Irodalmi Szemle, 1959
1959/3 - HÍD - CSIZMADIA DEZSŐ: Kísérletek a csehszlovák-magyar kulturális közeledésre
a felélesztéséhez, amelyhez a hideg vasat közösen felmelegíthetnők, a fájtatokat levegővel telíthessük meg. Höl történhetik meg az ilyen közeledés? 1. A lapokban — írásban. 2. Különféle előadásokon, rádió stb. útján — szóbelileg. 3. Különféle összejöveteleken — személyesen. 4. És mindenekelőtt a Pen Clubban, ahol meg van adva az alap azáltal, hogy a magyar és szlovák írók is tagok. A feltett kérdésre mindenki egyéniségének és politikai meggyőződésének megfelelően válaszolt. A legegyénibb, legkiemelkedőbb és legértékesebb választ Zder nek Nejedlý egyetemi tanár adta, mert a tudományos szocializmus fényénél látta és annak módszereivel vizsgálta a problémákat. A prágai magyar diákok ugyanolyan jól ismerték Nejedlý professzort s a baloldaliak ugyanúgy szerették, tisztelték és becsülték, mint ő a magyar diákokat. Nejedlý tipikusan professzor, „forradalmi professzor“ — állapítják meg róla. Tudományos munkái mindig legnagyobb eseményei a csehszlovákiai tudományos életnek. Jól átgondolt, a legapróbb részletekig pontosan kidolgozott művek. Műveiben elő tudja varázsolni azt, ami egy korban, vagy egy emberben igazán jellemző és megragadó, meg tudja mutatni azt, ami mélyen bent az érzelmi és tudatalatti élet szövevényeiben lappang. Számára az egyén, akit vizsgál s akinek az életét leírja, csak mintegy mikroszkópul szolgál, amin át mélyen belenéz a társadalomba s megnagyítva látja a kort mozgató tényezőket. „A tudással és tudománnyal párosult művészet az, ami Nejedlýt magas rangra emeli.“ Nejedlýt azonban nemcsak tudása és tudományos módszere emelte magas, rangra, hanem emberiességre is. A prágai magyar diákok mindig ott látták őt harcolni, ahol az emberi jogokat valami csorbítás érte: gyűléseken, előadótermekben, munkások közt, diákok közt, külvárosokban és vidéken. Mindenütt, ahol valamit tehetett a dolgozók érdekében. A Nejedlý professzor iránt érzett tisztelet és bizalom jele az is, hogy személyesen kereste fel őt Dobossy László, a Sarlósok csoportjának egyik aktív tagja, akivel bizalmasan, barátságosan elbeszélgetett a problémákról. A szlovenszkói magyar ifjúságot nagyon jól ismerem — mondotta Nejedlý profeszor — főleg a baloldaliakat és nagyon sokra becsülöm őket. Figyelemmel kísértem fejlődésüket és munkájukat s többször tárgyaltam vezetőikkel. Különbnek tartom őket, mint a cseh ifjúságot, mert volt bátorságuk elszakadni minden hivatalos ideológiától, a magyartól éppen úgy, mint a csehszlováktól és a saját lábukra állottak, új eszméket teremtettek, új látásmódot formáltak. Az a szellemi erjedés, amit ők Szlovenszkón megindítottak, áthatott a szlovák, sőt a cseh ifjúság mozgalmaira is és csak hasznára volt ezeknek. Nejedlý helyesen értékeli a kort s benne a kisebbségek feladatát. Nem kétséges - mondja, — hogy a fasizmusnak és a demokráciának (az igazi demokráciának) élet-halál harcában hol legyen a kisebbségek helye. Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk a fasizmus előretörését. Igaz ugyan, hogy most nálunk is élénkebb lett a fasiszta hullám, de ez nem túl veszélyes. A cseh népnek nincs érzéke a mítoszok és a héloszi nagyságok iránt. A mi fasisztáink vezérei nem igazi vezérek, a szó hitleri vagy mussolini értelmében és seriki sem tekinti őket annak. Stŕíbrný, Gajda? Karikatúrák és vicctémák. Az iskolai oktatással kapcsolatban helyetelenítette, hogy a csehszlovákiai ma
