Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-03-10 / 8. szám
I. évfolyam. 8-ik szá női m ni a \ Nagykároly, 1907. márczius 10. »I?--------:-------------------------------------------PÁ ROSOK! APJ Társadalmi hetilap A Nagy károlyi Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos közlönye. IsAi eljelenik minden vasárnap Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér. 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő : Simkó Aladár. Lapvezérlő-bizottság : Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . . . . . . 5 K — f. Fél évre ................ . . . 2 K 50 f. Ne gyedévre.........................I.K 25 f. Egyes szám ára 12 f. — Nyilttér sora 20 f. Ipari Hitelszövetkezet. Nagykároly, 1907. márcz. 10. Azt hiszem, még igen sokan vannak olvasóink között olyanok, akik nem ismerik az ipari, hitel- szövetkezetek czélját és hivatását, éppen ebből kifolyólag felvilágosítani óhajtom azokat, ezen az iparosság érdekeit szolgáló intézmény ezélja és hivatása felől. Az ipari hitelszövetkezetnek ezélja az, hogy hitellel és. munkával lássa el kisiparosainkat. Hitei és munka lévén az iparosok éltető eleme; szükséges az együttes és személyes közreműködés, egymás támogatása, mert ez a szövetkezeti eszme erkölcsi alapja. A szövetkezeti önsegély vagyoni ereje pedig abban nyilvánul, hogy azok az iparosok kik szövetkezetei alakítanak s abba belépnek üzletrészeket (nálunk 50 koronát) jegyeznek és azokat heti vagy havi részletekben egy év alatt fizetik be. Ezek áz aláirt és idővel befizetendő összegek együttesen képezik a szövetkezet alaptőkéjét. Ennek az alaptőkének nagyságától függ a szövetkezet hitelképessége, ezt és a hitelképességhez mérten nyert összegeket adja azután kölcsön a szövetkezet tagjainak, ezen pénzösszegen szerzi be esetleg a szövetkezet tagjainak szükséges nyersanyagot, ezzel hozza működésbe a szövetkezeti termelést és annak segélyével árusítja el a szövetkezet tagjainak készítményét. Ezek szerint a szövetkezet a tagjaitól kapott és azok üzleti viszonyain alapuló pénzbeli és vagyoni erejét visszajuttatja tagjainak, s igy á szövetkezeti kölcsönösség alatt épen azt kell értenünk, hogy a szövetkezet pénzbeli erejét és üzletét, valamint anyagi és erkölcsi támogatását csak tagjaira terjesztheti ki, nem tagok pedig a szövetkezet kedvezményeiből kizárvák. Ami pedig a tagok személyes közreműködését illeti, az abban áll, hogy a szövetkezetek mint nyilvános társaságok önkormányzati alapon szervezkednek, maguk választják vezetőiket: igazgatóságukat, felügyelő és biráló-bizottsági tagjaikat s legfelSö^tanácskozási és határozó közegük: a szövetkezeti közgyűlés, melyen minden tag megjelenhet, ott felszóllalási, választól és szavazati jogát gyakorolhatja és meg is választható. De mivel a nagytőkék miatt az iparosok összegyűjtött fillérei nem képesek önálló tényezőként szerepelni, és működni, a szövetkezeti önsegélyhez az állam segélyt ad. E kettő, vagyis a szövetkezeti önsegély és állami segély egymást támogatva és kiegészítve adja meg alapját és erejét az ipari hitel- szövetkezetnek, s jelentékenyen hozzájárul kisiparunk átalakulásához és fejlesztéséhez s talán újabb felvirágoztatáshoz is. A kisiparos az ipari hitelszövetkezetben háromféle hitelben részesülhet, u. m. személyi hitelben, kézi zálogos, végül jelzálog hitelben. A személyi hitelt megállapítják a kisiparos rendszeres üzletvezetése és rendszeres életmódja, józansága, munkaképessége, rendelői és vevőinek köre. Az iparszövetkezeti hitel ekként az iparos személyi hitelére van első sorban fektetve. A kézi zálogos kölcsön alatt értjük azt, ha az iparos kölcsönének biztosításául vagy szakmabeli készítményeit, számla vagy egyéb követeléseit, esetleg értéktárgyait vagy értékpapírjait adja át és köti le. Az ipari készítményekre adandó kézi zálogos kölcsönök leginkább árucsarnok - szövetkezetekben fordulnak elő. Hitelszövetkezetekben a mi viszonyaink között, midőn a kisiparos kénytelen mindenkinek hitelbe dolgozni, anyagot és munkát saját pénzén beáílitani, igen fontos üzletág a kisiparosok számlaköveteléseinek behajtása és értékesítése, vagyis a kisiparosok számlaköveteléseire adandó kölcsönök. A jelzálogos kölcsön alatt értjük azt, hogy a kisiparosok' amennyiben földbirtokuk van, a szokásos módokon bekeblezésre is kapnak kölcsönt, habár ez nem mutatkozik czélszerünek a szövetkezetre nézve, hanem arra kell törekedni, hogy a kisiparosok a szövetkezeti pénzt üzleti forgótőkeként minél gyakrabban és minél rövidebb időkig forgassák üzleteikben és munka~- vállalataikban. Ami most már a kölcsönadás alakját illeti, kölcsönök vagy váltóra, még pedig nemcsak az iparos által elfogadott, hanem az ő üzleti tehát az általa kibocsátott és rendelője által elfogadott váltóra is vagy pedig kötelezvényre adatnak. A hitelszövetkezet azután ezeket a váltókat és kötelezvényeket az országos központi hitelszövetkezetre forgatja és arra engedélyezi és erre ez leküldi a pénzt a hitel- szövetkezetnek, mig annak megállapított hitele ki nem merül.
