Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-11-17 / 43. szám

IPAROSOK LAPJA 3 két ipari termékekké - kellett vál­toztatni. Ezen munka abban az időben egyes családok körében történt. A búzát az egyes család tagjai őrölték lisztté. Később az ipar mindinkább önállóvá vált. Családok szentelték egész ide­jűket eme foglalkozásnak s ez ren­desen apáról fiúra szállt. így keletkeztek az egyes ipar­ágak, mesterségek. A rómaiak, görögöknél már ta­lálkozunk, önálló iparágakkal is, azonban ezeket rendszerint rab­szolgákkal végeztették. A középkorban már nagy hala­dást találunk az ipar fejlődésénél sőt a népvándorlás idejében már egyes föurak önálló iparosokat tartottak maguknak. Az önálló iparosok száma évröl- évre nőtt s nemcsak egyes falu­helyen voltak önálló iparosok, ha­nem épp az iparosok voltak azok, akik a városok keletkezését idéz­ték elő. A tanult munka mindinkább előtérbe nyomult s midőn a czéhek keletkeztek már az iparnak poli­tikai jelentősége is lett. Nem egyszer volt eset arra, hogy fejedelmek leltek menedéket hatalomra törekvő föurakkal szem­ben a városokban, amelynek meg­alapítói és vezetői czéhrendszer- hez tartozó iparosok voltak. Az iparosok ezért hála fejében kiváltságokat kaptak a fejedelmek­ordit tettetett haraggal Benczire a koma, miközben neki fordítja a puskáját,. — rólad is lenyúzom a sárgabőrt! Benczinek sem kellett több, — amúgy sem volt valami hires bátor legény,— amint a neki szegzett puskát meglátta, nyaka közé kapta a körtvehajigálóit s iramodott lefelé az oldalon. Mikor jól kiadta a hátát s elég messzire volt ahhoz, hogy ne tegyen benne nagy kárt az apró serét, belepreczkelt a bal cső­ből Csutrai a sárga kabátba, csakugyan zörgött az belé. Benczi még jobban neki- iramodott s futott’, amint az Isten csak futnia engedte s meg nem állt hazáig. Ott is rögtön ágyba bújt, de nem merte ma­gát megvizsgálni, hanem futtatta a le­gényét az orvos után. Orvos pedig csak egy volt a faluban s az is velünk volt vadászni. Amig mi hazaérkeztünk, ad­dig a sebesültet egy párszor kirázta a hideg. Végre mégis orvosi segélyt kapott. A műtétet azonban mindnyájan látni akartuk. Aggodalmas arczczal — kivált Csutrai szurkolt erősen — álltuk körül az ágyát, miközben az orvos hasra töl. így az iparosszakok egyesü­lése által keletkezett czéhrend- szerek teljes autonómiát kaptak. Belügyeiket saját kebelükből vá­lasztott férfiak intézték el. A czéhek tagjai csak kiváló ta­nult mesteremberek lehettek. Az inasok tanulási idejét a czéh határozta meg. A czéhek segítet­ték a szegényebb legényt ha ván­dorútra indult, hogy más váro­soknál sajátítsa el ismereteit. Az elszegényedett iparosokat ugyan­csak a régi czéhek segélyezték. Á várost a kültámadásokkal szem­ben a czéhek védték meg. A czéhrendszer legjobban ki­fejlődött Németországban s ez volt előidézője annak, hogy ott kelet­keztek a hatalmas és virágzó vá­rosok. Az ipari termékeket mind kéz­zel csinálták, ezáltal természetesen azok drágák, de nagyon jók és finomak voltak. A czéhek azonban később mind­inkább hanyatlottak s mig az előbbi időben, mint a köznek igen ki­váló előmozdítói szerepeltek a XVIII. században, már a czéhrend­szer csak önös czéloJk elérésére szolgált. A mesterek hosszú időre szab­ták meg az inaskodás éveit, hogy ez által jól ki tudják használni az inast. A legény nehezen ön­állósíthatta magát s a hanyatlás anyira szembetűnő volt, hogy nem fordította a vaczogó páczienst. Nézzük a hátát: azon nem látszik semmi a hideg verítéken kivül. A doktor mindazonáltal előszedte a műszereit, mert mivelhogy ő nála is sok volt a Benczi rovásán s elérkezett az idő visszaadni a sok keserűséget csőstül. Odasúgja tehát nekünk, hogy fogjuk fel a sebesültet s tegyük az asz­talra, a lámpa alá, hogy jobban lásson — operálni. Megtörtént. A doktor kezdetben csak tapogatta a páczienst s egyet-egyet csípett rajta, a két hüvelyke közé szorítva a bőrt. Benczi ilyenkor fel-felsziszszent s utána nyögött csendesen. Most még nem lehettek nagy fájdalmai. Ámde belőlünk készült ki­felé a jókedv. A doktor észreveszi ezt s a szemével komolyságot int. Előszed egy tűformáju kést s azt a bőre alá szúrja hirtelen, Benczi arra olyant or­dított, mintha csakugyan nyúznák. A műtét ismétlődik egy néhányszor és szúrás meg orditás váltogatják egymást egy jó fertályóráig. Mikor aztán a dok­tor igen az elevenébe talált szúrni s arra Ö Sebesültsége szétugrott, mi egyszer kellett a kormánynak is közbelépnie. Ezen visszaélések folytán tör- vényhozásilag lett meghatározva a czéhek ügyköre s ez által azok autonómiája nagyban vesztett je­lentőségéből. A XIX. század elején, midőn már a gőzgép feltalálása a világ egész gazdasági rendjét megvál­toztatta, adta a czéheknek a ha­lálos döfést. A szabad verseny eszméje kez­dett tért hódítani. Az egyes álla­mok kimondották, hogy mindenki foglalkozhatik iparral, akár ért hozzá, akár nem. Ennek természe­tesen jó hatása nem is lehetett. A gyáripar óriásilag fejlődik s tel­jesen leszorítja a kézi ipart. A kézi ipar még az által is szenve­dett, hogy bárki foglalkozhatott az iparral, s ez által sok kontár ke­letkezett, akik az ügyes, tevékeny iparost legyőzték, ha több anyagi tökével rendelkeztek. Ezentúl már nem az ügyesség hanem a töke a födolog. Tért kezdett hódítani a spekuláczió, az üzérkedés. Ha­zánkban mint más államokban ennek rósz hatását csakhamar belátták és törvényhozásilag sza­bályozzák az ipari foglalkozásokat s eltörölték a czéhrendszert. Jelenleg valóságos középút áll fönn a' czéhrendszer és szabad ipar között. A törvény meghatá­rozza, hogy csak olyan foglaLkoz- hatik iparral, kinek arra kellő ké­sem győztük az eddig visszafojtott ka- czagást tovább türtőztetni; kitört az elementáris erővel, de úgy, hogy rezeg­tek belé az ablakok. A szűnni nem akaró, harsogó hahota közben - felült a félig halott, operált ember . . . bambán körülnéz a vidám­ságtól derűs arczokon . . . később esz­mélni kezd . . . s mintha sírból jönne a hangja — kérdi: — Meg fogok maradni? E rémséges naptól kezdve megjavult, korrekt vadász Tett belőle. A sárga­kabátot azonban fel nem venné a világ süni kincséért, csak családi ünnepélye­ken mutatja meg a legmeghittebb ba­rátainak, mint olyan ereklyét, amely egyszer — állítólag — megmentette az életét. A históriát azonban el nem mondaná semmi könyörgésre, én pedig már nem tehetek róla, hogy elmesél­tem, mert nekem komolyan veszélyez­tette az oldalamat — ki akarta fúrni. Vén vadász.

Next

/
Oldalképek
Tartalom