Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-03-31 / 11. szám
IPAROSOK LAPJA Társadalmi hetilap A Nagy károlyi Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos közlönye. IsAieg'jele^zn.ils: ioclinden vasárnap Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő: Simkó Aladár. Lapvezérlő bizottság: Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos; Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . . . . . . 5 K — f. Fél évre . .........................2 K 50 f. Negyedévre . . . . . . I K 25 f. Egyes szám ára 12 f. — Nyilttér sora 20 f. Feltámadás, örökélet. Irta: M. Szabó Miklós. A pogányvilág reménytelen kétségbeesésével szemben a keresz- tyénség boldogító tudománya, bizonyos hite : a feltámadás, örökélet. Mi a falevél hullásában, virág- hervadásban nemcsak az enyészet könyörtelen kezét látjuk, de keressük azt a megfoghatatlan hatalmat, mely uj erőt önt a lankadt erekbe. És ezerféle nyelven erről *a hatalomról beszél nekünk a nagy természet, ha jön a tavasz. A csermely csobogó vize ujj ült kedvvel incselkedik a benne fürdő tavaszi napsugarakkal. A barázdákban megmozdult élet, kíváncsian kandikáló rügyek, örömtől tapsoló virágok hirdetik : itt a kikelet. És mennyi és mily nagy az öröm az erkölcsi világrendben, hol népek milliójának vallásos hite a húsvéti igazságban a feltámadás, örökéletre üti a bizonyosság pecsétjét. A keresztyénség hitének sasszeme a halálban a feltámadás, örökélet csiráját látja. Húsvét igazsága egyedüli alapja a keresztyénségnek. Vegyétek el a keresztyénségtől húsvét igazságát ; adjátok bár helyébe a hurék társaságának csiklandó tanát, rakjátok reá a pogány kultusz minden ékességét, a keresztyénség, az erkölcsi világrend alapjában rendül meg. Az egész keresztyén világ összetörheti temploma szószékeit, letépheti oltárképeit, bezárhatja templomait, s tagadja meg hitét, mert mindezek hiábavalók, ha Krisztus fel nem támadott. Feltámadás, örökélet „talán az elvesztett paradicsomi boldogság kárpótlásául maga az Isten oltotta belénk e hitet. “ Annyi bizonyos, hogy a gyász és fájdalom mögül úgy dereng a feltámadás hite, mint felhőfoszlányokon át a tündöklő napnak ragyogó sugara. A nap fénye elől tova száll a fojtó kod és a bántó sötétség. Hüsvét dicsősége feledteti Nagypéntek gyászát. Tél után tavasz jő. Nagypéntekre Húsvét következik. Az eszme győzhetetlenül áll, hiába zsarnoki önkény, hiába börtön, bitó, vérpad és halál. A Golgota tövében megnyílt Jézus sírja. A magyar Golgota felett kiviritott a szabadság fája. Óh, mert Messiás minden nagy eszme, amelynek Golgotája van „s bár reá a legmélyebb sir borul, egy sem marad feltámadatlanul. “ Ki jó, nemes és szent ügynek áldozza életét, nem hal meg örökre, de feltámad és örökké él. Védekezés a munkássztrájkok ellen. Az országszerte dúló hosszas bérharczok, melyek a mesterekre nézve állandó vereséggel végződtek, arra kény szeritették a mestereket, hogy a segédektől tanulják meg azt a bámulatos összetartást és fegyelmet, mely közöttük uralkodik. Mind hangosabb és hangosabb lett az a kívánság, hogy fel kell állítani a munkaadó szervezeteket is, hogy egy esetleges sztrájk kitörése alkalmával ne a munkaadó legyen, mint az eddig mindig volt, a vesztes fél. Ezen szervezetek Németországban, Angliában, Francziaországban és Ausztriában már rég megvannak. Ott is a munkásság erőszakoskodása kényszeritette szövetségbe a munkaadókat. Angliában az az elv uralkodik, hogy a munkaadó szervezet nem kíván a szakszervezetek jogkörébe beavatkozni, de viszont nem tűrnek beavatkozást saját jogaikba. Nekünk is ezen irányt kell követnünk. A legtöbb háborúskodás előidézője az, hogy nem tartozik minden munkás a szakszervezethez és a szakszervezeti munkások nem engedik ezeket dolgozni. Ennek a körülménynek meg kell szűnnie-. A munkás lehet szervezett vagy nem szervezett munCsakis sí. Ii.plg'3re2pe‘t éxd.©3s:li, Ratz Sámuel Nagykárolyban, a Gróf Károlyi György-téren levő női divattermébe a tavaszi újdonságok megérkeztek! — Dús választék palettók, gummiköpenyegekben, bel- és külföldi gyapjú-kelmékben.
