Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-07-14 / 26. szám

IPAROSOK LAPJA 3 munkásbiztositó pénztárnál szabály­szerűen — büntetés terhe alatt — bejelentenünk. Betegség esetére való biztosítására kötelezettek: nemre, korra, honpölgárságra való tekintet nélkül mindazok, kik a nagykárolyi kerületi munkásbizto­sitó pénztár területén az alább fel­sorolt üzemeknél foglalkozásnál, vagy vállalatoknál akár állandóan, akár ideiglenesen, akár kisegitőké- pen, vagy átmenetileg oly fizetés­sel, vagy bérrel vannak alkalmazva, mely évenként 2400 koronánál, illetve naponkint 8 koronánál nem több. — Ide tartoznak: az Összes iparágak, vállalatok, malmok, ital­mérő üzletek, iparszerüleg folyta­tott kereseti foglalkozások, (műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógy­szertárak, drogériák stb.) bányák, kohók, kőfejtő, homok, kavics és agyágtermelő, úgyszintén kő- és földanyagok feldolgozásával foglal­kozó telepek és munkák; út, hid, vasút, viz, gát, csatorna, vízveze­ték, villanyvilágitási munkák; vágó­hidak és jégmüvek, vasúti üzemek ezek építkezései és fentar,tási mun­kái; fuvarozás, szállítók, kereske­delmi raktárak és pinczészetek; nyilvános intézetek, állami, törvény- hatósági hivatalok; egyletek, társu­latok, ipartestületek. Baleset ellen való biztosítására kötelezettek: nemre, korra, valamint a fizetés, illetve bér nagyságára való tekintet nélkül mindazok, kik az alább fel­sorolt vállalatoknál, üzemeknél vagy átmenetileg vannak alkalmazva. Mindazonáltal az alkalmazottak ja­vadalmazása úgy a baleseti kárta­lanítás, mint a költségfelosztás és kirovás tekintetében csak évi 2400 korona összegig vétetik számításba. — Ide tartoznak ; bányák, kohók, kőfejtő, kavics * és homoktermelő, földmunkák feldolgozásával foglal­kozó telepek; út, hid, vasút, viz, gát, csatorna, vízvezeték és villany­világitási munkák; komp, rév és fatutaj ózó vállalatok; állami, tör­vényhatósági és községi hivatalok; egyletek, társulatok, ipartestületek; minden gyár üzem; az összes építőipari műhelyek ha húsz alkal­mazottal dolgoznak; az összes építőipari üzemek és munkák, a földszintes egyszerű szerkezetű épít­kezések kivételével; kéményseprő, kutcsináló és kőfaragó üzemek, kő- és gipsz-szobrászat; asztalos, lakatos, bádogos, szerelő, csere- pező, fazekas, kovács, szobafestő, mázoló, kárpitos, üveges; tűzoltók; vágóhíd, mészáros, "hentes és jég­müvek; vasúti üzemek, ezek mű­helyei, vasúti vendéglők, vasúti elárusítók (trafik, újság stb.) posta- és távirda-üzemek és munkálatai; iparszerü fatermelés, végül mind­azon vállalatok akik erőmüvi haj­tású gépekkel dolgoznak és ható­sági engedélyhez vannak kötve. A munkaadók kötelesek minden náluk alkalmazott biztosításra kö­telezett egyént a munkába lépés­től számított 8 nap alatt a két egybehangzó példányban kiállított bejelentési lappal a kerületi munkás- biztosító pénztárnál bejelenteni és ugyancsak 8 nap alatt a munká­ból kilépett egyént is irásbelileg kijelenteni. Az alkalmazottak munkásviszó- nyában az alkalmazás minőségét és a fizetést, vagy bért ületőleg beállott minden változás ugyancsak 8 nap alatt jelentendő be a kerü­leti munkásbiztositó pénztárnál. Azok a munkaadók, kik ezen bejelentési kötelezettségüknek vagy egyáltalában nem, vagy csak elké­setten tesznek eleget, az 1907. évi XIX. t.-cz. 187. §-a értelmében büntettetnek és ezenkívül felelősek a bejelentés előtti időből származó betegségek és netaláni balesetek költségeiért is. A biztosításra kötelezett alkal­mazottak után a betegség esetére való biztosításért fizetendő járulé­kokat és igazolványi dijakat a mun­kaadó fizeti. A járulékok fele rész­ben a munkaadót, fele részben az alkalmazottat terhelik, minélfogva a munkaadó ez utóbbi összeget Együtt éltünk Erős hittel, Melyet éj-nap Sohsem vitt el. S hogy az év most Megnőtt egygyel: Újév napján Tele ......... (Elérzékenyül). Oh az édes ! Hozzám irta ezt a verset újévre. Azért jött olyan későn haza az éjjel. Ő csak éjjel tud verset Írni. Az édes ember . . . (Újból olvassa a verset). S hogy az év most Megnőtt egygyel: Újév napján Tele ... Tele . . . tele . . . Még nem fejezte be. Vájjon mit akart Írni? Bizonyosan gyönyörű vége lesz. És mindez rólam ... Jaj, hogy meg fogom csókolni! . . . Az iró. (A hálószobából belép). Az asszony. (Gyorsan visszateszi a verset az asztalra. Közömbös arczczal igyekszik fogadni az urát, de nem si­kerül neki. Az elérzékenyülés kibuggyan a szemén, a szerelmes szó a száján). Édes . . . Láttam ... Ne haragudj . . . Köszönöm . . . Az iró. (Meg akarja mondani az iga­zat, de azért nem teszi). Az asszony. (És milyen szép! Te költőm, te drága! Az író. (Most már nem is akarja megmondani az igazat). Az asszony. (Átadja az urának azt a bizonyos csókot, amelyet az előbb úgy jellemzett, hogy: juj! A juj után eszébe jut valami.) De még nincs meg a vége. Kérlek, költsd oda nekem a végét . . . Most mindjárt, édes. Az iró. (Elkomorodik). Igen, a vége, a vége. Az asszony. Na, ird. Az iró. (Még komorabban). Most nem lehet. Minek is nézted meg, amig nincs készen. De jobb lesz az ebédről be­szélni. Reményiem, a mai csütörtököt ez egyszer nem teszed tönkre a rendes káposztával. Az asszony. (Félig ijedten, félig meg­sértve sietősen távozik. A sietségben némi része annak is van, hogy a ká­poszta-kérdésre nem tud megnyugtató választ adni). Az iró. Á vége. Mintha az olyan könnyű lenne. Mit csináljak, ha az a nyavalyás szavaló kisasszony nem tudja kimondani az esz betűt. Csak nem vé­gezheti igy a versemet: S hogy az év most Megnőtt egygyel : Újév napján Tele fivem Ferelemihel. (Eszébe jut valami. Na megállj! Majd írok. én más végit a versnek. Leül az az íróasztalhoz és dühösen mormogva ir). ­S hogy az év most 7 > Megnőtt egygyel: Újév napján' Kékkő, Raffia-háncs a, leg'olcsó'b'b árban Iszapiga/tó TÓTH DÁNIEL füszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendörlaktanyávalszemben.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom