Irodalmi Szemle, 1959

1959/4 - LÁTÓHATÁR - In memoriam Révai József — Bölöni György (S. A.)

In memoriam Révai József - Bölöni György 1959. augusztus 4-én húnyt el Révai József s néhány hét múlva, szeptember 11-én érkezett Bölöni György halálának híre. Mindketten kritikai állásfoglalásukkal, elemző vizsgálódásaikkal, irányító és szervező tevékenységükkel igen jelentős szolgálatot tettek a szocializmus építése közben kibontakozó irodalmi kultúra előkészítésében, megalapozásában, értékei felmutatásában és ha úgy fordult, megvédésében is, leplezett ármány vagy nyílt árulás ellen. Révai és Bölöni — mindketten elvhűséget, tapintatot és rátermettséget igénylő ideológiai munkára vállalkoztak: az irodalomszemlélet bázisát képező irodalmi értékítéletek átépítésére, amit a felszabadulás után a társadalom gazdasági és jogi szervezetének gyökeres megújítása tett szükségessé. Minden uralkodó osztály az őt szolgálni kész kritikusokkal hirdetteti és az iskolákban taníttatja a maga irodalompolitikai felfogásából származó elveket. Ezek mélyen begyökereznek s ha a gyökerek elszáradni kezdenek, az elvek akkor is kísértenek az emberek tudatában. De eljön a társadalom forradalmi átalaku­lásának ideje s ekkor azt, ami elszáradt, el kell távolítani és az irodalom terü­letén is új televényben új gyökerek elmélyülése s az új gyökereken új hajtások előretörése következik. Az ideológiai átépítésre a munkásság nem készülhetett úgy fel, mint a gazda­ságira és a politikaira. Ebben a tekintetben osztályelfogultságtól mentes értel­miségiekre várt a feladat. Ezt teljesítette Ady Endrével kapcsolatban Bölöni György, az Adyt követő nemzedékre vonatkozólag Révai József, s mindketten viszatekintőleg 1848-ig, sőt a negyvennyolcat megelőző reformkorig. Révai és Bölöni — finom érzékenységű irodalomismerok, azonban edzett lelkek is. Bensőséges kapcsolat fűzi őket az irodalomhoz, de nem könyvekbe való puszta elmerülés útján, hanem az a harcos tapasztalat képesíti őket írók és írások megértésére és megítélésére, amelyet a haladásellenes erők ellen foly­tatott küzdelemben, üldöztetés közepette, emigrációban szereztek. Mindketten megérték, hogy azok az elvek, amelyeknek törhetetlen hívei és megrendülést nem ismerő vallói voltak, győzedelmeskedtek. Ekkor visszatér­hettek hazájukba s az igazi nemzet, a dolgozók szocialista nemzetének új kultúrájáért dolgozhattak. Bölöni György, aki 1882-ben született, tehát 5 évvel később, mint Ady, e csekély korkülönbség mellett Ady Endre kortársának, nemzedékéhez tartozó­nak számít. Révai József pedig, aki 1898-as születési évével József Attilánál látóhatár

Next

/
Oldalképek
Tartalom