Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-08-04 / 29. szám
4 IPAROSOK LAPJA A Kossuth-asztaltársaság választmányi gyűlése. A nagykárolyi Kossuth-asztaltársaság, kinek hazafias magatartásáról alkalma volt városunk közönségének a lefolyt nemzeti küzdelem alatt meggyőződést szerezni, f. hó 28-án igen népes gyűlést tartott Kún István vendéglőhelyiségében. A gyűlésen a távollevő Kún István helyett Drágus István alelnök elnökölt, ki bejelentette azt, hogy Kirilla 1848-as honvéd helyett az asztaltársaság nevében az ipart megváltotta, a kiszabott pénzbüntetést megfizette, mit a választmány helyeslőleg tudomásul vett. — Második tárgy volt a szatmári asztalosiparosok megkeresése az általuk rendezett zászlószentelési ünnepélyen való részvétel s a zászlóba szögverés eszközlése iránt. A választmány a szögbeverés eszközlésére Drágus István, Simkó Aladár, Valuka Antal, Orosz Lajos és Hojlák Józsefből álló bizottságot küld ki s egyben a szög árának megváltására 10 koronát kiutalt. A gyűlés egyéb tárgyai elintéztetvén, Simkó Aladár, a társaság titkárja jelentkezett szólásra. Meleg szavakban ecsetelvén az asztaltársaság rövid, de eseményekben oly gazdag működését, ecsetelve a társaságnak a nemzeti küzdelem alatt kifejtett hazafias ténykedését, egy, az asztaltársaságra nézve felette megszégyenitő körülményre hívta fel a választmány figyelmét. Ugyanis Magyarország miniszterelnöke Majos Károly Szatmár vármegye volt darabont alispánját, — azt az embert, aki a nemzeti ellentállás tisztviselőit szuronyok között kisértette ki a vármegyeházából, azokat a tisztviselőket, akiknek tiszteletére az asztaltársaság a lefolyt nemzeti küzdelem alatt tanúsított magatartásáért fáklyásmenetet rendezett, azt az embert, aki előtt ismeretlen a hazaszeretet fogalma, — tisztességes állásba helyezte! Szégyenpir borítja a társaság minden tagjának arczát, mert a kinevezéssel megjutalmazva látja a hazaárulás bűnét. Részletesen felsorolja azokat a bűnöket, amelyeket Majos Károly elkövetett a haza, Szatmármegye s annak minden hazafiasán érző polgársága ellen s ebből kifolyólag zajos éljenzések között elfogadott alábbi indítványt terjeszti a választmány elé: „Mondja ki a választmány, hogy a miniszterelnök által Majos Károly- nak pénzügyi tanácsossá történt kinevezése folytán hazafias érzésében mélyen megsértve érzi magát, az ellen teljes erejéből tiltakozik, csatlakozik a vármegye vezető férfiai által az összehívandó vármegyei közgyűléshez beterjesztett indítványhoz, annak minden betűjét magáiévá teszi s követeli az ért sérelem orvoslását, egyben tiltakozásának kifejezést adandó, Kossuth Ferenczhez tiltakozó sürgönyt, Andrássy Gyulához pedig a kinevezésnél tanúsított magatartásáért üdvözlő sürgönyt küld“. Dr. N. Szabó Albert választmányi tag minden tekintetben csatlakozik a titkár indítványához s részletesen felsorolja azokat a körülményeket, amelyek a vármegye vezető férfiait az indítvány beadására késztették, minősiti a vétket, melyet Majos Károly elkövetett, kinek helye sem tisztességes társaságban, sem hivatalban nincsen. Elfogadásra ajánlja az alábbi táviratok szövegét: Kossuth Ferencz Budapest. A nagykárolyi Kossuth-asztaltársaság Majos Károly darabont hazaáruló kineveztetésén hazafias érzésében mélyen felháborodva, tisztelettel kéri Nagy méltóságod, mint függetlenségi pártelnöktől, a súlyos sérelem orvoslását. Simlcó Aladár, Drágus István, titkár. elnök. Gróf Andrássy Gyula Budapest. A nagykárolyi Kossuth-asztaltársaság összehasonlítást téve a vármegye nyakára leküldött darabont Majos ügyében Nagyméltóságod és a pénzügyminiszter eljárása között, hazafias lelkesedéssel küldi üdvözletét. Simlcó Aladár, Drágus István, titkár. / elnök. A sürgönyök tartalmát a választmány zajos éljenzéssel tette magáévá s alig pár perez alatt már össze lett gyűjtve a sürgöny dija s el lett küldve azokhoz, kikben teljes bizalmát helyezi az asztaltársaság minden tagja. Sokáig maradt együtt még a választmány, tárgyalva az esetet s a meg- szégyenülés felett érzett dühtől sápadt arezukon látható volt a szégyen s a hazaszeretet pírja. Rendőrség figyelmébe! Nem tudjuk, honnan jött, csak annyit tudunk róla, hogy Bruskai K. Richárdnak hívják. A ez ég bécsi ezég, tehát osztrák. Lakása Gencsi- utcza 22. szám. Állítólag állami szubvencziót élvez. Foglalkozása csirke-kupecz. Összevásárolja a hetivásáron az apró majorságot, ezidö szerint engedély nélkül hizlaldát állított fel, meghizlalja azokat s elszállítja Bécsbe. S ezeket az épületes dolgokat nekünk kell megtudnunk, nekünk kell utána járnunk, hogy az iparhatóság kiadta-e már az enedélyt részére s meggyőződnünk arról, hogy beadta ugyan a kérvényt, de az engedély julius hó 31-ig megadva nem lett. Nekünk kell meggyőződnünk, hogy a gencsi-utczai lakosoknak a hizlaldából eredő bűz folytán egészségük veszélyeztetve van, nekünk kell meggyőződni arról, hogy a lakosokat már a kora reggeli órákban felveri álmukból az apró majorság kotkodácsolása, s végül nekünk kell — sajnos — meggyőződni arról, hogy az ipartelep esetleges engedélyezése esetében az amúgy is nehéz megélhetési viszonyok elérik azt a határt, amely végeredményében a tönk szélére vezet?!? S mindezek az épületes dolgok a rendőrség szemeláttára történnek. Nem hisszük, hogy tudtával, mert bizonyosak vagyunk benne, hogy a rendőrkapitánynak is, ha ha majorságot akar enni — ami a húsárak drágasága folytán nagyon is indokolt — roszul esik majd, ha azt páronként 60 fillérrel drágábban kell megfizetni, mert ujabbi drágasági pótlék megszavazására kilátás nem lehet, de abban látjuk magyarázatát, hogy igen keveset törődik a polgárság egészségi és anyagi állapotával. Annak előrebocsátásával, hogy talán egy vidéki városban sem törődnek oly keveset a lakosság egészségi ügyével, mint városunkban, kiváncsiak vagyunk, vájjon pártfogásába veszi-e rendőrségünk a város lakosságát, a gencsi-utczai lakosokat abban a tekintetben, hogy közegészségügyi és köztisztasági tekintetből nem fogja javasolni az iparhatóságnak a. telep felállítására az engedély megadását, avagy tiltakozni fog ellene? mert az bizonyos, hogy ha a telep a városon belül, jobban mondva a gencsi-utczán létesül, az ottani lakosok és közeli szomszédok rózsavízzel és zaherlinnel öntözhetik udvaraikat, vastáblákat csináltathatnak ablakaikra, hacsak azt nem akarják, hogy apró, nyüzsgő jószágok lepjék el, a bűzt eltűrni képesek legyenek s végül legyen éjszakai nyugodalmuk. Városi pályázatok. Nagykároly város tanácsa tudvalevőleg a városház homlokzata és közgyűlési termének kifestése ügyében pályázatot hirdetett. Eme munkálatokra több pályázat érkezett be, egyik jutányos, a másik magasabb egységárral.
