Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-02-10 / 4. szám
IPAROSOK LAPJA 5 kisiparosaink csak megfeszített erővel képesek családjuk és saját szükségleteiket kielégíteni, igy meg vagyunk győződve arról, hogy a munkabér leszorítása csakis a fogyasztó közönség kárára van, mert Vagy a silány anyag, vagy a munkában kell a tisztességes utón elnyerhető létfentartási hasznot mellőzve — a tisztességtelen üzleti verseny hasznát megszerezni/ Építtető iparosaink által alkotott munkarend és árszabály. Városunk építő-, ács- és kőműves- iparosai hosszas eszmecsere után megállapították a segédek részére 1907. évi január 1-től 1909. évi deczember hó 31-ig terjedő időre szóló munkarend és . árszabályt, a melyet alábbiakban közlünk: 1. A munka időtartama a helybeli munkákon reggel 6 órától este 6 óráig tart, melyből V2 óra reggelizésre, 1V2 óra ebédre fordítandó; a vidéki munkákon alkalmazott segédeknek kötelező reggel 5 órától a helybeli reggeli és ebédelési órák betartása mellett este 7 óráig dolgozni, a helybeli munkán 10 óra és a vidéki munkán 12 óra díjazással. 2. Mindazon segédek, akik tanoncz- idejök fölszabadulása után, mint segédek 2 éven keresztül iparágukon nem foglalkoztak és akik 60 évet túlhaladtak, azok minimális árai munkabére 32 fillér, azoké pedig akik 2 évet tanult iparágukon foglalkoztak, de 60 évet el nem értek minimális óra munkabérük 60 fillér, úgy az ifjabb valamint a korosabb segédek, kik érdemlegesebb fizetésre tarthatnak igényt, dijjazatuk szorgalmuk és képzettségükhöz képest a munkaadó és alkalmazott között kötendő alkuegyezség tárgyát képezi, ügy a helybeli, mint a vidéki munkán ha külön órán dolgozna, a munka óra a külön órákon 10 fillérrel magasabban díjazta tik. 3. A munkás bérfizetése helyben a munkaadó által megjelölendő helyen minden szombaton este történik, vidéki munkákon a munkás hazaszállításakor, azonban a munkás előlegezési joggal élhet a már megdolgozott munka óráinak megfelelően. 4. Vidéken dolgozó munkásoknak a hazaszállítása 20 kilométernél távolabb eső munkákról minden 4. hétben egyszer, szombaton este haza és hétfőn reggel vissza, 20 kilométernél közelebbi munkákról minden két hétben szombat este haza és vasárnap este visszautalásra útiköltséget a munkaadó tartozik adni, vagy természetbeni fuvart ad, az alkalmazott segédek azonban kötelesek az elindulásig dolgozni s megérkezés után azonnal munkába lépni, ellenesetben a nem teljesített órák levonásba jönnek. 5. A vidéken dolgozó munkásoknak a munkaadó köteles minden héten eleséget szállítani és a viszonyokhoz képest egészséges lakást, ivóedényt, világítást adni vagy arról gondoskodni. 6. A munkaadó köteles az alkalmazásba lépett segédet egész hét folyamán foglalkoztatni sőt csak az esetben bo- csájthatja el, ha arra okot szolgáltatott. Fölnwndani, úgy a munkaadónak mint a munkásnak szombaton ' reggel lehet a reggelizési időig. 7. Úgy a vidéki, valamint a helybeli munkákon ha anyag hiánya állana elő a munkaadó köteles alkalmazottjának teljes napibérét megfizetni, kivételt képez az az eset, ha valami elemi csapás következtében a munkának szünetelni kellene, ily esetben azonban a munkaadó alkalmazhatja segédeit más kézi munkákra is, kik rendelkezéseit teljesíteni tartoznak, ellenkező esetben a fizetési igénytől elesnek. Tüzesetek alkalmával a nem dolgozott órák nem dijazandók. 8. A munkások tartoznak az épületen munkaadó vagy helyettesének intézkedéseit követni, szorgalmasan dolgozni s irántuk kellő tisztelettel viselkedni. 9. Május első napja munkás ünnep, kötelező a munkaszünet betartása. 10. Husvét, pünkösd, Szent István király előtti napon a munkaidő tartama délután 4 óráig tart, úgy helyben, mint vidéken 10 óra napibér díjazással, erre azonban csak az esetben tarthat a munkás igényt ha a nevezett napon 8 órát dolgozott. 11. A munkaadók- elvállalt munkáikat, segédeikkel átalányban (akkordban) nem teljesithetik. 13. A munkások a szakhoz nem tartozó napszám-munkálatokat magánegyéneknél nem teljesíthetnek és csakis munkaadókkal dolgozhatnak. 14. A munkaadók helybeli munkáikra csak az esetben vehetnek fel idegen munkásokat, ha a helybeli épitő-mun- kás szakcsoport elegendő és alkalmas munkást nem adhat, joguk van azonban az önálló épitő-vállalkozóknak vagy iparosoknak bármikor a kisebb iparosoknak elvállalt munkáikból feldolgozás végett átadni oly munkákra is a hol már segéddel dolgoztak vagy dolgoznak s a segédeknek kötelességük azt megtűrni. 15. A helybeli munkákon foglalkoztató idegen vállalkozókkal szemben ugyanezen munkarend betartása kötelező a segédek alacsonyabb bérért nem dolgozhatnak; egyáltalán nem dolgozhatnak mindaddig idegen vállalkozók vagy iparosoknál, a mig azok irásbeli- leg nem kötelezik magukat ezen munkarend betartására az önálló épitő-iparo- sok első megbízottjánál. 16. Szükség esetén a kőműves vagy ács-segéd kisegítő állást készíteni és egyéb az építkezéshez tartozó munkát végezni köteles. 17: Engedetlen és izgató munkások kizárhatók és hétközben is bármely órában elbocsájthatók a megdolgozott órák kifizetése mellett, ezt csakis a munkaadó bírálhatja meg. 18. Segédmunkások sztrájk vagy bojkotja esetén a segédek részben vagy mindannyian bármikor hétközben is elbocsájthatók, felmondás vagy kártérítés nélkül, ez esetben a kiérdemelt bérök az nap, de legkésőbb másnap délig kifizetendő. 19. A munkaadónak jogában áll az alkalmazott kőműves- vagy ács-segédet szükség esetén hétköznap is más mester munkájához kirendelni és ezen kölcsönösen megállapított munkarend föltételei szerint köteles a segéd dolgozni. 20. Bizalmiférfi rendszer nem ösmer- tetik el a munkaadók által. 21. Bojkot illetve részleges sztrájkrendezése, vagy ilyenekben való részvétel tilos. 22. Mindkét részről megállapodnak abban, hogy e munkarend lejárta után az uj munkarend megállapításáig 3 hónapon keresztül érvényben marad. Nagy Jenő, Nagykárolyi önálló épitő-iparosok első megbízottja. HÍREK. — Tisztelettel kérjük lapunk olvasóit és előfizetőit, hogy a lap késedelmes kihordásaa vagy elmaradása iránti panaszaikkal közvetlenül kiadóhivatalunkhoz fordulni szíveskedjenek, hol a felmerülendő panasz azonnal elintézést nyer. — Esküvő, lfj. Matolcsy Sándor helybeli jóhirnevü füszerkereskedő tegnap tartotta esküvőjét Makay Emma kisasszonynyal. Tanuk voltak: Szabó Kálmán és Pénzéi Mihály. Gratulálunk ! — Hasznos könyv. Dr. Dóczi Sámuel az Országos iparegyesület pénztárosa és ügyésze szerkesztésében 1907. elején jelenik meg az „Iparoskáté“ czimü kézikönyv, mely a magyar iparosság mindennapi útmutatója lesz. Az „Iparos- káté“ arra vállalkozik, hogy a magyar iparosvilágnak praktikus tanácsadója legyen. Ismertető czikkei, szakbeli dolgozatai, amelyik avatott szakemberek tollából valók, állandó értékűek lesznek és évről-évre kiegészítést nyernek a beállott változásoknak megfelelően. Összefoglalása lesz mindenfajta jogszabálynak az üzleti személyzettel szemben, ezenkívül felvilágosító az adó és illeték-ügyekben mindennapos kérdéseiben. A mű ára : 2.40 korona, mely szerkesztőségünkben megrendelhető. — A védjegyek bejelentésének alakiságai. A kereskedelmi miniszter a védjegyek oltalmáról szóló 1890: II. t.-cz. 35. szakaszában foglalt felhatalmazás alapján rendeletet adott ki, amelyben igy szól: Mindazon esetben midőn a védjegy több. árura, különösen pedig oly árukra jelentetik be oltalmazás végett, amelyek az alább felsorolt hat árucsoport közül egyedül több árucsoport alá sorozhatok, köteles a bejelentő bejelentéséhez az 1890. II. t.-cz. 13. szakaszában említett mellékleteken felül sajátkezüleg, vagy meghatalmazottja által aláirt olyan árujegyzéket is hat példányban becsatolni, mely az árukat az alább felsorolt hat árucsoport szerint és minden árucsoportban.
