Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-10-13 / 38. szám
4 IPAROSOK LAPJA ellenkezőleg mosolyog mindenki, ha valaki mellén tulipánt lát. Szegény magyar és helyi ipar! aludj, pihenj addig, mig eljő ismét ideje annak, hogy egy ujabbi nemzeti ellenállás hatása alatt elővegyenek s érdemesnek tartsanak arra, hogy újra divatként viseljenek, addig azonban jó az osztrák áru is. Vagy nem?! Szinházfelavatás. Folyó hó 5-én avatták fel a közönség impozánsan megnyilvánuló részvéte mellett Nagykároly város szinművészeti csarnokát. Mindnyájan tudjuk azt, mennyi viszontagságon mentünk keresztül addig, amig sikerült elérnünk azt, hogy városunk polgársága magáénak mondjon egy oly épületet, amelyben hivatva van a színészet a magyar nemzeti nyelvet és eszmét terjeszteni és ápolni, éppen azért fájdalmasan esik konstatálnunk azt, hogy maga az épület nem felel meg teljesen azon várakozásnak, melyet lakosságunk hozzáfűzött. Az épület külső alakja minden, csak nem Thália csarnoka, belső berendezése igen sok kívánni valót hagy maga után s a mi a legcsodálatosabb egy ily épületben, amely zsuffolásig megtelve a levegőt megsüriti, szellőztető beállítva nincsen. A felső páholyok elrendezése kritikán alul áll. De ezen már úgy sem segíthetünk, meg kell nyugodnunk a végzetben s abban, hogy nálunk a hiányokat rendesen akkor konstatáljuk, mikor már az épület elkészült. A felavatási ünnepély este fél 9 órakor vette kezdetét „Ünnepi nyitány“ - nyal, melyet a szatmári honvédzenekar adott elő nagy készültséggel, teljes pre- czizitással. Ezt követőleg Vidor József a függöny előtt szavalta el Horváth Jenő helybeli rom. kath. segédlelkész „Ünnepi prológ“-ját s szavalatával nagy hatást ért el. Szavalat után felgördült a függöny s a színház egész személyzetéből alakított „Hit, remény, szeretet“ allegóriája volt látható, magasban a Hungária alakjával. A zenekar reázenditett a Hymnusra s a közönség — egy alsó páholybeli két nő kivételével — állva hallgatta végig a nemzeti fohászt. A függöny legördültével szünet következett, melynek elteltével következett a valódi megnyitó előadás. Herczegh Ferencz „Dériné ifjasszony“ czimü énekes korrajza került színre. Az előadás minden tekintetben kifogástalan volt. Előadás után a vidéki vendégek tiszteletére vacsora volt a Magyar Király szálloda éttermében, melyen több felköszöntő hangzott el. Heti műsor: Vasárnap délután félhelyárakkal „II. Rákóczi Ferencz fogsága“ került színre, amelyen kitűnt játékával Ihász Gizella. A szereplők mindegyike igyekezett hivatásának megfelelni. Vasárnap este „Dériné ifjasszony“ került újból színre igen csekély érdeklődés mellett, pedig a szereplők kitettek magukért. Hétfőn és leedden a „Vig özvegy“-et adták elő, úgy az első, mit második előadáson elég tekintélyes számú közönség előtt. Komáromy Gizella igen kedves özvegy volt, énekszámait megismételtették. Balázsi Sándor az írnok szerepében gyakran ragadta derűre a közönséget. Szerdán és csütörtökön a „Tánczos regiment“ került színre. Feltűnt Ihász Giza játékával. A fiatal színésznő törekvése nem maradt hatás nélkül a közönségre s szűnni nem akaró tapsokat nyert jutalmul. Pénteken az „Ipám uram“, Szombaton a „Vig özvegy“ adatott elő, mely utolsó két előadás iránt az érdeklődés csekélynek mondható. Elvi határozatok munkás- biztositás ügyekben. Az 1907. évi XIX. törvényczikk az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset ellen való biztosításáról tudvalevőleg életbe léptette az állami munkásbiztositási hivatalt, mely felülvizsgálati fóruma a kerületi beteg- segélyző-pénztáraknak és hivatott fórum a felmerült nézeteltérések megvizsgálására és elintézésére. Ez a hivatal már eddig is, rövid működése alatt, egész csomó határozatot hozott a felmerült vitás kérdésekben, melyek elvi jelentőségűek, mert azokat a pénztárak hasonló vitás kérdésekben követni tartoznak. A hivatal eme elvi jelentőségű határozatait, melyek a kereskedelmi és ipari köröket is érdeklik, ezentúl szakszerű csoportosításban közölni fogjuk lapunkban s a közlést most megkezdjük az eddig hozott határozatokkal. íme : Az a körülmény, hogy valamely takarékpénztári tisztviselő magánvagyonnal rendelkezik, az 1907. évi XIX. t.-cz. szerint való biztosítási kötelezettség megállapításánál nem jön figyelembe. (1907. évi szept. 18. 948. sz.) * Ármentesitő és vizszabályozó társulatoknak mindazon alkalmazottai, kik viz-, gát- és csatornaépitkezési munkálatoknál vannak foglalkoztatva, úgy betegség, mint baleset ellenére biztosi- tandók.. A társulatok egyéb alkalmazottai csak betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. (1907. évi szeptember 18. 974.) * A kórházi ápolás költségei, a legutolsó osztály szerint, négy hét tartamára feltétlenül, azontúl pedig a táppénz erejéig csak akkor terhelik a pénztárt, ha a tagot maga utalta kórházba. Orvosi ellátásnál felmerülő fuvarköltségek a pénztárt terhelik. A törvényszerű segélyek a bejelenteni elmulasztott tagnak az esetben is nyújtandók, ha azok költségei a munkaadótól előreláthatólag nem lesznek beszedhetők. Csak baleset esetére biztosított egyé? nek részére a törvény 70. §-ának 1. pontjában megállapított betegségi segély szintén kiszolgáltatandó, azonban a munkaadó tartozik a kiszolgáltatott segélyek értékét, a baleset napjától kezdve a tizedik hét végéig, a pénztárnak megtéríteni. (1907. évi szeptember 18. 995. sz.) * Házilag foganatosított útépítési munkálatoknál alkalmazott egyének betegség és baleset esetére való biztosítási kötelezettssg alá esnek. (1907. évi szeptember 18. 820. sz.) * Szállodákban és vendéglőkben alkalmazott szakácsnők, szobalányok és bérszolgák, házi szolgák, mindenesek és kocsisok, valamint a fürdőintézeteknél alkalmazott egyének, amennyiben azok az iparüzlet, illetve a fürdőintézeti szolgálat körébe eső tevékenységet fejtenek ki, betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy munkakönyv, vagy cselédkönyv mellett vannak alkalmazva. (1907. szeptember 18. 849. sz.) * A bér vagy fizetés nagyságában a betegség esetére való biztosítási kötelezettség megállapításánál a lakbér nem vehető számításba. (1907. szeptember 18. 880. sz.) * Asztalos ipari üzemek, az alkalmazottak számára való tekintet nélkül, balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek. (1907. szeptember 18. 926.) . * Takarékpénztári alkalmazottak balesetbiztosítási kötelezettség alá nem esnek. A biztosítási kötelezettség szempontjából felmerülő vitás kérdéseket az iparhatóságok vannak hivatva végérvényesen eldönteni. (1907. szeptember 18. 928. sz.) * Temetkezési segély abban az esetben is nyújtandó, ha a tag az alapszabály- szerű betegsegélyezést teljesen igénybe vette. (1907. szeptember 21. 1164. sz.) * Baleset által okozott betegség esetében nyújtandó segélyezések, a törvény 70. §-ának 1. pontja szerint, csak a balesetet követő tizenegyedik héttől kezdve terhelik az országos pénztár balesetbiztosítási számláját. (1907. szeptember 21. 1204. sz. a.)
