Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-09-01 / 33. szám

I. évfolyam. 33-ik szám. Nagykároly, 1907. szept. 1. IPAROSOK LAPJ Társadalmi hétilap A Nagykárolyi Iparos-Szövetség és ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik ixn.ixid.erL vasárnap Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő: Simkó Aladár. Lapvezérlő bizottság: Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . . . . . . 5 K— f. Fél évre . . ........................2 K 50 f. Negy edévre . . . . . . I K 25 f. Egyes szám ára 12 f. — Nyilttér sora 20 f . Hát az iparosok és keres­kedők? Nagykároly, 1907. szept. 1. Konkoly Thege Gyula tollából igen figyelemre méltó czikk jelent meg a „Pesti Napló“ f. évi 202. számában, melyben czikkiró fel­hívja figyelmét a kereskedelmi mi­niszternek arra, hogy mily üdvös vpin a a m un kás és bálesetbiztositó pénztár keretében megalkotni a munkásoknak munkanélküliség ese­tére szóló biztosítását. Ami magát az eszmét illeti azt a legnagyobb készséggel karoljuk fel, csak azon csudálkozunk, hogy a czikk Írója, akitől alkalmunk volt több az iparra vonatkozó igen üdvös javaslatokat olvasni, folyto­nosan a munkás kérdést és a munkások anyagi jólétének elő­mozdítását tárgyazó javaslatokra hívja fel az intéző körök figyel­mét, mig két az állami háztartás­ban felette fontos tényezőként sze­replő osztály a kisiparos és keres­kedő osztály érdekében egyáltalán szavát sem emeli fel. Alig pár év alatt úgy az ipari, mint a mezőgazdasági munkások érdekében igen üdvös * törvények nyertek szentesítést, melyek egy­felől a munkást védelmezik, más­felől a nagytőkéből dolgozó gyáro­sokat védik meg a kizsákmányo­lástól. Csak a kisiparosok érdekében nem történt semmi. SÉvek hosszú sora óta vajúdik az ipari törvény revíziója s ha el is készül, az oly hiányos, oly hézagos, hogy egy­általán mit se fog segíteni a kis­iparos osztály helyzetén, mert alap­jában véve a nagytőkével dolgozó gyárosok védelmét tűzte ki felada­tul, aminek oka pedig az, hogy akik a revisiót elkészítették nem ismervén a kisiparosok helyzetét, — jóllehet az iparfeslufetek részé­ről figyelmük fel lett hiva egyes hézagosságokra — nem vették figyelembe eme javaslatokat, ha­nem megalkották azt úgy, amint ők azt jónak látták, vagy úgy, .ahogy azt egyoldalú informátió alapján átdolgozni helyesnek vélték. A kisiparos osztály eme egyet­len reménye tehát, melyben az ipartörvény revisiója által vélt két-, ségbeesett helyzetén segíteni, füst és párává lett s a kisiparos, amely ma védtelenül áll a nagy tőkével szemben, teljes jeménvtelenül néz a jövő elébe. E lapok hasábjain már több al­kalommal hívtuk fel az iparos osz­tály figyelmét a szervezkedésre. Elébe tártuk a helyzetet, amelyet teremtett a munkások szervezete, helyzetük javítása iránti törekvé­süknél az összetartással, elébe tár­tuk azt, hogy ha a kisiparos osz­tály ki akarja kerülni a végromlást, erőss összetartásra van szüksége, mert a nagy tőke és a munkások harcza közben nem lévén ereje, elvész, elpusztul. Intő szavaink hiába hangzottak el. Az iparos osztály fásultságában semmibe sem vette figyelmezteté­sünket, de annál gyakrabban hang­zik fel ajkukról a panasz, a mind­inkább nehezedő megélhetés felett. A javaslatok, melyek az iparos osztály javítása érdekében cong- resszusokon hozatnak, csak Írott malaszt marad, mert nincs aki azt megvédelmezze azon “a helyen, ahol hozzák az üdvös törvényeket s az iparos osztály még ma sem látja, vagy nem akarja látni azt, hogy elérkezett végső ideje annak, hogy ha élni akar, felemelje nem kérő, de követelő szavát. Az ország pénzügyi helyzetében beállott válság a legutolsó csapást mérte az épitő-iparral foglalkozó kisiparosokra. Ugyanis a legközelebbi időben beáll az általános pénzügyi felfor­dulás, melynek hatása alatt a pénz­intézetek be fogják végkép szün­tetni az iparosoknak adott hitelt s igy az építő, valamint nem saját tőkéjével dolgozó iparos ki lesz téve a végromlásnak s annak, hogy hitel hiányában nem lesz képes sem elvállalt kötelezettségé­nek eleget tenni, sem pedig iparát tovább folytatni, ennek oka pedig az, hogy az ország értékpapírjai­nak ára hanyatlik. Hogy mi idézte elő eme váltsá- got, azt tudja mindenki, aki az Első Nagykárolyi Temetkezési vállalat Nagykárolyban» Deák-tér» Vetzák-féle házban. Rendkívüli olcsó árak! Díjtalan ravatalozás és gyászkocsi!

Next

/
Oldalképek
Tartalom