Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-12-01 / 45. szám

telt az igazolt kiküldöttekkel. A kiküldöttek igazolását három bi­zottság végezte: A közgyűlés Mentschik Ferencz dr. miniszteri tanácsos, elnök meg­nyitó beszédével kezdődött, amely­ben a többi közt ezeket mon­dotta : „Nagy társadalmi réteg képvi­seletében gyűltünk itt össze. Saj­nálattal kell itt konstatálnom an­nak daczára, hogy szép számmal vagyunk együtt, azt a körülményt, hogy nem nyújtjuk az összes ér­dekeltségnek vtlágos és tiszta ké­pét. A helyzet, amelynek szaná­lására mi hivatottak vagyunk az, hogy az Országos Munkásbeteg- segilö és Balesetbiztositó Pénztárt meg kell alakítanunk. Kijelentem e helyről, hogy mi az országos pénztár elnöksége, sem egyéni, sem osztályérdekeket nem támo­gatunk, hanem minden erőnkkel az összességet tevő munkásság jogos kívánságainak teljesítésére törekszünk. (Helyeslés.) Kérem önö­ket, akik itt megjelentek, tegyenek félre a tanácskozások folyama alatt minden kicsinyes melléktekintetet és tartsák szem előtt, hogy a hu­manizmus szolgálatában állunk. Elismerem, hogy a törvény, amely az Országos Munkásbetegsegitö és Balesetbiztositó Pénztár létesítését kimondta, nem köteles, de min­denesetre megvetette alapját an­nak a munkálkodásnak, amely a munkásság sorsának teljes bizto­sítására fog vezetni“. Majd bejelentette az elnök, hogy az alakuló közgyűlésen a munka­adók képviseletében 190 kiküldött, az alkalmazottak képviseletében pedig 205 jelent meg. A jegyző­könyv vezetésére Bokányi Dezsőt és Kiss Károlyt kérte fel az elnök, a jegyzőkönyv hitelesítésére a mun­kaadók részéröl Fiedler Bélát és Kovács Bélát, az alkalmazottak részéröl Pernek Dezsőt és Horo- vitz Gábort jelölte ki. Napirend előtt dr. Méry Sándor kifogásolta, hogy a kezelötiszti állások szervezéséről nem intéz­kedik a napirend. Az elnök kijelentette, hogy a kezelötiszti állások szervezésére csak akkor lehet gondolni, amikor az országos pénztár megállapítja költségvetését. A napirend első pontja az or­szágos pénztár alapszabályainak megalkotása volt. A közgyűlés elé IPAROSOK LAPJA két alapszabálytervezetet terjesz­tettek. Az egyiket az Állami Muu- kásbiztositó Hivatal dolgozta ki, a másikat a budapesti munkaadók és munkások szervezetei ajánlot­ták elfogadásra. Dr. Hegedűs Lóránt indítvá­nyozza, hogy az alakuló közgyű­lés a budapesti munkaadók és munkások által kidolgozott alap­szabálytervezetet fogadják el en bloc, mert az alapszabálytervezet csak ideiglenes természetű. A vég­leges alapszabályok megalkotására egy későbbi közgyűlés lesz hivatva. Lukatsevits Bertalan rossznak, érthetetlennek mondja az alapsza­bálytervezetet, ideiglenesen mégis elfogadja. Kívánja, hogy a végle­ges alapszabályok megalkotására tizennégy tagú munkaadókból és munkásokból álló vegyes bizott­ságot küldjenek ki és utasítsák, hogy egy hónapon belül készítse el az alapszabályokat. Ábrahám Manó (Nagyvárad): Hozzájárul Lukatsevits indítványá­hoz azzal a módosítással, hogy a vegyes bizottságba az Állami Mun- kásbiztositó Hivatalt is vonják be. Weltner Jakab az ideiglenes alapszabályt-tervezefnek en bloc való elfogadását ajánlja. Kovács József (Szombathely): Sajnálattal konstatálja, hogy nő- küldöttek nincsenek a közgyűlé­sen. Indítványozza, hogy a jövő közgyűléseken olyan szervezetek, amelynek tagjait kétharmad rész­ben nők teszik, csak nöküldöttek- kel képviseltessék magukat. (Fel­kiáltások, 14 éven felüliek, 20 éven aluliak. Anyósnak nem sza­bad lenniök.) Groszmann Miksa indítványozza, hogy a megválasztandó igazgató­ság kebeléből küldjenek ki bizott­ságot, mely az egyes szervezetek részéről hangoztatott kívánságok figyelembe vételével állítsa össze a végleges alapszabályokat. A közgyűlés a budapesti munka­adók és munkások által kidogozott alapszabály-tervezetet fogadta el ideiglenesen Groszmann Miksa mó­dosításával együtt. Ezután az indítványok tárgya­lására került a sor. Pikier Károly indítványozza, hogy a Munkásbiztositó Hivatal mellé egy munkaadók- és munká­sokból álló állandó bizottságot szervezzenek. Groszmann Miksa országos kórház és üdülőhely lé­8 tesitését sürgeti s ugyanazt czé- lozza Becsky Károly (Nagyvárad) indítványa is. Németh y Sándor (Nagykároly) szükségesnek tartja, hogy az Országos Munkásbiztositó Pénztárhoz az állam nevezzen ki állami tisztviselői minőségben or­vosokat s ezek dijját részben az állam fizesse. Groszmann Miksa felszólalása után Némethy Sándor indványát elvetették, a többit egy­hangúlag elfogadták. Ezután a közgyűlés áttér a vá­lasztásokra. Megalakították a sza- vazatszedö küldöttségeket s a munkaadók részéről a következő­ket választották a küldöttségek tagjaivá: Fittler Károly, Fock Géza, Schächter Mór és Klein Adolf; a munkások részéről: Horovitz Jenő, Kalmár Jenő, Kitajka Lajos és Sichermann Lajos lettek; szava­zatszámlálók pedig Klein Adolf és Horovitz Jenő. A szavazás befejezte után az elnök a közgyűlést délután négy órára .elhalasztotta. A délutáni folytatólagos közgyű­lésen kihirdették a választás ered­ményét. HIVATALOS RÉSZ. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara hivatalos közleményei. 12,209—1907. Az örvendetesem meg­indult amerikai visszavándorlás folytán gazdasági és ipari munkások és cselé­dek szép számmal jelentkeznek elhe­lyezésre. Azon munkaadók, kiknek ilye­nekre szükségük van, forduljanak fel­tételeik megjelölésével közvetlenül a földmivelésügyi minisztérium munkás­ügyi osztályához. HIRE k. — Leszámolás. Az iparkiállitást ren­dező bizottság múlt hó 27-én tartotta utolsó ülését, amelyen megejtette a vég­leges leszámolást a bevétel és kiadá­sokat illetőleg. Ezek szerint a bevételek, összege 2811 K 04 f, a kiadásoké 1917 K 97 f-t tett ki s igy a tiszta maradvány 893 K 03 f, amelyből az iparosok nyugdíjalapja részére 278 K 10 f folyt be. Mindkét összeg a hely­beli Népbankba helyeztetett el gyümöl- csöztetés végett. A bizottság a kiadási tételeket átvizsgálta s a maga részéről a pénztárnoknak a felmentvényt meg­adta. Elnök jelentette, hogy úgy az érmek, mint az oklevelek kiadattak, azonban tekintettel arra, hogy Varga Károly már kapott az országos ipar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom