Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-04-14 / 13. szám

IPAROSOK LAPJA 5 — Sötétség Érmihályfalván. Ér- mihályfalva polgársága arra van kárhoztatva, hogy minden tekintet­ben sötétségben vezessék őket. Alig zajlott le a piaczi vám keze­lése körüli botrány, jött az ipar­testület felfüggesztése, s a legutóbbi ottlétünk alkalmával azt kellett ta­pasztalnunk, hogy a sötétség nem­csak a köz- és társadalmi életben, ♦hánem az utczákon is uralkodik, amennyiben este 10 órakor a szin- házból jövő közönség kénytelen, volt pokoli sötétségben magát a nyakkitörés veszedelmének kitéve bugdácsolni haza. Úgy vagyunk , értesülve, hogy a községi képviselő- testület az utczák világítására te­kintélyes összeget vett Tel a költ­ségelőirányzatba, elvárjuk tehát, hogy, az az összeg erre a czélra legyen forditva, a közügyekben és társadalmi téren uralkodó sötétsé­get pedig igyekezni fogunk mi el­oszlatni. X— Olympi-estély. A maga nemében páratlan estélyt rendezett nehány tag­ból álló művész társaság f. hó 9-én. a vármegyeház dísztermében. • A műsor pontjai egytől egyig oly művészi töké­letességgel adattak’ elő,'hogy ,a szép számban megjelent intelligens közönség­nek valóban egyik legel vezétesebb es­télye volt, mely tapsokban frappáns módon nyilvánult, Vajha alkalmunk volna a jótékonyság oltárára ily módon minél gyakrabban áldozni. — Czégváltozás. A piaczunkon elő­nyösen ismert' Markovits Mór ezégben változás állott be; ugyanis a czégbe, melynek eddigi kizárólagos tulajdonosa özv. Markovits Mórné volt, belépett fivére Singer Márton és az üzletet ezután Singer Márton és társa törvény- székileg bejegyzett czég alatt folytatják tovább. Ugyanezen czég tulajdonába ment át az eddigi Medgyesi és Singer- féle villany világítási vállalat is. — Építőiparosok országos kongresz- szusa. A Magyar Építőiparosok Orszá­gos Szövetsége vasárnap tartotta első országos közgyűlését Kauser Gyula szö­vetségi elnök elnöklete alatt. A közgyű­lésen képviseltette magát a szövetség összes eddig megalakult 76 vidéki szövetséggel, valamint a budapesti 18 szakszövetség mintegy 300 kiküldöttel. Az elnöki megnyitó-beszéd- után Koch Károly alelnök összegezte a szövetség eddigi munkálkodásának eredményét, ami többek között : A teljesen elfajult munkáskérdések szolidáris rendezése; az építőipari munkaadók szervezetei ál­tal felállított munkaközvetítők, egysé­ges munkarend és bér. megállapítása, munkásokat továbbképző szakegylet, sa­ját hivatalos politikai orgánum és ami a főr a munkaadók közti szolidáris ér­zésnek kiépítése, mely téren már is je­lentős eredményeket ért el a szövetség. Ezután a szövetség jövő feladatait ismer­tette. A közgyűlés egyhangúlag elhatá­rozta, hogy a szövetségi munkaközve­títőket az egész országban azonnal felállítják. A folyó évi vándorgyűlés tekintetében elfogadták a nagyváradi épitőiparosok meghívását. Több fontos tárgyat a szövetség tanácsához utasítot­tak. Délben á Royal-szálló nagytermé­ben 300 terítékű ebéd volt, amelyen számos felköszöntőben az összetartás szükségességét hangoztatták. A kon­gresszuson városunkból Nagy Jenő a helyi szövetség elnöke és Kalina Fe- rencz alelnök vettek részt. — Véres családi dráma. Véres családi dráma tartja izgatottságban Érmihály- falva lakosságát. Ugyanis Puskás József csizmadia-mester, ki neje és fiával foly­tonos hadilábon élt, úgy, hogy azok több ízben kénytelenek voltak őt ma­gára hagyni, folyó hó 12-én házához könyörgésére újból visszatérő feleségét szóváltás közben egy sertésölő késsel összeszurkálta. Az asszony sérülései életveszélyesek. A késelő férjet a csend­őrség vette pártfogás alá s vasraverve kisérte be a nagyváradi ügyészség bör­tönébe. — Rosner Henrik helybeli előnyösen ismert párisi, divatáru-ház tulajdonosa lapunkban közölt hirdetését ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Lakatosok kongresszusa. A fővá­rosban a húsvéti ünnepek alatt folyt le, a lakatos-mesterek kongresszusa, illetve országos nagygyűlése. A kongresszuson részt vettek a bécsi lakatosok is., Az első tárgy a l akatsam esterek országos szövetségének megalakítása és ennek keretében a helyi szövetségek szerve­zése volt Ezután Hajós Bálint a hazai tömegczikk pártolásáról, Haverland An­tal a hitelügy, anyágberszerzés és ér- tékesitésről, Sebő Miklós a munkás szocziálismusról, Schichman Döme a tanonczoktatásról, Herber Sándor a lakatos ipar munkakör meghatározásáról, Halász Ferencz a kontárok vállalatának megakadályozásáról, Läufer Zsigmond a vaskartel önző és kizsákmányoló üzleti politikájáról tartottak előadást. Városunkból a kongresszuson Schnell Károly a helyi szövetség elnöke vett részt. — Színészet Érmihályfalván. Miként lapunk f. hó 7-iki számában említettük, az alföldi színtársulat Érmihálvfalván ti megkezdette előadásait. A női szerep­lők közül kiemelendők D. Polgár Béláné és Bállá Tusi. A férfi-szereplők közül: Újvári Miklós, Lugosi Béla, Báthori Endre és Szamosi Lajos. A heti műsor a következő volt: Szombaton „Güll- Baba8, melyen kitűnt Bállá Tusi csinos megjelenésével s ügyes játékával. Vasár­nap „Helyre asszony8, D. Polgár Bé­láné művészi játékával sok élvezetet nyújtott. Hétfőn „Güll-Baba8. Kedden „János vitéz8. A szerepbeosztás rósz Ízlésre vallott, mert Bállá Tusi csinos Ilonka volt ugyan, de e szerep nem neki való. Különös az, hogy ily nagy társaságnál férfi énekes nincsen, amely­nek hiánya lerontja a hatást, amelyet különben az ügyes játékkal elérhettek volna. Segít azonban a kitűnő karmes­ter játéka a bajokon. Kedden az „El­némult harangok8, csütörtökön a „Ba­jusz8 került színre, melyen a szereplők jól megállották helyeiket. — Sztrájkoló munkások megfékezése. Annak az áldatlan harcznak, mely az építőmesterek és a kizárt épitőmunká- sok között Budapesten folyik, véget vetendő igen alkalmas módját válasz­tották a fővárosi építész-mérnökök. — Ugyanis Révész és Kollár építési czég- nek elkerülhetetlenné vált egy épületnek sürgős befejezése, minthogy azonban munkás nem akadt, a czég kötelékébe tartozó Kollár József, Novák Imre, Keler Elemér, Riesz Sándor, Káló Gyula és Lovászy Károly — mindegyike okleve­les épitész-mérnök — munkakönyvét váltottak és már napok óta végzik az épitőmunkások teendőit. Az okleveles munkásoknak naponként igen sok né­zője akad. — Izgató szölömunkások. Most a miT dőn a szőlő bontás ideje elérkezett megkezdődött az az áldatlan harcz is a melyet a szocziálista vezetők indítot­tak az iparos osztály és gazdaközönség ellen. Érmihályfalván f. hó 6-án a.sző­lőkben békésen dolgozó munkásokat több a tévtanok és a vezetőségtől fel­ingerelt munkás megtámadta s a munka abban hagyására akarta kényszeríteni, s midőn ez nemsikerült őket tpttleg bántalmazták. Az érmihályfalvai csen­dőrség tudomást szerezvén a dologról,' kivonult a szőlőbe s úgy a főkolom­post, valamint 18 társát letartóztatta s a járásbíróságnak átadta, a hol most elmélkedhetnek arról, hogy a szőllő- bontás ideje elérkezett ugyan, de az ö dicsőségük lehanyatlott. Fontos ipari döntvények. Sztrájk esetén alakított békéltető­bizottságnak hatósági jellege nincs. (74,135—1904. sz.) Iparkihágásért a bűnsegéd is bünte­tendő. (48,709—1904. sz.) Az iparos székhelyén kívül vállalt munkánál alkalmazott és a székhelyről magával hozott • segédeknek az ipar­hatóságnál való be nem jelentése által elkövetett mulasztás elbírálására az iparos székhelye szerinti iparhatóság illetékes. (60,510—1904. sz.) Az iparos és segédje között a munka- viszony megszüntetéséből eredő kártérí­tési követelés mindig előbb az iparha- tóságpál indítandó meg. (1904. jul. 12. min. tanácsi ülés.) Azon munkásokra nézve, kik a mun­kába lépéstől számított 8 nap múlva eltávoznak, bejelentési kötelezettség nem áll fenn. (36,658—1906. sz.) Összebeszélés mellett létesített moz* galom érdekében a munkába lépéstől való visszatartás kihágásként üldözendő. (18,490—1904. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom