Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-08-04 / 29. szám
2 IPAROSOK LAPJA küzdelmek közepette! De él szelleme s az vezessen bennünket az élet nehéz viharában! A gróf rövid életrajzi adatai a következők: Gróf Károlyi István 1845. február 2-án született Budapesten. Tanulmányait befejezve Firenzébe ment, ahol élénk érintkezésben állott a magyar emigráczió sok nagy nevű tagjaival, 1866-ban a magyar légióban Klapka tábornok segédtisztje volt s mikor a légió feloszlott ő és testvére Tibor vezették a határra azokat, akik hazatérni. óhajtottak. A határon mindkettőjüket elfogták s csak Bismark herczeg közbenjárásának volt köszönhető, hogy nem állitották őket haditörvényszék elé. Szabadon bo- csáttatása után Párisban élt s 1867-ben tért haza. Egy ideig a Nemzeti Kaszinónak igazgatójavolt. A nagykárolyi kerület 1887-ben választotta meg első Ízben képviselőjének pártonkivüli programmal. 1892-ben pedig a szabadelvüpárt programmjával, de még ugyanazon országgyűlésen ismét pártonkivüli lett és 1906-ban mint ilyen képviselte a nagykárolyi kerületet. -— Az 1904. november 18-iki erőszak miatt belépett a függetlenségi pártba és e párt zászlójával választotta meg a nagykárolyi választó-kerület 1905. évi január hóban egyhangúlag képviselőjévé. Az elhunyt főur a kastély átriumába volt ravatalra helyezve. A tiszta feketébe öltözött holttestet fekete csipkével diszitett fehér selyem takaró borította. Halála előtt kifejezett kívánságára koporsóba helyezték 1866-ban a Klapka piros magyar légiójában viselt kardját és sapkáját. Ravatalánál neje fia és Gróf Dessewffy Aurélné állottak és fogadták a részvétet tolmácsoló küldöttségeket. A ravatalt a grófné, fia, leánya, veje és unokái szebb- nél-szebb koszorúi borították. A bejáratnál 2 diszruhás városi hajdú állott s a koporsót 4 vármegyei és 4 városi valamint 1 aradmegyei hajdú őrizte. A temetés napján délelőtt érkeztek meg a koszorúk tömege, melyek közül kitűnt a családtagok koszorúin kívül a tudományos akadémia és az alkotmánypárt koszorúja. A koszorúk egyik tekintélyes része s ezek között a kormány, az országos függetlenségi párt, valamint a nemzeti lovarda koszorúi tévedésből Szatmárra lettek küldve. Koszorút helyeztek még ravatalra: Grófi Dessewffy Aurél, báró Vécsey család, Dr. Falussy Árpád, Ilosvay Aladár, Ujfalussy Sándorné, Kovács M. és családja, Kovács család, Makray Sarolta, Anna és Klára, Péchy László és neje, „Gazsi", özv. Hegedűs Sándorné, Rolla és László, Szatmármegye közönsége, A nagykárolyi függetlenségi párt, Nagykároly város, Vereskereszt- egyesület, Nagykárolyi nőegylet, Izraelita nöegylet, Ecsedi-láp társulat, Kossuth-asztaltársaság, Kegyesrendiek társháza, Kegyesrendiek tanitórendje, Toóth Sándor, Rébay Dezső, Harvich Ferencz, Mácsai uradalom tisztikara, Gróf Károlyi László tisztikara, Bagi Antal, Berkes zenekara, Erdődi uradalom tisztikara, Nagykároly—Som- kuti vasút, Várkastély személyzet, Uradalmi kertészet, Istálló személyzet. Sürgönyileg fejezték ki részvétüket : Auguszta főherbzegnő, Gróf Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Darányi Ignácz, Wekerle Sándor, Gróf Tisza István, Széli Kálmán, Gróf Apponyi*. Albert és Szterényi József. Folyó hó Étáín folyt le a temetés, melyen az egyházi szertartást a helybeli dalegyesület közreműködésével Dr. Boromisza Tibor megyés püspök teljesítette fényes segédlettel. A temetésen a kormányt Joso- povits Imre horvát miniszter, az országos függetlenségi pártot Gróf Apponyi Albert vezetése alatt Eit- ner Zsigmond, Szokol Tamás és Luby Géza, a főrendiházat Báró Vécsey Miklós, a képviselőházat Szokol Tamás, az alkotmánypártot Gróf Hadyk János vezetése alatt Gróf Batthyáni Lajos, Gróf Eszter- házy Mór, Semsey László képviselték. A temetési szertartás alatt érkezett meg Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter is automobilon, ki is a temetési menethez csatlakozott. Küldöttségileg képviselve voltak még: Az országos kaszinó, Szatmármegye, Szatmár sz. kir. város, Szatmári függetlenségi párt, Nagykároly város, Nagykárolyi függetlenségi párt, Nagykárolyi nőegylet, Veres-kereszt egyesület, Izraelita nőegylet, Ecsedi-láp társulat, Kossuth-asztaltársaság, Ipartestület. A notabilitások között ott láttuk: özv. gróf Károlyi Gyulánét, gróf Batthyányi Lajost, gróf Széchenyi Nándor Pálnét, gróf Szapáry Pált, gróf Hadik Barkóczy Endrét, gróf Károlyi Józsefet, Gsekonits Endrét nejével, Csekonits Gyulát, Liptay Frigyest, Lovassy Ferenczet, Ball Tornászt, Blaskovics Elemért és Ilk Mihályt. Este 6 óra volt midőn a menet Kaplonyba ért, hol rövid egyházi szertartás után bevonult a kriptába Magyarország egyik legnagyobb gavallérja és bezárult drága hamvai felett a kripta ajtaja. A temetési szertartás után megeredt az eső, mintegy jelképéül annak, hogy az ég is sajnálja, hogy vissza kellett vennie azt a férfiút, aki oly sok jót tett életében s aki szemfénye és büszkesége volt Nagykároly városának. „Arczulcsapás.“ Nagykároly, 1907. aug. 4. Másfél évvel ezelőtt megtörtént dolgok jelennek meg ma is szemeim előtt. Látom a vármegye gyűlését, midőn ökölbe szorított kezekkel fejezi ki tiltakozását a darabontok által a vármegye nyakára küldött főispán kierőszakolt installálása alkalmával, látom azt, midőn az ország szentesített törvényei és az alkotmányhoz szilárdan ragaszkodó Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző előtt bezárják a hivatalos helyiséget s szuronyos csendőrt állítanak ajtaja elé, látom azt, midőn Mangu Béla, Madarassy István, Kerekes Zsigmond és Kende Péter vármegyei .jegyzőket szuronyos csendőrök kisérik a vármegyeház folyosóján s ők hajdonfővel a Kossuth nótát dalolva, távoznak a vármegye székházának helyiségéVILLÁNYI VÖRÖS TÓTH DÁNIEL fiiszerkereskedésében- ■■■------ ■ ....— (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendőrlaktanyával szemben.)
