Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-12-15 / 47. szám

4 IPAROSOK LAPJA nyával, Juliskával. (Az eljegyzés lapunk legutóbbi számában sajtó­hiba folytán tévesen lett közölve.) — Halálozás. F. hó 10-én reggeli 3 órakor városunk szegényebb lett egy kiváló férfiúval s a szegények egy jót- tevővel. Meghalt Dr. Serly Gusztáv egy vármegyei nyugalmazott főorvos, volt 48-as honvéd hadnagy. Az elhunyt élet­rajzát a következőkben ecseteljük: Nagykárolyban, 1832. augusztus 22-én született. Édesatyja: Serly Mátyás a nagykárolyi járás orvosa volt. Serly Gusztáv a gimnázium 6 osztályát itthon, a 7-iket Temesváron végezte. Itt érték utói a magyar forradalmi mozgalmak, amikor édesatyja, ki mint katonaorvos részt vett a Napoleon elleni hadjárat­ban, maga soroztatta be fiát honvéd­nek. A szabadságharcz alatt csakhamar őrmester lett. Budavár bevételénél a létra támasztást vezényelte és az ott tanúsított hősiességéért hadnagygyá lett előléptetve. Összesen 19 csatában vett részt. A forradalom után őt is be akar­ták sorozni a közös hadseregbe, de ki­merültsége miatt gyengének találták. A 8-ik gimnáziumi osztályt Szatmáron végezte el. Budapesten egy évig volt orvosnövendék, onnan Bécsbe ment és ott maradt mindaddig, mig az orvosi oklevelet meg nem szerezte. Mint kész orvos Braun bécsi egyetemi tanár asz- Szisztense lett, kinek ajánlatára Eszter- házy Móricz herczeg Gsákvárra uradalmi orvosnak hívta meg. Gsákváron 2 és fél évig volt. 1865-ben Nagykároly város főorvosává, a kiegyezés után pedig az első vármegyei közgyűlésen Szatmár vármegye főorvosává választatott meg. Egyévvel ezelőtt nyugdíjazták s azóta egyedüli foglalkozása a kiterjedt nagy­számú családtagokról való gondoskodás volt. Temetése f. hó 12-én folyt le óri­ási részvét mellett. — Iparosok nyugdíjintézete ügyé­ben mint a „Nagykároly és Vidéké“- bői olvassuk, -újabb bizottság lett kiküldve a szabályzat tanulmányo­zása végett. Egy kissé különösnek tartjuk azt, ha első sorban az iparos szövetség, másodsorban az ipartestületi ügyész pártoló véle­ménye daczára újabb tanácskozás tárgyává tétetik a szabályzat, mert félünk attól, hogy teljesülni fog ennél a kérdésnél is a magyar közmondás: „Sok bába között el­vész a gyermek“'. A munkások nyugdíjintézete 8 év óta áll fenn az országban s ez idő alatt Nagy­károlyban nem jutott senkinek eszébe az iparosokat abba bele- iratni, vagy arra figyelmüket fel­hívni, éppen azért feltűnő az, hogy most midőn egy helyi intézmény Postás rum. 5% a postai alkalmazottak segély egylete javára. létesítéséről van sző, amely az öz­vegyek és árvák könnyeit van hi­vatva felszántani, akadnak egyesek, akik egyéni hiúságból vagy talán képzelt tekintélyük elvesztésének félelméből meggátolni akarják az intézmény felállítását, csak azért, mert nincs kilátásuk arra, hogy abban vezető szerepet vihessenek. — Dalegyesületünk Mátészalkán. F. hó 7-én tartotta meg dalegyesületünk vándor hangversenyét Mátészalkán az ottani dalegylet közreműködése mellett. A dalestély sikere Szalkay Sándor ál­talános szeretetnek örvendő földbirtokos érdeme, aki mindent elkövetett, hogy az estély fényesen sikerüljön. A két dal­egyesület kifogástalanul előadott ének­számain kívül Szilágyi Sándorné remek zongora játéka és Luczay János sza­valata fényes sikert arattak. — Halálozás. Aigner Imre, az ecsediláp társulat nyugalmazott tit­kára, 13 éven át fáradhatatlan és buzgó közszeretetnek örvendő tiszt­viselője f. hó 12-én életének 48-ik évében hosszas szenvedés után Sályiban elhunyt. A megboldogul­tat özvegye és 2 kiskorú gyermeke gyászolja, Temetése f. hó 12-én folyt le nagy részvét mellett. — Daltársulat. Tolcsvay Gábor veze­tése alatt egy 12 tagból álló magyar és lengyel daltársúlát fog hangverse­nyezni a Központi Kávéház éttermében. Az előadás kedden lesz. ízletes ételek és jó italokról a tulajdonosok gondos­kodnak. Az előadás iránt, minthogy nem közönséges művészekről van szó, felhívjuk olvasóink figyelmét. — Darabont tisztogatás a vá­rosnál. Szatmárvármegye közigaz­gatási bizottsága által Demidor Ig- nácz ellen elrendelt fegyelmi vizs­gálatod f. hó 10-én kezdette meg Kerekes Zsigmond vármegyei al­jegyző. Magát a vizsgálatot az ügy érdekében elhalgatjuk olvasóink előtt, de annyit elárulhatunk, hogy a korlátoltság és szolgalelküség oly mély fokával találkoztunk a vizs­gálatnál, amely fényes bizonyítéka annak, hogy ha valaki rossz szabó­legény és rossz színész volt, abból nem válhatik jó rendőrkapitány soha. — A rám. kath. egyháztanács figyel­mébe. Ifj. Tóth Mihály helybeli lakos­nál a városi végrehajtó foglalást veze­tett 12 kor. egyházadó hátralék miatt. Minthogy nevezett egyházi adójával hátralékban nem volt, elment a pénz­tárnokhoz s tiltakozott az eljárás miatt. A pénztárnok megnézte a könyveket s kijelentette, hogy tévedés van a dolog­ban s intézkedni fog az eljárás beszün­tetése iránt. A napokban újabb meg­lepetés érte ifj. Tóth Mihályt. Árverési hirdetményt kapott 12 kor', egyházadó tartozás miatt. Egy újabb délelőttöt kellett a szegény iparos embernek el­vesztegetnie, hogy megkeresse igazsá­gát, mig végre kiderült, hogy adótar­tozása nincsen. F. hó 11-én meglepetés érte az egyházhoz tartozók nagy részét is. A városi végrehajtó lepte meg őket s foglalt illetve árverési hirdetményt bo- csájtott ki 1904. évi egyházadé tartozá­saik miatt, holott 1905. és 1906. évi adóik kifizetéséről szóló nyugtáik ke­zükben van, de az 1904. évet nem tudják előadni. Legalább is különösnek találjuk azt, hogy miként veheti fel a pénztárnok az 1905. évi egyházadót ha az 1904. évi kifizetve nincsen, mert előbb a régi tartozást kell elszámolni s azután az újabb keletüeket. Legke­vésbé sincs szándékunkban kétségbe vonni az egyház pénztárnokának jóhi­szemű tévedéseit, de,intézkedést kérünk arra nézve, hogy hasonló esetek többé ne forduljanak elő s nagyobb figyelmet kérünk az egyházadó kezelésénél s egy­előre kérjük az 1904. évi egyházadó behajtását egy hóra felfüggeszteni, hogy* az adózóknak ideje legyen a nyugta megkeresésére. — Állatsereglet. Glutski testvérek a világ legnagyobb állatsereglete a Nagy- piacztéren ma délután kezdi meg elő­adásait. Etetés délután 4 és 7 órakor, amikor kezdődnek az előadások is. Be­lépti dij 40 és 20 fillér. — A fővárosi újságírók egyesülete az alábbi igazolványt küldötté meg szerkesztőnk részére : Igazolvány. Simkó Aladár nagykárolyi lapszerkesztő ur a Budapesti Újságírók Egyesületének fölkérésére vállalkozott arra, hogy a Segítőalap javára kiadandó 1908. évi Almanachunk részére előfizetési vagy hir­detési megrendeléseket gyűjtsön, amely megrendelések után járó összeg csak az Almanach megjelenésekor nyugták ellenében lesz fizetendő. Simkó Aladár ur nemes czélu működését ajánljuk a mélyen tisztelt közönség jóindulatába. Budapesti Újságírók Almanachja szer­kesztősége és kiadóhivatala: Szerdahelyi Sándor, felelős szerkesztő: Dr. Bischitz Béla, helyettes szerkesztő. — Érmihályfalvai iparkiállitás. Az iparkiállitás rendező-bizottsága f. hó 8-án gyűlést tartott, melyen a bizottság tagjai teljes számban megjelentek. Az összeíró bizottság jelentése szerint: Bácsi János ivén 31, Pólyák Barna ivén 20, Kurta József és Csókási László ivén 15, Timkó István ivén 14-en jelent­keztek iparosok, akik a kiállítás­Tóth Dániel Valódi angol rumok, finom teák fűszer- és csemegekereskedése Nagykárolyban, Fényi-ut 19. g§ tCclSÜtBITlényck. Hifii

Next

/
Oldalképek
Tartalom