Irodalmi Szemle, 1959

1959/3 - HÍD - FÜGEDI ELEK: Néhány adat a cseh, szlovák és magvar kölcsönös versfordításról

Anagramma Slavicum2 Rak, oči jest dostál, pod Nebem již líta A tú hroznú Orlici tými Slovi víta: Vitej milá Orlice, potupnice Raku, Nemáš k polapení nás takých hustých Sakúv. Dostal jsem již krídla od Lva, od Orlice, Nežádám již bidlit v tesních dírach vice. A rák ô címerébe szemet kapott s szárnyat, Szárnyalva szól a szálló szörnyű sasmadárnak: Köszöntelek kedves sas, rákot meggyalázó, Hogy minket eztán megfogj, nincs oly sűrű háló. Sastól, oroszlántól én is szárnyat kaptam, Nem lakok már többé soha szűk lyukakban. Ezt az allegorikus, anagrammikus szlovák kuruc verset Busa Margit magyar irodalomtörténész fedezte fel egy keszthelyi kódexben. A rövid költemény jel­képes tudósítás, titkos üzenet a Rákóczi szabadságharc megkezdéséről. Az ana­gramma szó a betűknek olyan átcsoportosítását jelenti, mely megváltoztatja a szó jelentését, pl. rák — kár, veréb — véreb. Itt az első két szó összeolva­sása Rákóczi nevét adja. A sas a Habsburgok címere: a gyűlölt idegen uralmat jelképezte. A rákok összefogdosása valószínűleg a kurucok elfogását, a szár­nyak pedig a külföldi (talán francia és lengyel) segítséget jelentik. A költemény­nyel bizonyára valamelyik szlovákul író felsőmagyarországi nemes adott jelt a még fel nem szabadított területen élő társainak a felkeléshez való csatlako­zásra. Nyomtatásban itt jelenik meg először. 2 Szláv szójáték. Fügedi Elek ,, . . , a cseh, szlovák, magyar Néhány adat .... .. .. , * kölcsönös versforaitasrol Évek óta gyűjtöm magyar költemények nyomtatásban megjelent szlovák és cseh fordításait, valamint szlovák és cseh versek magyar fordításait. Már eddig is sikerült különböző nehézségek ellenére (hiszen több mint száz év anyagáról van szó, nagy részét nehezen hozzáférhető folyiratokból, naptárokból stb. kell előböngészni) közel 4100 különböző versfordítást összegyűjtenem. Véleményem szerint ez elég tekintélyes részét (90 százalékát?) teszi az összes eddig megjelent fordításnak. így adataim már eléggé használhatók, az olvasó általuk nagyjából hű képet tud alkotni a cseh, szlovák és magyar köl­csönös versfordításokról. Cikkem megírására szenkívül az is bátorított, hogy tudományos intézetek sokkal kisebb területet felölelő bibliográfiai is gyak­ran hiányosak, valamint az, hogy eddig tudtommal semmiféle ilyen jellegű kimutatás, összegezés nem jelent meg. Cikkemben csak a leglényegesebb ada­tok szűkszavú közlésére szorítkozom, csupán Petőfi verseinek fordításaival

Next

/
Oldalképek
Tartalom