Irodalmi Szemle, 1959

1959/3 - HÍD - FÜGEDI ELEK: Néhány adat a cseh, szlovák és magvar kölcsönös versfordításról

Petőfi verseinek tehát több mint 1300 különböző fordítósa van, amely szám lényegesen emelkedhet, ha K. Hrdlička 1890-es békéscsabai fordításaiból két füzetnél több jelent meg.

Petőfi 790 költeményéből több mint 570 megjelent szlovák vagy cseh fordításban. Ezek közül nagyon sok többször is, több fordítótól. A legtöhször fordított Petőfi- versek (a zárójelben az első szám a szlovák, a második a cseh fordítások számát jelenti):

11-szer:

A nép nevében

(4, 3)

Megy a juhász szamáron

(6, 5)

A bilincs

(5, 2)

Egy gondolat bánt engemet

(7. 4)

6-szor:

9-,szer:

János vitéz

(4, 2)

Füstbement terv

(6, 3)

Nemzeti dal

(4, 2)

8-szor:

Hazámban

(4, 2)

Falu végén kurta kocsma

(5, 3)

Temetésre szól az ének

(3, 3)

Távolból

(6, 2)

Fürdik a holdvilág

(4, 2)

Ez a világ amilyen nagy

(5, 3)

Mi foly ott a mezőn

(4, 2)

7-szer:

Az alföld

(4. 2)

Befordultam a konyhára

(5. 2)

A jó öreg kocsmáros

(4. 2)

Szeptember végén

(4. 3)

Véres napokról álmodom

(3, 3)

Farkaskaland

(3, 4)

Feltámadott a tenger

(2, 4)

Jövendölés

(5, 2)

Boldog éjjel

(4. 2)

Érik a gabona

(4, 3)

Mi haszna, hogy a csoroszlya

(4. 2)

Dalaim

(4. 3)

Boldogtalan voltam

(4, 2)

5-ször:

Szerelem vándorai, A tintásüveg, Csokonai, Gyere lovam, Falun, A négyökrös szekér, A magyar nemes, Ha férfi vagy, A kutyák dala, A farkasok dala, A XIX. század költői, A Tisza, A rab, Lopott ló, Keresztúton állok, Vadonban, A csárda romjai. Alku, A virágnak megtiltani..., A nemes, Fa leszek, ha..., Ivás közben, Hortobányi kocsmá- rosné, A nép, Megunt rabság.

A János vitéz fordítói: K. Hrdlička, E. Podhradský, S. B., I. Mojík, illetve J. Vrchlický, K. Bednár. (Egy prózában írt fordítás is megjelent: „Slobodne preložil jedon priateľ ľudu“, Pozsony 1909.)

Az első Petőfí-fordítások 1847-ben, vagyis még a költő életében jelentek meg cseh nyelven a Česká Wčelában ,,S" fordítótól. (Valószínűleg K. Sabina.) (Na Etelku — Etelkához, Kvetom li budeš — Fa leszek..., Má láska — Az én szerelmem.) Ezeket hamarosan további fordítások követték, úgyhogy mire a Černokňažník 1861-i 1. számában nyomdafestéket látott V. Pauliny-Tóth fordításában az első szlovák Petőfi-fordítás (Piesne moje — Dalaim), addigra az első három cseh fordításhoz még tíz: járult: (Lumír, 1854: Ovčák — Megy a juhász, ford. M. Katz; Časopis Musea Království Českého, 1858: Čarovná noc — Fönséges éj, Nešťastný — Boldogtalan voltam, ford. A. Müller; Obrazy života, 1859, 3. szám: Chci být stromen — Fa leszek. Vážim si tebe

— Különben én becsüllek..., ford. A. Müller; Obrazy života, 1859, 7. szám. Ukradený kun — Lopott ló, Ovčák — Megy a juhász, O krásná noc — Fönséges éj, Pán Pavel

— Pál mester, Beťár — Piroslik már..., Loupežník — Fürdik a holdvilág, Dobro- iružství vlka — Farkaskaland, Setkání sa na pusté — Pusztai találkozás, ford. J. Neruda)

Petőfi verseinek eddig kb. 17 cseh és legalább 45 szlovák fordítója volt. Sok fordítás jelent meg a fordító megjelölése nélkül is.

*

összegezve mondhatjuk, hogy a cikkem tárgyát képező összes fordítás kb. 4400-r» tehető. Ebben a számban természetesen nem szerepelnek az újraközlések, még akkor sem, ha kisebb-nagyobb változtatások is voltak a szövegben. (Sok fordítás több kötetben, folyiratban, naptárban stb. is előfordul.) Ha ezeket is figyelembe vennénk, úgy feltétlenül ennél jóval nagyobb, 5500 — 6000-es számot kapnánk.