adhat) ízelítőt á költő valóban értékes és mély költészetéből. (A tanulmány befejező részét következő számunkban közöljük.) 23 Stanislav Karel Neumann: Vöröscsatárok dala. F.: Juhász Árpád. Kassai Munkás. 1922. 34. sz. — A költő nevében szereplő Karéi valószínűen a K. (= Kostka) rövidítés félreértéséből származik.
