Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-11-17 / 43. szám

Társadalmi hetilap A Nagy károlyi Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos közlönye. INzIegje 1-e n.1 Is: minden vasárnap Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő : Simkó Aladár. Lapvezérlő-bizottság : Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . $ Fél évre . ! . Negyedévre . . Egyes szám ára 12 f. . . • $ . 5 K — f. . 2 K gOf. . . . I K 25 f. — Nyilttér sora 20 f. A mi iparunk. Többször volt * alkalmam a helyi lapokban az iparosok helyzetének birálatáról olvasni. Mindig és min­denben bennünk vélték feltalálni a hibát. Hát csakugyan mi vol­nánk a hibásak? Nem! A társadalom a hibás! Ami czikkek megjelentek, lehet­tek ötletszerüek, de nem hatottak a tárgy velejére s igy hatástalanul puffogtak el. A magyar iparost elnevezték bennük tehetségtelennek, hanyag­nak s több hasonló jelzőt szórtak reá jog- és indoktalanul. Egyesek feltűnési viszketegség- ből, mások jóakaratulag, de téve­sen bíráltak el bennünket. Dicsőítették a külföldi iparossá­got, de nem mérlegelték azt a helyzetet, mely például Magyar- országot Ausztriával összeköti. Hi­szen mi Ausztriának évszázadok óta gyarmatja vagyunk. Ez idő alatt alig volt hazánknak 1—2 év­tizede, hogy nyugodtan dolgozhas­son, iparát fejleszthesse, de meg nekünk iparosoknak nem is voltak olyan pártfogóink, mint például Ausztriának voltak. Nézzük csak a helyzetet a két Ország között! A hét éves háború szomorú ta­pasztalatai után ugyanis arról győ­ződött meg Mária Terézia, hogy koldus ország az, amelynek nin­csen kifejlett ipara. Postás rum. 5°/0 a postai alkalmazottak segély egylete javára. Igyekezett tehát, • hogy ipart te­remt, amelylyel országát nagygyá, gazdaggá és boldoggá tegye. E czélból tehetségesebb iparosokat igen tekintélyes összegekkel segé­lyezett, előkelő embereket nemes­ség, bárói, grófi ráng adományo­zása által ipari vállalatok létesíté­sére ösztönzött. D| még igy sem birt czélt érni, eltekintve attól, hogy nem voltak sem jmegfelelű közle­kedési eskközftk, s%^fev!rdé, 1 tele­fon, se kifejlett postahivatalok, mint most. Hogy tehát czélt érhessen, elzárta Ausztria határát, s magas vámfizetésre kötelezte az idegen árukat. S ez a császári kegygyei elhal­mozott osztrák ipar volt a magyar ipar sírjának egyik megásója. Nem Ausztria népei ügyes­sége és ipari szelleme volt az ot­tani ipar megteremtője, de a leg­felsőbb kegy, mert az osztrák ön­magától iparát szilárddá tenni nem tudta volna. De hogy bebizonyítsuk azt, hogy nem csupán az osztrákok ügyesek, szakképzettek az ipar terén, hanem hogy a mi népünk osztrákosodott el iparpártolási szempontból, példa erre az, hogy idegen országok nagykereskedői megrendeléseiket részben nálunk is beszerzik, ame­lyek azután mint külföldi áruk kerülnek vissza hozzánk és bocsáj- tatnak nálunk közforgalomba. Csak nem is olyan rég történt ugyanis, hogy egy előkelő magyar mágnás külföldről hozatott kocsit. Ennek a kocsinak valami baja esett és messze földön ismert egyik gyárosunkhoz küldte el javítás vé­gett. Kérdezi a gyáros. Miért rendel Méltóságod külföldön, mikor ide­haza is lehet éppen olyan jó és csinos kivitelű kocsit kapni — s ezzel rámutatott egy közelben álló díszes kocsira. — Hja' imrátom,^ nálunk nem tudnak a mesterek becsületes mun­kát produkálni. A gyáros sértett önérzettel for­dult a kijavítandó kocsihoz, fel­nyitotta annak egyik alkatrészét, a melyen az ő czégjegyzése volt látható. Természetes, hogy erre a gróf­nak már nem lehetett semmi ész­revétele. íme egy másik eset, amely nem­csak hogy a múltban történt meg, de napjainkban is igen gyakran ismétlődik. A nógrádmegyei Szécsényi sajt­gyár ugyanis többek között „ement- háli“-féle sajtokat is gyárt. A hires valódi Ementhálnak annyi a ren­delése, hogy kisegítésre van utalva. Neszét vette hát a külföldi gyár­vezetőség a mi sajtgyárunknak és annak, hogy az teljesen kifogás­talan árukat készít. Megrendeli tehát hiányzó porté­káját ennél á gyárnál s azt vissza­küldi Magyarországba, mint saját gyártmányát, ahol a jóhiszemű rgj f rn -m m* f m m HW Valódi -^| " O / /# Mßn angol rumok, finom teák fűszer- és csemegekereskedése Nagykárolyban, Fényi-ut 19. Q§ tBciSUtGYllényCk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom