Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-03-31 / 11. szám

6 de azok a féreglyukak következményei, amelyek «lőre nem láthatók s mindenütt előfordulnak. A töltések mellett össze- gyülemlett vizek csapadékvizekből szár­maztak, melyek ily nagy méretekben való felgyülése a tél folyamán leesett nagymérvű havazás következménye s az, hogy a Kraszna magas vízállása miatt a levezetésre szolgáló zsilipeket el kellett zárni. Lapunk zártakor már a Kraszna teljes apadásnak indult, a zsilipek fel lettek nyitva s egyáltalán minden veszély el lett hárítva, a ható­ságok képviselői, valamint a csendőrség be lett rendelve s a védekezés be lett szüntetve. — Az épitö-iparosok szövetsége f. lió 25-én gyűlést tartott, melyen több fon­tos tárgy került eldöntés alá, igy a szak­csoportok alakítása, a belépési díj és a munkások után fizetendő járulékok megállapítása, sztrájk esetére való vé- dékezés. Tudomásul vette a közgyűlés az ács- és kőmüvesmunkás zárlatot s egyhangúlag elhatározta, hogy azt csakis a munkarend és munkásköz veti tő el­fogadása esetére nyitja meg. A gyűlés­ről szóló részletes tudósítás iparostár­saink érdekében nem közölhető. — Első áldozat. Megalakult a fogyasz­tási szövetkezet; egyre-másra érkezik a „Hangyádtól a bors, sáfrány, paprika, csizmatalp, kocsikenőcs, rum, pálinka. De ezt el is kell helyezni, tehát üzlet- helyiségre van szükség. A vezetőség nem tekintve azt, hogy egy súlyos adó­fizetéssel megterhelt iparosról van szó, kivette a Szabó Kálmán üzletét cse­kélyke 1800 korona évi bér mellett. Hogy adhasson ily óriási bért egy ipa­ros? Hisz ebből egész éven keresztül él családjával, tehát ki kell költöznie. Hogy azután fog-e üzlete oly kereslet­nek örvendenie, nem-e fog ártani a szomszédság egy más szakmabeli iparos­nak: az nem kérdés, csak a szövetke­zetnek legyen üzlethelyisége. Ebből is beláthatják iparos-társaink, mily fegy­verekkel küzd a szövetkezet a súlyos adóval terhelt iparos-osztály ellen. — Intézeti ház átépítése emeletesre. A Beregszászi Hitelintézet földszintes épületének egy emeletre leendő felépí­tése végett árlejtést hirdet. Az ajánla­tokat a vállalati összeg 5°/0-át tevő bánatpénzzel április 16-án délelőtt 12 órára az intézet igazgatójánál kell be­adni s ugyanazon napon délután 2 óra­kor fognak felbontatni. A tervek, elő- rnéret, az általános és részletes feltételek az intézet igazgatóságánál megtekint­hetők. — Hazai ipari beszerzési források. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi mi­niszter utasította a m. kir. Kereskedelmi Múzeumot, hogy a hazai ipari beszer­zési forrásokról czimtárt állítson össze és bocsássa közre. Ez a czimtár fel fogja ölelni az összes hazai gyártelepek, továbbá a nem kizárólag helyi szükség­letre dolgozó, illetve a különlegessége­ket készítő kézmü- és műipari telepek, a háziipari vállalatok, végül az ipari termelő szövetkezetek pontos névjegy­zékét, összes készítményeik teljes fel­sorolásával és a szállító képességükre IPAROSOK LAPJA vonatkozó adatokkal. A tárgymutató közölni fogja a lehető aprólékosabb részletezéssel az országban készülő iparczikkek betüsoros jegyzekét utalás­sal a könyvben felsorolt mindazon te­lepekre, amelyekben az illető árut aagyban állítják elő. A Czimtár 10,000 példányban fog megjelenni és díjtalanul küldetik meg az állami hatóságoknak és közintézeteknek. — Az épitömunkás közvetítést lapunk zártáig elfogadták: Wanger János és Buchmann Antal ácssegédek. Reméljük, hogy az ünnep után a munkások tö­megesen fogják azt'elfogadni. — Legújabb nyakkendő szalagok da­rabonként 38 krajczárért és húsvéti öntözök kaphatók Rózner Henrik férfi­divat üzletében. — Tasnádi községi középületek javí­tása. A község tulajdonát képező köz­épületeknek szükségessé vált kijavítása és bádogfedeleinek befestése iránti mun­kálatok teljesítésének biztosítása tár­gyában április hó 2-án d. e. 10 órakor Tasnádon a községházánál árlejtés fog tartatni. Az árlejtésen részt venni szán­dékozók kötelesek lesznek az 1473 K 58 fillérben előirányzott anyag- és munkadij 10°/0-át bánatpénzül letenni. Az árlejtési feltételek a községházánál megtekinthetők. . ,v — Igazgatósági tag az áru minőségéért nem felelős. Megírtuk annak idején, hogy a Szegedi iparosok árucsarnok szövetkezetét bécsi bútoroknak magyar gyártmányként való eladásán kapták rajta és e miatt Szíjgyártó Albert igaz­gatót és Lauter Manó üzletvezétőt 100—100 K pénzbírságra Ítélték. Neve­zettek megfellebbezték az Ítéletet a városi tanácshoz, mely Szíjgyártót azzal az indokolásssal mentette föl, hogy igaz­gatósági tag az áru minőségéért nem felelős. Lautér Manó büntetését azon­ban 300 K-ra felemélték. — A kiskorú iparos vagy kereskedő váltó képessége. Az 1876: XXVII. t.-cz. 1. §. 2. bekezdésében foglalt annak a rendelkezésnek, hogy nem leljesko- ruak szenvedő váltóképességgel csak akkor bírnak, ha önállóan ipart űznek, a 8772/1906. sz..ítélete szerint, csak az az értelem tulajdonítható, hogy a 18 éves életkorukat meghaladott kisko­rúak nem ától az időponttól kezdve tekintendők teljeskoruaknak, midőn ne­kik az önálló ipar folytatásához a gyám­hatóság a beleegyezést adta, hanem akkor, mikor az önálló ipart tényleg gyakorolják. — Utkaparóházak építése. A duna- földvár—máramarosszigeti állami közút szatmármegyei Mezőpetri és Avasujváros közötti szakaszán 35,987 K 43 f elő­irányzattal 4 kettős és 1 egyes úikapa- róház építendő. Az építés vállalatba adása érdekében április 16-án délelőtt 11 órakor Nagykár oly bari a m. kir. államépitészeti hivatalban, ahova az ajánlatokat 5°/0 bánatpénzzel, vagy an­nak letétbehelyezését igazoló állam­pénztári nyugtával ellátva ez időre be kell adni, — versenytárgyalás fog tar­tatni. "Ajánlatok az összes munkákra együttesen vagy munkanemek szerint külön-külön is tehetők. Az építkezé­sekre vonatkozó műszaki műveletek és feltételek Nagykárolyban a m. kir. állam­épitészeti hivatalban megtekinthetők. — Ipartestület Újvidéken. Az újvidéki ipartestület vasárnap délelőtt megala­kult. Az iparhatóság képviseletében Szabó Gyulá kamarai másodtitkár jelent meg, aki a testület megalakításának czélját és fontosságát fejtegette. Azután megvitatták az alapszabályokat, melye­ket a szegedi kereskedelmi és iparka­marához terjesztenek fel. — Feloszlatott munkásszervezetek. Zala vármegye alispánja feloszlatta a nagykanizsai kőművesek szakegyletét, mert két idegen munkásnak Nagykani­zsán való munkábaállását megakadá­lyozta. A rendőrség az iratokat lefoglalta. — Debreczenben a szobafestők szak­csoportját a belügyminiszter rendeletére feloszlatták. Mohácson a molnárok helyi­csoportját feloszlatták. — A helybeli kereületi betegsegélyzö- pénztár Xllí-ik évi közgyűlését f. hó 24-én délután 2 órakor tartotta meg az ipartestület tanácstermében. A gyű­lésen Meszesi Ferencz igazgatósági el­nök elnökölt. A közgyűlés az igazgató­ság és felügyelő-bizottság jelentését elfogadta, száínadóknak a felmentvényt megadta, az igazgatóság, felügyelőbizott­ság, a választott bíróság kebelében meg­ürült tagságokat betöltötte. — A központi bizottság és az Orszá­gos Szövetség fúziója. Az ipartestületek Országos Szövetségét az 1905-ben Sza­badkán tartott ipartestületi kongresszus létesítette ugyan, de azért a korábbi szokáshoz alkalmazkodva hozott hatá­rozatainak végrehajtását a kongresszus a hazai ipartestül etek középponti bizott­ságára bízta. A szövetség választmányá­nak legutóbbi ülésén Gelléri Mór indít­ványára a központi bizottság egyesült az Ipartestületek Országos Szövetségé* vei. A jövőben tehát az ipartestületek­ben szervezkedett iparosok ügyeit az Ipartestüietek Országos Szövetsége in­tézi és ez hívja össze az ipari kon­gresszusokat. Pályázat és ajánlás. Mint értesülünk, a nagykárolyi fogyasz­tási szövetkezet pályázatot akar hirdetni kezelői, pénztárnoki és ellenőri állásra. Minthogy az eziránti pályázati hir­detmény aligha kerül lapunkba, ajánl­juk, hogy az állásokat pályázaton kivü- a következőkkel töltsék be: Kezelővé Tepliczkf Istvánt nevezzék ki, ki egyúttal kezelni fogja a pinczét is, mert bizonyára sem a poharazás, sem a kismértékben! elárusitási enge­dély nem fog akadályba ütközni. Pénztárnoki állást illetőleg: Erre az állásra ajánljuk Rosenblatt Lipótot, ki biztosítékul hajlandó lekötni összes bé­lyegző megrendelési iveit s fényutczai fényes lakásberendezését. Ellenőri állást véve irányadóul, a szö­vetkezet erre az állásra különb embert mint Nószi Edust nem is találhatna, ki úgy rátermettségénél, mint szakképzett­ségénél hivatva van mindennemű bizalmi teendők végzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom