Irodalmi Szemle, 1958
1958/1 - HÍD - DR. ANDREJ MRÁZ: Néhány észrevétel a mai szlovák irodalomról
HlD Néhány észrevétel a mai szlovák irodalomról N em mindig könnyű meghatározni, mi teszi a kortárs-irodalmat az irodalmi fejlődés egyes szakaszain. Szerfölött bonyolult szövevény az irodalom, szüntelenül változik és alakul, drámai feszültségben találkozik benne a múlt a jelennel és a jövővel. A múlt is sokarcú, a jelen valósággal zsúfolt dinamikus erővel, a jövendő pedig, amelybe belenövünk és amelyet teremteni kezdünk, sokrétűségében, sokszínűségében, mélységében és kiterjedésében végtelen. A jelenkori irodalomnak ez a bonyolult összetettsége segít hozzá a felismeréshez, hogy minden, amit a ma, a tegnap, a holnap szül, döntő szerepét, jelentőségét a társadalom szocialista átformálásához való viszonya által nyeri el, de még így is az irodalomnak mint minden felépítménynek a méretei beláthatatlanul szélesek és bonyolultak maradnak. Nehéz volna például a jelenkori szlovák irodalom s.-irzvényből elkülöníteni azt az eleven tényezőt, amelyet mai társadalmunkban és Lodalmi törekvéseinkben az irodalmi hagyomány jelent. Népköltészetünk hagyatéka, irodalmi fejlődésünk haladó részének hagyatéka a klaszicizmustól a kritakai realizmus képviselőiig hozzászámítva a világirodalom időálló értékeit is — mindez nem egy vonatkozásban irodalmi jelenkor. Olyan érték, amely beleolvad mai irodalmi köztudatunkba, kultúránkba és megtermékenyíti jelenkori irodalmi törekvéseinket. E folyamat azonban nem erősíti kortárs-irodalmunkban a maradi irányzatokat, mivel a múltbeli kulturális hagyományok marx-lenini elsajátításának jegyében játszódik le. Sok viszonylatban fontos a klasszikus örökség eleven részvétele a jelenkori szlovák irodalmi törekvésekben. Megerősíti az irodalom és a nép kapcsolatait, elmélyíti a mai irodalmi alkotások mondandóját, határozottan realisztikus tartalmát. Ezenkívül még egy jelenséget találunk figyelemre méltónak. A jelenleg alkotó szlovák szerzők között alig-alig találunk idősebb írókat. A drámaírók közül Ivan Stodola nemrég töltötte be ugyan hetvenedik életévét, de minden jel arra mutat, hogy életműve már lezárult. A költők közül csak Ján Smrek, aki ez év végén lesz hatvan éves, teszi közzé újabb munkáit. Az aktív prózaírók sorából csak ketten-hárman idősebbek ötven évesnél, és František Votruba halála után ugyanez a helyzet az irodalomtudományban is. Egyszóval a mai szlovák irodalmat általában irodalmi tekintetben fiatal szerzők képviselik. Ennek megvannak az előnyei, de elégtelenségei is. Amennyiben mégis bizonyos hiányosságok tapasztalhatók irodalmi termésünkben, vagyis fiatalabb szerzőink alkotásaiban, úgy ezeket az elégtelenségeket legalább is bizonyos mértékben kiegyenlíti a hazai és világirodalmi klasszikus örökség eleven részvétele mai irodalmi életünkben. Igaz, az irodalmi örökség alkotó szellemben való elsajátítása az irodalom fejlődési folyamatában egészen más valami, mint a jelenkori irodalmi történés és eredményei. Ezzel kapcsolatban pedig elsősorban arról kell szólnunk, mi szüle
