Irodalmi Szemle, 1959
1959/1 - FIGYELŐ - Az Égő föld helye és jelentősége Egri életművében (Turczel Lajos)
a népvándorlás vad forgatagát, a természet tarka színeit, az emberek küteő és belső vonásait, a bűnt, a durvaságot, az emberséget, tisztaságot és szennyet mindenütt jól megválasztott stilisztikai eszközök és ^árnyalatokban dús, színes és erőteljes nyelv jefezi ki. Igazi romantikus nyelv, stílus ez, amellyel az író embereket és népeket jellemez, történelmi milliót és atmoszférát teremt, érzelmi viharokat, lágy hangulatokat és tragikus lelki állapotokát éreztet, színez, fest, formál és megelevenít. íme egy kis ízelítő a mondatok demonstrálására! a változatos stíluseszközökre, költői hasonlatokra,, metaforákra, megszemélyesítésekre, jelzőkre: „Gyönyörűséges volt, ahogy torpant a mén, és szőre lángolt a hátán.“ (13. oldal.) „Széttekintett az est fátylaival takaródzó tájon." (280. oldal) „Belemerül ebbe az asszonyos, beteg ér- zelgésbe: kandisznók túrnak így a pocso- lyák meleg vizébe.“ (280. oldal) „Arcán kővé dermedt a vigyorgás“. (304. oldal) „Szíve mint nehéz malomkerék forgott a mellében“. (102. oldal) „Marokra fogta virágként rózsálló húsát." (49. oldal) „Egyszínű köntösével, combján feszülő nadrágjával és bőrből varrott sarujával idegen világot hozott magával a barnaarcú és hegyes szakállú bizánci". (20. oldal) „Cifra ezüstíésűket, színes bőrerszényt, szagos hajolajat és mézbe rakott aszalt gyümölcsöt kínáltak“. (19. oldal) „A nap egyre melegebben tűzött; a mocsárhúr sárga szirmán még csillogott a harmat, a vadvizek szélén sásliliomok emelték fejüket, ... szinte szikrázott a legelő, zöldjét mintha ezüsthamuval szitálta volna tele a tűző nap“. (28. oldal) A nyelvnek ebben a gazdag áradásában, ömlésében természetesen feltűnnek néha a stilisztikai és nyelvi szeplők, túlzások, pongyolaságok és eredetieskedések is. Lássunk ezekből is néhány példát! 1. Elcsépelt vagy öncélú jelzőhasználatok és jelzőhalmozások: „Hiába kereste benne a lélek oldó és összeforrasztó szivárványozását“. (?) (98. oldal) „A férfi szerelme nem olyan sokrétű, nem olyan színes, ujjongó és örvénylőén mély, mint az asszonyé“. (98. oldal) 2. Nyelvi eredetieskedések, archaizáló és népieskedő túlzások: „Ortályoskodik, ármányt sző és gyilkolja egymást“. (198. oldal) „Jóízű, hajlandós asszony“. (69. oldal) „Ilyen dibdáb embernek tartja az apja ... nyámnyilának". (17. oldal) „Reggeledés" (?) „Megrakott kordékon duzzadt az élés“. A nyelvi és stilisztikai fogyatékosságok mellett rábukkanunk néha történelmi pontatlanságokra, anachronizmusokra is. így például az író a könyv elején kétszer is (a 16. és 19. oldalon) úgy szerepelteti a fehér zászlót, mint a békés szándék jelét, szimbólumát. Ez anachronizmus, mert a fehér zászlónak ilyen célzatú használata sokkal későbbi keletű. A 239. oldalon az Alpokban vadászgató Alboinnak „különös" élményben van része: „iszonyú pokolbeli fenevadak kerültek nyilai elé, majd két akkorák, mint a pannon erdők bölényei". — Nem tudjuk elképzelni, hogy milyen „pokolbeli fenevadakkal“ találkozott itt Alboin az időszámítás utáni 568. évben?! (A szöveg után ítélve elefántokról nincs szó.) Az Égő föld stílusában, nyelvében, valamint környezetrajzában és történelmi atmoszférájában itt-ott előforduló fogyatékosságok valóban csak az ellenkezőt, a pozitívumot bizonyító kivételek. Egri a romantikus téma és mozgalmas történetiség által megkívánt gazdag nyelvet és színes stílust a regény legtöbb oldalán biztos kézzel tudja előteremteni és kezelni. Ez az adekvát nyelv és stílus rendkívül fontos szerepet tölt be a regény főszereplőinek a jellemzésével is. Rosamunda és Alboin külső bemutatásánál és léiekrajzánál természetesen nemcsak a nyelvi és stilisztikai eszközökre támaszkodik az író, hanem bőségesen él — élni tud! — a jellemzés egyéb eszközeivel is. Az alapvető egyéni tulajdonságokat, jellemvonásokat nemcsak leírásszerűen, hanem közvetve: kifejező tetteken és mesterien feltárt és lélektanilag megalapozott érzelmi állapotokon keresztül mutatja be. Mint azt már Medve és Szőke idilljével kapcsolatban kiemeltük: ügyesen jellemez az ellentétes tulajdonságok bemutatásával ható ellenképpel is Végül, de nem utolsósorban jelentős szerepet játszik Egri jellemábrázolásában a történelmi háttér. Ügyis mint közvetlen jellemző-eszköz és főképp úgy, mint a jellemek társadalom-történeti hitelesítője. Az Égő föld jellemei, fő- és mellékszereplői — gazdag egyéni vonásaik ellenére is típusok: a történelmi környezetből nőnek ki, koruknak és társadalmi helyzetüknek a függvényei. A regényalakok sokoldalú jellemzésével és történelmi megalapozottságukban szug-