Irodalmi Szemle, 1959
1959/2 - GYURCSÓ ISTVÁN: Négy vers
TÄRSULHÍVÄS Mielőtt a szavak katonáit sorba állítom, Hozzád fordulok: jelöli meg a forma határait; hol álljanak majd a hasonlatok, hol a jelzők, képek színei, meddig érjen a szárnyas gondolat, mely szakaszonként visszatükrözi, elrendezi a látott dolgokat. — A világot mutatni és benne az embert okos szerszámaival: erre bíztass! S hogy vajon mi lenne, ha nem küszködnénk más gondjaival. — Jelöld ki te is a magad helyét: Választhatod a szívem közepét. GYURCSÓ ISTVÁN UTÖIRAT EGY TEGNAPI VERSHEZ , Mielőtt a szavak katonáit..." Emlékszel még a többi szóra is? „Jelöld meg a forma határait. . De ne legyen a gondolat hamis! — Tudod, kedvesem, ha nem küszködnénk önmagunkkal és mással egyaránt, és ha jövőnkért nem verekednénk ... Mi lenne velünk, mi várna reánk! Munka közben még nem egy tévedés, mint forgács hull le a lábunk alá, hogy rrúg elkészül a mü, az egész, a lendületet orra buktatná ... Ám e forgács-hibákon a bátor átlép, mint apró, semmi határon. — Igaz, a bántás is segítség: köszönöm. Bár, ha másként tennéd, több lenne örömöm.
