Irodalmi Szemle, 1959
1959/1 - LÁTÓHATÁR - A. J. MORGYIMOV: A nép életmódja és kultúrájának nemzeti formái
mondani; a jelentéktelen dolgok az olvasót nem érdeklik, a tragédiákból meg éppen elege van. Ezek mellett nőttek fel Nyugat-Németországban tehetséges és demokratikus gondolkodású fiatal írók is, mint pl. Borhert, Richter, Chorbach stb. Az ő felfogásuk egészen más mind az irodalomról, mind a művészetről, nem említve a társadalmi kérdéseket és a sajátos német helyzetet. Aggasztja őket jövőjük alakulása. Őva óvják nemzetüket az esetleg megismétlődő véres kalandoktól. Gyűlölik a háborút, harcolnak a demokratikus jogok biztosításáért. Sajnos, szavuk nem igen jut el a tömegekhez. Könyveiket kivonták a forgalomból, helyet adva a romboló és eszme nélküli verses prózának, a valóságot tagadó írásoknak és a szovjetellenes műveknek. Természetes, hogy ezeknek semmi közük a művészethez, a nyugat-németországi Frankfurter Hefte szerint még csak az üzlethez sem jók. K. J. A. J. MORGYINOV c4 nép életmódon fa kultúráj/inak nemzeti lúrmá(u A burzsoá sajtó képtelen megcáfolni azokat a sikereket, amelyeket a Szovjetunió nemzeti köztársaságai értek el kultúrájuk fejlesztésében. Ezzel szemben azt igyekszik bizonyítani, hogy a nem orosz nemzetek kultúrája elveszíti nemzeti jellegét, mert hazánkban — úgy mondják — az összes köztársaságban gépiesen az orosz kultúrát ápolják. A valóságban azonban a tartalmában egységes szocialista kultúra nemzeti formáinak gazdaságával, szépségével és sokoldalúságával tűnik ki. Minden nemzet kultúrájának a formája is nemzeti, amely csak reá jellemző és ezért különbözik a többi nemzet kultúrájának nemzeti formáitól. Nemcsak elméleti, de fontos gyakorlati jelentősége is van annak, hogy elemezzük: mit jelent a kultúra szocialista tartalma és nemzeti formája. A burzsoá tudomány a kultúrának nemcsak a formáját, hanem a tartalmát is az emberek eszméiből és nézeteiből, az egyes népek „lelkének“ faji vagy nemzeti különlegességeiből vezeti le. Mivel a burzsoá tudomány az idealizmus kor- látai közé szorul, képtelen tárgyilagosan felfedni a kultúra alapjait. Miben rejlik a kultúra nemzeti formája, mi határozza meg a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tartalmilag egységes nemzeti kultúráinak különféle nemzeti formáit? A kultúra nemzeti formájának tárgyi alapja a nemzet történelmileg kialakult sajátosságaiban keresendő, hisz a nemzet a kultúra megteremtője és hordozója. Sajtónkban gyakran találkozunk azzal a teljesen helyes állítással, hogy a kultúra nemzeti formáját a nemzet „nyelve, életformája, lélektani sajátosságai“ határozták meg. Ezt az állítást azonban nem követik a kultúra nemzeti formájának feltételeit konkrétan elemző komoly kísérletek.
