Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-10-06 / 37. szám

2 IPAROSOK LAPJA A tüntetés czélja — nézetünk szerint — nem a jog iránti küz­delem, hanem elburkoltan egy erő­próba a munkaadók ellen, akiket ezáltal mintegy lnegfélemliteni akar­nak, hogy egy esetleg részleges sztrájknál egymás támogatására siessenek. Ebbéli czéljaik elérésénél szá­mítanak a munkaadók szervezetlen voltára s arra, hogy az összetartás helyett a békétlenség dúl közöttük. Lenne csak az iparososztály szer­vezve, tartana csak össze! Mit szólnának a vezetők ahhoz, ha a munkaadók az október hó 10-iki sztrájkra azzal felelnének, hogy 8 napra országos munkazárlatot ren­deznének ? Nem-e sietnének kiadni a rendeletet arra, hogy a sztrájk­szervezők szüntessék be azonnal működésűket, ha csak ki nem akar­nák tenni a munkásosztályt annak, hogy egy hétig kereset nélkül le­gyen, s nagyobb legyen a nyomor s a szenvedés ?! Sajnos, ezidő szerint ez lehetet­len ; de eljöhet annak ideje, amidőn a munkaadók is felocsúdnak alélt- ságukból, belátják végtére azt, hogy az október 10-iki eseményekkel szemben nincs más védekezés, mint az összetartás s ennek alapján az általános sztrájkkal szemben álta­lános munkazárlattal felelni. Simkó Aladár. A Hangya tisztességtelen versenye. A „Kereskedők Lapja“-bóí vet­tük át az alábbi közleményt, me­lyet minden comluentár nélkül közlünk: Nem mondunk semmi újat, mi­dőn ismét rámutatunk -arra, hogy a fogyasztási szövetkezetek az alapitás és a tagfogdosás érdeké­ben már régtől fogva alkalmazzák a tisztességtelen verseny mind­azon eszközeit, melyeket közönsé­ges nyelven hazudozásnak, a ver­senytársak meggyanusitásának és legyalázásának szokás nevezni és amelyeknek elkövetőit ott, ahol a tisztességtelen versenyt tiltó tör­vény létezik, be is szokták csukni. A szövetkezeti központok vezetői azonban eddig váltig tagadták, hogy a tisztességtelen verseny eszközeinek alkalmazásában luda­sok és minden ez irányban fel­hangzott panaszt azzal akasztottak a szervezés és tagfogdosás czél- jából kiküldött ügynökeik nyakába, hogy ezek túlkapásaiért az igaz­gatóságot felelősségre vonni nem lehet. Szóval H védekezés abban kulminál, hogy az ügynököknek jár el a szájuk, a vezetők azon­ban irtóznak minden tisztesség­telen eszköztől, ők dehogy is ócsá­rolják a kereskedőket és dehogy is tesznek a tagfogdosás sikere czéljából valótlan ígéreteket. Most aztán előttünk fekszik egy körlevél, melyet a „Hangya“ or­szágszerte terjeszt, melyet Meskó Páh az igazgatóság egyik tagja irt alá és amely eltagadhatattan bizonyítékát képezi annak, hogy a „Hangya“ igazgatósága igenis a kereskedők eHen agitál, azok le­rántása utján igyekszik a népet a fogyasztási szövetkezetek egyedül üdvözítő volta felöl meggyőzni. Szól pedig a körlevél a következő­képen : „Hangya“ a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezete. Elolvasás után tessék tovább adni. Teljes Czimed! Hazánknak legnagyobb és leg­erősebb fogyasztási szövetkezeti központja a Károlyi Sándor gróf által alapított „Hangya“, melynek kötelékében már jelenleg is több mint 700 szövetkezet működik. Ezek áruforgalma kitett a múlt évben 7 millió 600 ezer koronát. Szövetkezeteink száma évenkint , körülbelül 130-al szaporodik. En­nek megfelelöleg növekszik termé­szetesen az áruforgalom is. A fo­gyasztási szövetkezetek eme roha­mos fejlődése a legerősebb bi­zonyíték azok életrevalósága és szükségessége mellett, mert ezen TÁRCZA. Gerlóczyné. Irta: Lukács Gyula. Gyere vissza hozzám én szerelmes párom, gyere hozzám vissza. Sóvárog a lelkem örökké utánad. A levegő forró, a napsugár éget, virágillat ter­hes, mert nem vagy mellettem édes kicsi párom. Nincsen se nappalom, nincsen se éjjelem, mióta itt hagytál. Mióta nem látom kebled pihegését, mióta nem érzem hajad illatát nem élet az éltem. Nem vigasztal semmi, nem pótolhat senki. Hiszen te miattad hagytam ott a Szűz Máriás zászlót, ide jöttem a felséges császárhoz, hogy minél több legyen az arany, hogy lá­baidhoz tegyem a boglárt a klárist. Ne haragudjál rám én szerelmes párom. Bérez, völgy, róna, a szülőim háza, az ősi birtokom, semmi, semmi nékem. Te vagy az én hazám. Tárogatók hivó hangja nem oly kedves az én fülem­nek, mint a te bűbájos ezüst hangod. Az én zászlómon nincs se Mária, se kétfejű sas. Az én zászlóm a te éjszinü hajad. Azért küzdők, hogy ez a zászló tündököljön a gyöngytől, az aranytól, ezüsttől. Hogyha nem jössz vissza az oldalomhoz, nem bírok s nem is fogok élni. Gyere vissza hozzám én szerelmes párom, gyere vissza hozzám ! Aztán a hatalmas messzi földön hi­res szép ember, a daliás katona, meg­csókolta a levelet, megezimezte s rá­bízta curirjára, hogy vágtasson vele a zöldkői várba, vigye az ő édes mada­rához, kis feleségéhez. Egy hónapja már, hogy Gerlóczy uramból a nagyságos fejedelem vitéz kapitányából labanez tiszt lett. Hát hogy esett ez a dolog ? A Gerlóczyak mindig a rebellisekhez tartoztak, sose volt még egy Gerlóczy sem a császár embere. És most megtörtént a szégyen. Gerlóczy uram már gyermekkorában is nagyon szerette a pénzt, az aranyat, a kincset. Már pedig a fejedelem táborában nem igen volt benne része. Akkor már lefelé szállt a Rákóczi csillaga, Ocskay is labanez volt már. Nap-nap után men­tek át az elgyötört, elfáradt kuruez tisztek a labanezhoz, hol tárt karokkal fogadták őket. Megtántorodott Gerlóczy is. — Le­dobta magáról a sastollas kucsmát, csákót csapott helyette, a görbe kar­dot meg felcserélte az egyenessel és Heister generalis mellett vérei ellen kezdett harczolni. Azonban nehezen ment a dolog. Ha néha csaták előtt az ellenséges tábor­ból áthangzott a tárogatók fojtó zoko­gása, ha az ütközetben a háromszinü zászló ellen kellett emelni a kardját, Finom csemegeszőlő jutányos áron kapható TÓTH DÁNIEL füszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendörlaktanyával szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom