Irodalmi Szemle, 1959
1959/1 - HÍD - CSANDA SÁNDOR: Megjegyzések A kuruckor költészete című antológia szlovák verseiről
hanem a XIX. század végén működő buzgó nacionalista, magyar kutatók felfogását tükrözik. Mintegy utólagos igazolásul szolgálnak e népdalok Thalynak 1872-ben leírt megjegyzéséhez: „A kárpáti tót nép, a magyarnak e hű bajtársa, Thököly és Rákóczi szabadságharcaiban is ... készségesen sorakozott a kuruc zászlók alá, s híven ragaszkodott az ügyhöz — legalább a nagy többség — mondhatni egész végig.“16) Ezt a felfogást vette át a surányi „kuruc nóták“ felfedezője, Matunák Mihály is, aki Thalynak (valószínűleg 1891 végén) írt levelében a kezdő kutatók naiv lelkesedésével közli a surányi szenzációt: „Mint Érsekújvár és Vidéke c. lapnak munkatársa olvastam a Nagyságod által is immár ismert érsekújvári kuruc nótáról. Illényi szerkesztő és Dubrovay karmester urak szívességéből zenéjével s kettős magyar-tót szövegével meg is kaptam, s itt, Zólyom bércei közt kimondhatatlanul jól esik e vallásos s hazafias ihlet szülte dalt zengeni. Én azonban nem elégedtem meg ezzel az egy nótával... írtam édes aytámnak Surányba, apellálván hazafiságára, hogy ne engedje, hogy Érsekújvár tótjai a hazafi- ság tekintetében legyőzzék a surányiakat; nézzen utána, hátha ő Surányban is talál valami hazafias kuruc dalt. S ime csak erre kellett apellálnom, pár napra megkaptam az első surányi tót kuruc nótát, mely — azt hiszem, vetekedik az újvárival, sőt a tartalom tekintetében felül is múlja." (Thalynak a budapesti Széchenyi Könyvtárban őrzött kéziratos hagyatékából: Föl. Hung. 1930/11.) A levél további részében azután Matunák közli a Tá šuránská sigota kezdetű éneket kétféle: szószerinti és versbeszedett magyar fordításával együtt. Különös, de a mi szempontunkból könnyen megmagyarázható -a levélnek az a kifejezése, hogy az érsekújvári ének hatása alatt „felfedezett", daliam nélkül megküldött egyetlen surányi „kuruc" nótát az elsőnek nevezi, amiből azt lehet érteni, hogy már előkészületben volt a többi surányi „népdal" is. Még többet árul el Matunák e levelének további fejtegetése, melyben a költeménynek minden versszakáról kimutatja, hogy tartalma szinte szóról szóra megegyezik a történetírók által leírt tényekkel. „íme a történet igazolja a dal szövegét. A Nyitra övezte szigeten Bercsényi generális szemlét tart a több ezernyi megmustrált kuruc had felett, egetverő éljennel fogadják. Mikor a tábort megszemlélte, a fejedelemnek a legnagyobb megelégedéssel jelenti, hogy alkalmas státusban, rendben, s elegendő számmal csatakészen vannak s csak a parancsszavát várják. A két utolsó versszak az újvári kuruc dallal egyezik." (Matunák idézett leveléből.17) A kezdő történetíró nem veszi észre, hogy éppen ez a nagy egyezés lehetetlenség: teljesen valószínűtlen, hogy egy XIX. század végén lejegyzett népdalban éppúgy mondjanak el egy eseményt, mint az egykorú történeti dokumentumokban, s az egykorú kuruc énekesnek fogalma sem lehetet arról, milyen katonai jelentést tett Bercsényi Rákóczinak. Az sem valószínű, hogy az előzőleg felfedezett érsekújvári kuruc dalból a Matunákéknak leginkább tetsző hazafias-vallásos nyolc sort egyszerűen „megtalálják“ ennek és még néhány surányi dalnak a végén. Matunák apja vallásos ember, maga pedig pap volt: ezzel magyarázható, hogy az újvári, ku- rucnak vélt dal katolikus, hazafias motívumaival szinte papos befejezést adnak néhány surányi éneknek; Isten és Szűz Mária segítségét kérik a magyar hazára. Kár, hogy ebben az erdélyi antológiában átírták, „kijavították" az eredetileg Matunák által fordított vers nem eléggé költői sorait. A szabad fordítás alapján így olyan motívumok is kerülnek a magyar ;16) Thaly Kálmán: Adalékok . .. Pest, 1872. 265. o. 17) Matünák levelére Dr. Ján Mišianik hívta fel a figyelmet.
