Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-10-06 / 37. szám

IPAROSOK LAPJA Társadalmi hetilap A Nagy károlyi Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos közlöny egjeleialls rta.iiid.erL vasárnap Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő : Simkó Aladár. Lapvezérlő'bizottság: Az Iparosék Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . '. : . . . 5 K — f. Fél évre ....... 2 K 50 f. Negyedévre . . - . . . . I K 25 f. Egyes szám ára 12 f. — Nyilttér sora 20 f. Október 10-iki tüntetés. Nagykároly, 1907. okt. 6. A szocziáldemokrata párt miA- denáron május 1-ső napi ünnepély- lyé avatta október hó 10-ikét, a parlament megnyitásának napját. Ez alkalommal azonban nem a munka megkezdésének napjára^ örömtől ragyogó szemekkel talál­kozunk, hanem sötét mogorva ar- czokkal, melyet nem a lelkesedés, tüze festett biborpirossá, hanem az a gondolat, hogy a pártvezetőség terrorja folytán a munkásnak egy napot kellett elfecsérelnie munka­idejéből s heti keresményéből el kellett vesztenie egy oly összeget, amely két napon keresztül biztosí­totta őt arról, hogy neki és család­jának meglesz-e két napra a nél- külözhetlen kenyere. S mindez miért ? Azért, hogy egy százezer főből álló felizgatott tömeg felvonuljon a parlament elé s követelje a választói jog kiter­jesztését s küldöttséget vezessen a ház elnöke elé, amelyben a nép nevében követelődzőn és fenye­gessen ?!! Megkapják a biztató Ígéretet. A ház elnöke sem tehet egyebet, mint azt, amit már Andrássy Gyula bel­ügyminiszter megígért, hogy leg­közelebb a választói jog kiterjesz­tése^ iránti törvényjavaslat a ház elé kerül. S ezzel vége lesz a tün­tetésnek. A néptömeg eloszlik, ki jobbra, ki balra, nagy része ven­déglőkbe, mulató helyekre s a szegény munkás ember nemhogy a nehéz megélhetés folytán nagyon is szükséges napibérét megkereste volna, még elkölt a télre félretett fillérjeiből, csak azért, mert a ve­zetőségnek tekintélye megóvása ér­dekében szüksége fvolt arra, hogy bebizonyítsa, hogy: a munkás-osz­tály összetart, lelkesedik a szo- cziális eszmékért, kész vezetőjét követni vakon abba az irányba, mely előbb-utóbb Összecsap feje felett. Részünkről az október 10-iki tüntetést nem tekintjük az össz- munkásság valódi érzelmei meg­nyilvánulásának, nem pedig azért, mert a munkásság józanabbul gon­dolkodó nagyobb része át van hatva attól a gondolattól, hogy egy eset­leg kierőszakolt s hirtelen minden alapos készültség nélkül összeállí­tandó törvényjavaslat nem felel­hetne meg azon reménynek, amelyet fűz a munkásosztály a törvény- javaslat megalkotásához. Élő példa erre az uj munkás betegsegélyző- és * balesetbiztositó- pénztár felállítása, amely a munkás- osztály érdekéből való mielőbbi életbeléptetése folytán oly hézagos, hogy sem a tag, sem a munkaadó nincs tisztában az őt illető jogok és kötelezettségekkel s még hosszú idő, döntvények, rendeletek kiadása válik szükségessé ahhoz, mig a törvény az érdekeltek előtt ismertté válik. Veszedelmes jelenségnek tartjuk azonban azt, hogy a vezetőség nem elégedett meg azzal, hogy a tüntetést a főváros területére ter­jesztette ki, hanem bevonta ebbe a vidéki munkásosztályt is s ezzel egy napra meg akarja akadályozni Magyarország ipari és kereskedelmi forgalmát s az amúgy is szegény belviszályok által sújtotta édes ha­zában a munkaadók nehéz meg­élhetését még megnehezíteni akar­ják azáltal, hogy éppen a leg­sürgősebb munka idejében száz­ezreket elvonnak a munkától, a nélkül, hogy ezáltal annak az osz­tálynak, mely leginkább az anyagi segítségre van utalva, bármit is használtak volna. Vagy csak közönséges tüntetés a czéljuk? Hisz azt megtehetik anélkül, hogy az ország becsületes munkásnépét kizökkentenék rendes kerékvágásából! Nem tagadták meg soha az in­téző körök azt, hogy a választói jog kiterjesztését bizonyos mérték­ben méltányos és jogosnak tartják. Miért ez a sürgetés, miért a nyug­talanság? Hiszen ha a nép bizalma megnyilvánul a vezetők iránt, egy éV múlva is lesz alkalma a nép barátjának arra, hogy a parlament­ben a nép boldogitásáért küzdhes- sen! Vagy talán kezdik veszteni lábuk alól a biztos talajt s félnek attól, hogy a nép kiábrándul s belátja azt, hogy az üres Ígéretekért nincs to­vább miért. küzdenie és áldoznia ? Első Nagy károlyi Temetkezési vállalat Nagykárolyban, Deák-tér, lfetzák-féle házban. Rendkívüli olcsó árak! Díjtalan ravatalozás és gyászkocsi!

Next

/
Oldalképek
Tartalom