Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-03-24 / 10. szám
2 IPAROSOK LAPJA veszedelem fenyegeti, hogy kész áruit gyorsan eladni nem tudja, az áruba költött tőkét és munkát nem képes forgó tőkévé felváltani, mi által nemcsak munkájában van megakadályozva, hanem gyakran nélkülözésekre is kényszerül s e kényszer nyomása alatt becsületesen készített áruit potom áron kell elvesztegetni, tehát éppen akkor, mikor pénzre leginkább van szüksége, készitményeiért legkevesebbet kap. Ez a körülmény a legfontosabb inditó oka a raktár szövetkezet megalakításának. Ezenkívül a szövetkezeti raktár, midőn forgalma növekedésével tiszta jövedelme is emelkedik, képessé teszi a termelő iparosokat arra, hogy üzletüket szélesebb alapokra helyezhessék, mert együttesen tartják a közös áruraktárakat és a kereskedelmileg képzett elárusítót, mi által a boltbér és az alkalmazottak fizetése a tagok sokasága következtében úgy oszlik el, hogy aránylag egyre igen kevés költség esik. De az árucsarnok szövetkezet egyik hivatását az is képezze, hogy tagjainak a munkaszerzést szintén közvetítse, a nálla megrendelt munkákat elkészítés végett tagjainak kiossza, sőt tagjainak készítményét, hogy azok teljesekké, valódi kereskedelmi áruczikkekké váljanak más iparczikkekkel kiegészítse, szóval TÁRCZA. Vágó Pista. — Falusi életből. — Hetyke legény volt a Pista, Vakmerő; Volt is benne iszonyatos Nagy erő. Bátorságát, herkulesi Erejét Egész falu környékében Rettegék! Egy-két legény megse’ állott Előtte, Azt nézte, hogy merre az út Előre! Kit megcsípett gallérjánál Magyarán: Úgy elverte, mint a muszkát A — japán! egész és teljes raktárt valódi és nagy kereskedelmi üzletet tartson. Megemlitendők még a vegyes árucsarnokok, melyekben mindenféle ipari czikkek kaphatók. Ezekben. feltüntettük az ipari szövetkezetek összes fajait. A kér* dés még az, hogyan történik az ipari szövetkezeték megalakítása. A szövetkezetek megalakításától félnek legjobban iparosaink. A félelem oka természetükben van, mert a magyarból hiányzik a kezdeményezési erély, azért kell iparunkat állami segélylyel sarkalni előretolni. De’ visszatartja iparosainkat szövetkezetek alakításától a vélt sok teendő, :a mi ezzel jár, különösen pedig' az alakítás költségeitől fáznak. Mindez alaptalan föltevés. Az Országos Központi Hitelszövetkezet épen úgy, mint kezdettől fogva elvégezteti kiküldötteivel az alakítási teendőket és viseli ennek az alakítással járó költségeit. E részben tehát aggodalomra ok fenn nem foroghat. Hogy történjék tehát a kezdeményezés? Ez nem kis, kérdés és nem kis dológ, sőt aifftyira ’ fontos, hogy ezen fordul meg rendszerint a szövetkezet jövője. Legelső sorban szükséges, hogy Sok eltörött hegedű a Tanúja, !• A , A czigány a kedvére ha Nem húzta, j Olyan csárdás csetepatét Rendezett | Szegény cíádék! kaptak verést Eleget. Egyszer mégis megjárta ö, Meg biz’, a Egy lány miatt, akivel volt Viszonya, , Mert a leányt más legény is Szerette, Aki aztán bpsszut forralt Ellene! Egy este, hogy felkereste A leányt, Távol tőle, a másik meg Lesbe állt Es amikor elhaladott Előtte: a kezdet, a terv feleljen meg a létező viszonyoknak, ami megint azt jelenti, hogy oly czélokat tűzzünk ki magunk elé, melyeket megvalósítani, keresztülvinni képesek is vagyunk, amelyekre rendelkezünk megfelelő szellemi és anyagi eszközökkel és ügyes vezetőkkel. Legfőbbképen figyelemmel kell lenni arra, hogy a szövetkezetei csak oly hiányok kielégítésére alakítsuk meg, amelyek tényleg léteznek. Ahol az iparosok nem kaphatnak a helybeli pénzintézeteknél pénzt, vagy nem oly kamatért mint az Országos Központi Hitelszövetkezet utján a helyi szövetkezetnél kapható volna — ott lehet hitelszövetkezetet alakítani. Ahol sok czipész vagy csizmadia van a városban és ezek még nem mentek tönkre, van munkájuk és dolgozni akarnak, olyan helyen lehet bőranyagot beszerző szövetkezetei alakítani. Ott a hol ipari készítményeknek jó piacza van és a gyári iparczikkekkel versenyezhetnek a kézműves iparosok, ott lehet árucsarnok szövetkezetét felállítani. Végül ha kézműves iparosok készítményeiket részben gépi erővel könnyebben állíthatják elő és a gépek használatához elég számban vannak iparosok, akkor ott Egy nagy bottal agyba-főbe Ütötte. Harmadnapra eltemették A legényt, A másikat a börtönbe Vetették. . így beszéli ezt egy rövid Krónika Es azóta'—r csend honol a Faluba’. —s. Irta: B. Zanathy Leona. / — Az „IPAROSOK LAPJA“ eredeti tárczája. — A vár tömlöcztartójának volt egy igen kedves és igen szép leánya, Zsuzsánna. A kedves virág mindenkinek tetszett s mindenkitől nyert szerelmi pillantásokat, de ő epedőleg Csak egyetlén' lényre pillantott vissza, egy szegény ifjpra, kit Luczilliánnak hívtak..
