Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-03-17 / 9. szám
IPAROSOK LAPJA 3 ifjúságot. A szép beszédet lelkesen: meg- éljenezték. Délelőtt 10 órakor a ref. templomban volt istentisztelet, melyen szintén nagyszámú közönség jelent meg. Kovács József segédlelkész megható imádságot mondott, majd könyekre indító szép beszéddel emlékezett meg az 1848-iki eseményekről. Este 7 órakor a Polgári Olvasókörnek zsuffolásig megtelt nagytermében folyt le a polgárság emlékünnepe, amely alkalommal a dalárda igen szépen énekelte a Hymnust. A „Talpra magyar“-t Luczay János nagy hatással szavalta, Csutoros Albert mély érzéssel előadott, gondolatokkal- telt szabad felolvasása magával ragadta a közönséget. Ezután Veres Gusztáv szavalta el „Márczius idusa“ Ábrányi Emil költeményét mély érzéssel, a tőle megszokott hazafias lelkesedéssel. Este 8 órakor társasvacsora volt, melyen Debreczeni István, Ilosvay Aladár, Veres Gusztáv, Csutoros Albert, Dr. Adler Adolf, Kubinyi Bertalan, Kún István és Szabó Miklós királydaróczi ev. ref. pap mondottak pohárköszöntőket. A pohárköszöntők közül ki kell emelnünk Szabó Miklós lelkes beszédét, ki a márcziusi napok emlékét oly érzéssel adta elő, hogy valóságos hazafias lelkesedésbe hozta hallgatóit. VA lakoma—melyen a hangulat igen lelkes volt — csak a hajnali órákban ért véget. Emlékünnepet tartott még a. Prot. Társaskör, hol az ünnepi szónok Lukács Mihály volt. . Az ág. evang. iskolában is tartatott emlékünnepély. Az izraelita templomAzt mondják, az idő a legjobb orvos, s ez igaz, — nekem is használt a re- czeptje. Aztán kezdtem magát tanulmányozni. Nem tudtam megérteni, miért nem megy férjhez, mikor olyan sok kérője volt. Meg is kérdeztem egyszer magát s maga azt felelte rá, hogy azért, mert minden fiatal ember olyan őrült, mint én voltam. Tehát, mert minden fiatal ember szerelmes volt magába, mint én s egy se tudta szivének az érzelmeit eltitkolni, mint én, s ha mégis lett volna egy a sok közül, aki el tudta volna titkolni, hogy szereti magát : vájjon annak lett volna a felesége maga? — Én nem hiszem el. Maga még mindig szebb, mint volt, magába még mindig többen szerelmesek, mint voltak, s azok még mind bevallják magának, hogy imádják magát, s maga még mindig gyűlöli őket, s maga még mindig hidegebb, mint volt, s maga még mindig — leányv Igen, mert magának nincsen szive! Lássa, én még mindig legény vagyok és még mindig tudok szeretni, s most azt kérdem én magától: melyikünk boldogabb ? ban is volt reggel istentisztelet, csak a polgári leányiskola volt csendes, ahol még — úgy látszik — kisért Kristóffy szelleme. HIVATALOS RÉSZ. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nagyicár olybán 1907. évi márczius hó 9-én az Iparosok-Szövetségének választmányi ülése alkalmával. Jelen voltak: Némethy Sándor elnök, Nagy Jenő és Fleisz János alelnökök, továbbá Drágus István, Juhász Lajos, Hancsis Illés, Tischler Rudolf, Brau- neisz József, Csókás László, Vadnay György, Meszesy Ferencz, Farkas István, Kovács Lajos, Nágele Ferencz, Lőrincz György, Kiss József cserepes, Vanger Pál, Blum József, Beckmann József, Klein Ferencz, Komódy Lajos, Schvarcz Lajos, Gindele György, Luczay János, Mann Gusztáv választmányi tagok. Kabelik Gyula titkár jegyzőkönyv- vezető. Simkó Aladár a hivatalos lap felelős szerkesztője. Elnök a ‘gyűlés határozatképességét megállapítván, üdvözli a szép számban megjelent választmányi tagokat s jelenti, hogy a választmányi ülés összehívása azért vált szükségessé, mert a f. évi február havában tartott választmányi ülés határozatából kifolyólag az Első Magyar Általános ^jztositó-társasággal a szerződés az ügynökség elvállalása iránt annak késedelmeskedése illetve megbízott ügynöke nemtörődömsége folytán ez ideig megköthető nem volt, s daczára hogy ez iránt már több ízben megkereste, egyáltalán semmi hajlandóságot nem mutat annak megkötése iránt. Minthogy a Gresamm életbiztosító intézettől nem ügynök, hanem közvetlen az igazgatóság részéről igen kedvező ajánlat érkezett ügynökség elvállalása iránt, kéri a választmányt, határozzon eme ajánlat felett. Beható vita után kimondja a választmány, hogy utasítja az elnököt, hogy az Első Magyar Általános Biztosítótársaság igazgatóságát hívja fel árra, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, hajlandó-e az ügynöke által a választmánynak tett kötelező ígéretek beváltására, s ha ezt az igazgatóság megtagadja, avagy a megkeresést válasz nélkül hagyja, az esetben az elnökség az egész tisztikarból álló bizottsággal a felajánlott módozatok mellett a szerződést a Gresamm biztosító-intézettel kösse meg. A szövetség megalakítása után az egyes szakiparosok által alakított szövetségek tagsági dijjai oly terhet rónának az iparosokra illetve a szövetség tagjaira, amety kiadások elidegenitené- nek sokakat a szövetségbe való belépéstől, miért is indítványozza elnök, hogy az évi tagsági dijjak 2 korona 40 fillérre, a pártoló tagsági dijjak 2 koronára szállíttassanak le. Ugyanekkor felvétetett az az eszme is Nagy Jenő alelnök részéről, hogy tekintettel az épitő-iparosok külön szövetségére, nem volna-e czélszerü a tagdíj jak leszállításával egyidejűleg az alapszabályok oly módosítása, amelynek keretében a külön szakokból alakított szövetségek beilleszthetők volnának. Többek hozzászólása után kimondja a választmány, hogy a tagdijjak leszállítását maga részéről is szükségesnek tartjá s a javasolt értelemben tesz indítványt a legközelebb tartandó rendkívüli közgyűlés elé. A Nagy Jenő alelnök által javasolt alapszabálymódositás előkészítésére a teljes tisztikarból álló bizottságot küldi ki. Jelenti elnök, hogy a nagykárolyi ipartestület a szövetség által alapított lapot hivatalos lapjául jelentette ki. A választmány ezen eseményt örömmel veszi tudomásul, de kijelenti, hogy a lap feletti rendelkezési jogot magának tartja fenn s a lap vezérlő bizottságba csakis a választmány által választott tagok vehetnek részt. Több tárgy nem lévén, elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Hancsis Illés és Brauneisz József választmányi' tagokat felkérvén, az ülést bezárta. K. m. f. Kabelik Gyula, Némethy Sándor, titkár. ’• elnök. Hitelesítik: Hancsis Illés, Brauneisz József, választmányi tagok. Ne legyünk maradiak! A mag el van vetve, már csírázik is a talajban, ki is fog hajtani, virága is lesz és ez a virág teljes pompában fog virítani, mert gondozzuk, ápoljuk szorgalmasan. A virág meg fogja mutatni azt, hogy körülbelül milyen lesz a gyümölcs. Igaz, hogy férgek is vannak, de ezek a virág és gyümölcs fejlődésének ez alkalommal nem árthatnak, mert jó talajban vetettük és védelmi eszközökkel is úgy be vagyunk rendezve, hogy növénynek a féreg csápjai még távolról sem tudnak ártani s. igy megnyugodva szép reménynyel várjuk az időt és szorgalmasan működünk a növény fejlődését előmozdítandó. Ez a növény nem más, mint a mi iparkiállitásunk. Munkáinkat már tervezgetjük, azután elkészítjük, később összerakjuk egy helyre és ez lesz az a virág, mely fényes pompában fog ragyogni városunk és mindnyájunk díszére és dicsőségére. Ha ezt elértük, annak gyümölcse is terem s azzal mindnyájan meg leszünk elégedve, mert e kiállítás rendezésével erkölcsi sikert bizton remélünk. A gyümölcsnek magja is lesz, városunknak ha nem is sok, de egy kis forgalmat csinálunk, a kiállított munkáinkat is részben értékesíthetjük. És mégis vannak közöttünk iparosok, kik mindezt semmibe sem veszik; vannak, akik azt hiszik, hogy a kiállításunkra csak díszmunkát lehet csinálni, elzárkóznak a kiállítástól, mintha ez a i
