Irodalmi Szemle, 1959
1959/3 - HAGYOMÁNYAINK - BOTKA FERENC: Majakovszkij csehszlovákiai „magyar útjának” vázlata
Pihen, izzik és forr, Susog beszél, hallgat és ordít — Az ifjú leninisták serege. Mi, a városok ereiben tiszta vér, Földnek teste, Mi, kik szövünk az eszmék szövőszékén. Lenin élt, Lenin — él, Lenin — élni fog!"21 A szöveg Mácza fordításaihoz hasonlóan rímtelen: szabadversre transzponálja Majakovszkij harsogó erőtől feszülő sorait. A tartalmat pontosan, bár nyelvtanilag kicsit hiányosan és magyartalanul tolmácsolja. A vers elején álló „Vesd meg a halálfélelmet ha fenyeget!“ feloldott formája annyira távol áll az eredeti „Szmerty -nye szmerty!“ tömör megfogalmazásától, hogy a fordító forrásaként nyugati, valószínűleg német közvetítést kell feltételeznünk. A vers terjedéséről vagy előadásáról nincsenek adataink, de az bizonyos, hogy a költő régi, Mácza-féle fordításai, elsősorban a már említett Balra mars ezekben az években is élnek és hatnak. Különösen Kassán érezni erősen a Balra mars hagyományát. Állítólag újra kiadják szövegét, egy munkás-szavalókönyv mottójaként még a 30-as évek elején is közkézen forog, s állandó műsorszáma az ifjúmunkás összejöveteleknek és a május elsejei előadásoknak.22 A költő műveinek és művészi koncepciójának eleven hatásáról tesznek tanúságot Szalatnai Rezső szavai is, aki Tolsztojról írt megemlékezésében éles kritika alá veszi a nagy orosz regényíró társadalmi nézeteit, s politikai elképzeléseiről kijelenti, hogy azok „világmegváltásában Majakovszkij után nem hisz már senki.. .“23 Halálhír - visszhangok Majakovszkij halálhíre széles visszhangot keltett a csehszlovákiai magyar sajtóban is. A legtöbb napilap közli az öngyilkosság hírét és különféle feltevésekbe bocsátkozik a halál okait illetően.24 A legrészletesebb ilyen természetű közlemény a polgári Prágai Magyar Hírlap oldalain található. A névtelenül megjelent cikk azt igyekszik bizonygatni, hogy Majakovszkij az „atlétatermetű akaratember“ valójában individualista volt. Művészete „Dosztojevszkijből és ruszifikált nitzscheánizmusból táplálkozott“, és alkotásaiban „az emberfelettiséget s az Übermensch jogait hangoztatta“. Az ismeretlen cikkíró szerint a költő számára Október csupán tematikai változást jelentett, ma
